A Takarékbank kisebbségi részvénycsomagjának MFB részéről történő felvásárlása fölött a takarékok vezetői napirendre tértek, legfeljebb kicsit aggodalmaskodtak, ám az elmúlt napok \"tempója\" egyértelműen padlóra küldte a szövetkezeti hitelintézetek vezetőit. Mert amíg tényleg csak viccesnek volt mondható, hogy az MFB képviselői az indító beszélgetések során nem voltak tisztában azzal, hogy a takarékszövetkezeti fiókok nem számítanak egységes hálózatnak, addig úgy fest, most a szövetkezeti vezetők nem gondolták azt, hogy minden gond nélkül megkerülhetőek lesznek. Ráadásul ágaskodni sem nagyon érdemes, hiszen − miként azt már írtuk (Napi Gazdaság, 2013. június 25.) − pontosan nem megfogalmazott \"válsághelyzet\" címén a jövőben az Integrációs Szervezet (ISZ) bárkit felfüggeszthet, eltávolíthat a takarékszövetkezet éléről.
E ponton lehet érdekes ugyanakkor az a beadvány, amellyel az Országos Takarékszövetkezeti Szövetség tagszervezetei a köztársasági elnökhöz fordultak, kérve azt, hogy Áder János fontolja meg, nem ütközik-e az alaptörvénybe a múlt héten érdemi egyeztetés nélkül átnyomott törvény. A takarékok ugyanis szövetkezeti formában működnek, ahol a szövetkezeti tagság − a részjegytulajdonosok − számára biztosított a szabad vezetőségválasztás joga. Már az is kérdéses, hogy összhangban van-e a szövetkezeti jogszabályokkal, hogy egy-egy vezető megválasztásához idén az ISZ, jövőre a Takarékbank előzetes hozzájárulása szükséges, ám az bizonyosan aggályos, hogy a vezető felmentéséről még csak tájékoztatni sem kell az adott takarék döntéshozó plénumát.
A törvény olyan jogokat érint, amelyek elvonásához sokak szerint a takarékok hozzájárulása szükséges. Például valamennyi takarékszövetkezet automatikus (értsd: megkérdezése nélküli) tagságot nyer az új szervezetben, miközben a kilépést lényegében lehetetlenné teszi a jogszabály. Ami egyébként kvázi új pénzügyi szolgáltató alapítását és az engedélyek megszerzéséig 6−9 hónapos zárva tartást ír elő a kilépőknek.
