Több száz oldalas nagyságrendben érkezett eddig észrevétel az új társaságitörvény- (Gt.) és cégtörvénytervezet (Ctv.) szakmai és közigazgatási egyeztetésének eredményeképpen az Igazságügyi Minisztériumhoz (IM). Mind a jogalkalmazó és érdek-képviseleti szervek, mind az üzleti élet szereplői komolyan vették a törvénytervezetek tanulmányozását – mondta a NAPI Gazdaságnak Makai Katalin, az igazságügyi tárca főosztályvezető-helyettese. Az IM az augusztus 15-éig befutott észrevételek alapján a két javaslatot átírja, majd a módosított változatot szeptember második felében egy újabb, de már rövidebb határidejű és szűkebb körű észrevételezésre küldi meg. Ezt szeptember elsején a tárca kodifikációs bizottságának ülése előzte meg, ahol részleteiben is megvizsgálták a beérkezett – szerkezeti és koncepcionális kérdéseket egyaránt érintő – észrevételeket. Mindezek nyomán a tervezetek több rendelkezését módosítja a tárca, mielőtt októberben a kormány elé terjesztené.
A minisztérium a jövőben sem kívánja a közkereseti társaságot és a betéti társaságot jogi személyiséggel felruházni – bár voltak ilyen javaslatok –, módosulhat azonban a tervezethez képest a közhasznú társaság (kht.) Polgári törvénykönyvben (Ptk.) szabályozott intézménye. A kht. jelenleg olyan nonprofit társaság, amely a közhasznú tevékenység elősegítése érdekében folytathat üzletszerű gazdasági tevékenységet. Lehetséges, hogy a jövőben megszűnik a kht. társasági forma, helyette a gazdasági társaságoknak általános jelleggel adják meg azt a lehetőséget, hogy nonprofit jelleggel működjenek és ehhez a közhasznú vagy a kiemelten közhasznú fokozatot is megszerezzék. Az igazságügyi tárca mindenesetre két változatban terjeszti a kormány elé a javaslatot: vagy marad a kht., vagy a gazdasági társaságok általában működhetnek nonprofit társaságként.
A Gt.-javaslat szerint a cég létesítő okiratában, a Ctv.-tervezet szerint pedig a cégjegyzékben csak a társaság főtevékenységét és az engedélyköteles tevékenységeket kell feltüntetni. A társaság ugyanakkor bármilyen más, a létesítő okiratban nem szereplő tevékenységet is folytathat, ami nem ütközik jogszabályba. Ezzel kapcsolatban érkeztek a tárca szerint is jogos észrevételek. Ha ugyanis a cég csak ezeket a tevékenységeket tünteti fel létesítő okiratában, akkor eleshet a pályázaton nyerhető támogatásoktól, hiszen ha nem szerepel valamelyik tevékenysége a cégnyilvántartásban, akkor nem indulhat olyan pályázaton, amelyik ezt megköveteli. Ebben a tárgyban is két változatot készít el és terjeszt a kormány elé a tárca.
A Gt.-tervezet koncepciója alapján a vezető tisztségviselő a gazdasági társasággal olyan speciális jogviszonyban áll, amelyre nem alkalmazhatók sem a munka-, sem a megbízási jogviszony szabályai, a vezető tisztségviselő ezzel kapcsolatos jogaira, kötelezettségeire a társasági jogi jogviszony lenne az irányadó (a nem szabályozott kérdésekben a Ptk. megbízási szerződésre vonatkozó szabályait kell alkalmazni). A beérkezett észrevételek figyelembevételével azonban a kormány elé már olyan javaslat kerül, amely szerint ha a vezető tisztségviselő határozott idejű munkaviszonyban látja el tisztségét, ezt csak az időtartam eltelte után kell átalakítani társasági jogi jogviszonyra.
A cégbíróságok észrevételeikben a cégbejegyzési határidők rövidülése miatt aggódnak: a cégbíróságnak a törvénytervezet mellékletében található szerződésminta alapján elkészített társasági szerződés esetén nyolc munkanapon, hagyományos módon elkészített társasági szerződés esetén 15 munkanapon belül kell majd döntenie a bejegyzésről vagy az elutasításról. (A jelenleg hatályos szabályozás alapján a jogi személyiségű cégek esetében a cégbejegyzés határideje 30, a jogi személyiség nélküli cégeknél 15 munkanap.) Bár a Ctv.-tervezet a bejegyzési eljárás egyszerűbbé tételére törekszik, a bírákat aggasztja, hogy alacsony a cégbírói létszám. Lehetséges ezért, hogy a megfelelő felkészülés érdekében a határidők rövidülésére vonatkozó szabályok nem a törvény hatálybalépésével, 2006. július 1-jével, hanem később lépnek hatályba.
A Gt.-javaslat továbbra is fenntartja az előtársaság intézményét, de a hatályos szabályozástól eltérően a társaság csak a cégbejegyzés iránti kérelem cégbírósághoz való benyújtásának napjától működhetne előtársaságként. Az észrevételek hatására az új változatban az fog szerepelni, hogy a bejegyzési kérelem benyújtásáig a társaság gazdasági tevékenységet nem folytathat, de mint előtársaság már elindíthatja a számlanyitást és más adminisztratív folyamatokat.
Molnár Annamária