Mayer György

Késnek a zöld mérlegkör rendeletei

A kötelező átvétel alá tartozó villamos energia, közismertebb nevén a zöld energia átvételére az új villamosenergia-törvény szerint a rendszerirányítónak egy külön mérlegkört kell létrehoznia, ám az ehhez szükséges kormányrendelet és végrehajtási utasítás még nem készült el. Mindez azért rendkívül aggályos, mert a mérlegkör mintegy 330 energiatermelőt, 50-80 kereskedőt és évi 150 milliárd forint forgalmat jelent. A kötelező átvétel alá tartozó mérlegkör kialakításának előkészületeit július közepén kezdte el a Mavir, ám még mindig nem jelentek meg azok a jogszabályok, amelyek alapján majd januártól működtetni kell a mérlegkört és a zöld energia (ami egyébként jórészt nem igazán zöld energiát jelent, hanem kapcsolt energiatermelést) elszámolását biztosítani lehet - hangzott el az Energy E-PR tegnapi konferenciáján. Ádám Sándor, a Mavir osztályvezetője szerint a hiányzó rendeletek komoly problémát jelentenek, mert a termelőknek különböző menetrendeket kell készíteniük, havi, heti és napi bontásban a rendszerirányító felé, most meg már november közepét is elhagytuk, így pedig nehéz lesz december elejére beadni a januárra vonatkozó havi menetrendet.

Teli gáztárolókkal várhatjuk a telet

A tavalyi enyhe tél miatt tavaszra több gáz maradt a hazai tárolókban, ezért azokat lassabban töltötték fel, s az így keletkezett nyomáskülönbség miatt valamivel több fért a tárolókba: 3,8 milliárd köbméter tényleges gázkészlettel várhattuk a telet. A tárolók feltöltése szeptember végére fejeződött be – mondta lapunknak Kutas István, az E.On Földgáz Trade Zrt. kommunikációs vezetője. Ami a tárolói felkészülést illeti, ezenkívül is jól állunk, mert az E.On Földgáz Storage októberben 3,5 milliárd köbméterről 3,7 milliárd köbméterre növelte a hazai gáztárolóinak befogadóképességét, ebből 200 millió köbméter stratégiai tartalék. Ezzel együtt októberben sikerült növelni a tárolók kitárolási kapacitását is: a napi maximum 47,5 millió köbméter helyett már 50 millió köbmétert tudnak a hálózatba bocsátani a tárolókból naponta. A napi kitárolási növekmény két nagyváros (például Pécs és Debrecen) háztartásainak ellátáshoz elég egy hidegebb téli napon. Kutas István szerint megnyugtató, hogy az E.On Földgáz Trade hosszú távú szerződései révén rendelkezik az ellátáshoz szükséges gázmennyiséggel. A tavalyi, a szokásosnál enyhébb télen a fogyasztáscsökkenés az átlagoshoz képest valamivel meghaladta a 10 százalékot, ám nehéz pontos különbséget megállapítani, mivel az enyhe tél egybeesett a gázpiac átalakulásával, így számos új szereplő jelent meg a gázpiacon, valamint az E.On Földgáz Trade is megalapította versenykereskedelmi divízióját, emiatt is nehéz kibogozni a közüzemi fogyasztáscsökkenés okait és mértékét. Egy hideg téli napon az ország ellátásnak 54 százalékát a föld alatti gáztárolók biztosítják, 37 százalékuk származik importból és mintegy 9 százalék a hazai kitermelés. Napi

Referenciaépület Főtáv-támogatással

A Főtáv szakmai előkészítő munkával és ötmillió forinttal támogatja egy XVII. kerületi panelház fűtés-korszerűsítési törekvéseit, azzal a céllal, hogy más kerületekhez hasonlóan Rákosmentén is legyen a távfűtési költség csökkentése szempontjából referenciamunkának számító társasház. A támogatott társasházat hét pályázó épület közül választották ki. Az energiaköltség csökkentését eredményező tervezési munka műszaki tartalma a nyílászárók cseréjét, a megújított szigetelés mellett a fűtésrendszer korszerűsítését - akár az egyedi mérhetőség megoldását - és esetleg megújuló energiahordozók bevonását tartalmazza. A Főtáv ezzel a pályázattal is azt szeretné demonstrálni, hogy a fűtési rendszer korszerűsítése csökkenti a távfűtés költségét, és a felelős, öngondoskodó lakóközösségek megkapják a segítséget a felújításhoz. A továbbiakban azok az épületek sem maradnak segítség nélkül, amelyeket a mostani pályázatnál nem választottak ki. A Főtáv ugyanis kidolgozta ökoprogramját, amelynek keretében mindenki számára elérhetővé teszi az egyedi szabályozás és költségmegosztás feltételeinek kialakítását.

Itt az első hidrogénes busz

Szándéknyilatkozatot írt alá a magyar kormánnyal a Quantum Energy Kft. az általa jegyzett hidrogéntechnológia Magyarországon való meghonosítására (Napi, 2007. november 13.). A cég első körben hidrogénnel hajtott buszokat készül gyártani, a hajtóanyagot pedig megújuló energiából, főleg szélenergiából állítaná elő. Elkészült már a magyar gyártmányú hidrogénüzemű busz prototípusa is, amelyet a H2 Bus Kft. gyártott. A hidrogén önmagában is nagy érték, de a legjobban a városi tömegközlekedésben hasznosítható. A megújuló eredetű hidrogénnel hajtott elektromos városi autóbuszok legnagyobb előnye, hogy sem szén-dioxidot, sem más, az üvegházhatást erősítő anyagot nem bocsátanak ki, csak vízgőzt. Ez a technológia tehát elérhető, fenntartható és biztonságos környezetet teremt a városlakók számára. Nem véletlen, hogy a hidrogénmeghajtású közlekedési infrastruktúra kiépítése iránt számos európai kormány mellett több magyar helyi önkormányzat is érdeklődik - mondta lapunk érdeklődésére Molnár László ügyvezető igazgató. "Koncepciótervük" szerint a felépülő hazai szélerőművek annyi villamos energiát termelhetnének, amennyi elég a helyi közlekedést biztosító buszok üzemeltetéséhez szükséges hidrogén előállításához. A Quantum Energy Kft. által tervezett technológia megvalósulása esetén a tömegközlekedésből kiszűrhetővé válnak a környezet felmelegedését okozó hatások, miközben megoldhatók a szélerőművek hálózatra kapcsolását leginkább hátráltató rendszerszabályozási gondok. Mivel hidrogén segítségével hatékonyabban lehet energiát tárolni cellás akkumulátorokban, a hidrogén máshol is elterjedhet, ahol szünetmentes áramforrásra van szükség vagy nincs kiépített elektromos hálózat (tanyák, nyaralók, jachtok és mopedek stb.).

A gazdasági tárca visszafogná az áramdrágulást

Nincs olyan tényező, ami miatt a lakossági áramszolgáltatás esetében két számjegyű áremelkedésre kellene számítani, a kormány a rendelkezésre álló valamennyi eszközzel élni kíván, hogy a villamos energiára ható árnyomást csökkentse - derül ki a gazdasági tárca közleményéből. A kormányzat az egyetemes szolgáltatás zavartalansága érdekében biztosítja az ahhoz szükséges megfelelő villamosenergia-mennyiség rendelkezésre állását. Az egyetemes szolgáltatásnál az állam nem vonul ki teljesen a rendszerből, egyfajta hatósági árellenőrzés a továbbiakban is megmarad. A jövőben is lehetősége lesz a Magyar Energia Hivatalnak és a Gazdasági Versenyhivatalnak, hogy betekintsen a piaci szereplők árképzésébe. A nem lakossági fogyasztók esetében pedig a vonatkozó törvények lehetőséget biztosítanak a fent említett hatóságoknak, hogy a piaci erőfölénnyel való visszaélés esetén megfelelő intézkedéseket tegyenek a piaci szereplőkkel szemben. A Magyar Villamos Művek (MVM) vezetőinek nyilatkozataival egyezően fogalmaz a gazdasági minisztérium közleménye, a tárca a lakossági áramár jövő évi alakulásánál szintén 10 százalék alatti áremelkedést prognosztizál. Mint Mártha Imre kereskedelmi vezérigazgató-helyettes többször nyilatkozta, az egyetemes szolgáltatói körbe tartozó lakossági és kisfogyasztók részére elkülönítették a szükséges mintegy 12 terawattóra villamos energiát, ezt nem bocsátották aukcióra, hanem továbbra is külön szerződés szerint biztosítják az áramszolgáltatóknak. Az MVM éppen az október 25-i áramaukción kialakult, a régiós és a mértékadónak számító lipcsei tőzsdei árnál kedvezőbb ár alapján a versenypiacon sem tart indokoltnak 15-20 százaléknál nagyobb drágulást. Boross Norbert, az Elmű és az Émász kommunikációs vezetője viszont azzal érvel, hogy a legrosszabbul éppen azok a kisebb ipari fogyasztók járnak, amelyek főleg a csúcsidejű, vagyis a legdrágább energiát használják. Azok a fogyasztók juthatnak majd viszonylag kedvezőbb feltételekkel energiához, akik többnyire zsinórfogyasztók, tehát az egyenletes fogyasztású üzemek, náluk valóban nem kell 15-20 százaléknál nagyobb áremelésre számítani, sőt azok a tényleges nagyfogyasztók, akik már korábban is a versenypiacról jutottak energiához, akár árcsökkenést is elérhetnek. Elemzésük szerint viszont azok, akik most kényszerülnek szabadpiaci keretek közé, akár 30-40 százalékos áremeléssel is szembesülhetnek a piacnyitást követően.

Ismét igényelni kell a gázártámogatást

Minden szociálisan rászorulónak újból igényelnie kell a jövő évre vonatkozó gázártámogatást ahhoz, hogy januártól továbbra is jogosult legyen a kedvezményre. Az újraszabályozásról szóló kormányrendelet szűkítette a támogatott gázmennyiséget és két jövedelemhatárnál is csökkentette a támogatás mértékét. A jövő évre vonatkozó gázártámogatásról szóló rendelet négy jövedelemhatár alapján megállapított kategóriát tartalmaz, ám az ideihez képest kevesebb - normál esetben 2000 köbmétert évenként, nagycsaládosok esetében pedig 4000 köbmétert - felhasznált gázmennyiségig biztosít hozzájárulást. A támogatás igénybevételének feltétele, hogy az öregséginyugdíj-minimum három és félszeresénél nem lehet több az egy főre jutó nettó jövedelem, vagyis maximum 94 955 forint havonta. Azok részére, akik az idei évben is jogosultak voltak a támogatásra, a Magyar Államkincstár november 20-áig eljuttatja a 2008. évi igénylőlapot. Akik eddig nem kaptak hozzájárulást, maguknak kell beszerezniük a támogatáshoz szükséges nyomtatványt - mondta Molnár Gábor, a Magyar Gázipari Egyesülés igazgatója. Nagyon lényeges, hogy a támogatás megszerzéséhez nem szükséges a fogyasztóknak felkeresniük a gázszolgáltatókat - bár ügyfélszolgálati irodáikban is minden segítséget megadnak az ügyintézéshez -, mert a Magyar Államkincstár fogadja az igénylőlapokat és bírálja el a jogosultságot, aminek alapja az egy főre jutó nettó jövedelem. A megadott támogatások a jelenleg érvényes hatósági árakkal és nyugdíjminimummal, valamint köbméterenként 34 megajoule átlagos fűtőértékkel számolt értékekre vonatkoznak. A gáz ára támogatás nélkül 97,63 forint köbméterenként.

Nincs tényleges kapacitáshiány

Nem igaz, hogy a délkelet-európai régiós kapacitáshiány miatt drágul a magyar villamos energia, mert a hazai erőművek alacsony kihasználtsággal és hatékonysággal működnek. Amennyiben valós áramhiány és ebből eredően komoly árnyomás lenne a balkáni országok kereslete miatt, akkor folyamatosan termelnének az erőműveink és exportálnák a megtermelt energiát, vagyis mesterségesen kialakított hiányról beszélhetünk - mondta Kaderják Péter, a REKK (Regionális Energiagazdasági Kutatóközpont) igazgatója. A REKK legfrissebb tanulmánya szerint nem beszélhetünk igazi piaci versenyről, amíg a hazai erőművi termelés legnagyobb része hosszú távú áramvásárlási szerződésekben (htm) egy szereplőnél, a Magyar Villamos Műveknél van lekötve. A jövő évi árakra vonatkozóan elvégzett háromféle modellezés azt mutatja, hogy a htm-ek változatlanul hagyásával 17,80-18 forint/kilowattóra termelői átlagár kalkulálható, amennyiben teljesen felbontják a szerződéseket vagy csak részben szüntetik meg, de az alaperőművek (Paks, Mátra és Csepel) esetében azok megmaradnak, 16,60 forint/kilowattóra marad a termelői átlagár.

Egy számjegyű marad az áram drágulása?

Elfogadta a gazdasági kabinet az ország 2020-ig tartó energiapolitikai stratégiájáról szóló koncepciót, ám a kormány majd csak a megújuló energiaforrá­sokra vonatkozó koncepcióval és a gáztörvénnyel együtt, várhatóan novemberben tárgyal róla - jelentette be Felsmann Balázs, a gazdasági tárca szakállamtitkára. Az új villamosenergia-törvény végrehajtási rendelete október 19-én megszületett, elkészült az úgynevezett válságrendelet, utolsó fázisába érkezett az egyetemes szolgáltatás árrésére vonatkozó rendelet megalkotása, valamint december 15-re elkészül a zöldáramra vonatkozó szabályozás is, ezzel minden akadály elhárul a januári teljes piacnyitás elől. Teljes paradigmaváltás jön a liberalizálással, mert a villamosenergia-piac is valós piaci viszonyok között működik januártól, melyen a lakossági és tényleges kisfogyasztók kivételével minden ipari és közületi fogyasztó szabadon választhatja meg energiaellátóját - mondta Felsmann a Joint-Venture Szövetség rendezvényén. Bár a szakállamtitkár szerint is rendkívül rövid a januári piacnyitásig hátralévő idő, nem osztja azokat az aggályokat, hogy emiatt nem jutnak majd energiához az ipari fogyasztók. Az áram sajátságos termék, amelyet nem lehet tárolni, ezért az erőművek és az áramkereskedők érdeke, hogy eladják, a vevők érdeke pedig hogy megvegyék, így semmiképp sem fordulhat elő, hogy januártól ne legyen elegendő energia - véli Felsmann, aki szerint a lakossági fogyasztók körében nem várható tíz százaléknál nagyobb áremelkedés. Az is hátráltatja az áramszolgáltatókat, hogy még többek között nem ismerik a zöldáramra vonatkozó szabályozást, ami pedig akár 10 százalékkal is növelheti a végső árat, ennek hiányában pedig egyetlen szolgáltató sem mer felelősen ajánlatot tenni - mondta Boross Norbert, az Elmű és az Émász kommunikációs és szabályozásmenedzsment-igazgatója.

Ezermilliárd a fenntarthatóságra

Az EU-országok vállalása szerint a megújuló energiák részarányát 2010-re a jelenlegi 6 százalékról 12 százalékra, 2015-re 15 százalékra és 2020-ra 20 százalékra, ezen belül 2010-re a zöld villamos energia részarányát a mai 14,8-ről 22,1 százalékra kell emelni. Ilyen környezetben kell vizsgálni a magyarországi lehetőségeket, ahol 2010-re a zöld villamos energia részarányában 3,6 százalékos mértéket vállaltunk, ám ezen a téren már most teljesítettük a kitűzött célt, mert elértük a 3,7 százalékos arányt - mondta a környezetvédelmi és vízügyi államtitkár tegnap, az Ökotech kiállítás szakmai konferenciáján. Kovács Kálmán szerint Magyarországon a megújuló energiaforrások között továbbra is a biomassza marad a meghatározó, bár 2020-ra a jelenlegi 90 százalékos részaránya várhatóan 70 százalékra csökken, miközben növekszik a biogáz, a biometán, a geotermikus és szélenergia részaránya, valamint megtöbbszöröződik a hulladékhasznosítás és a napenergia-felhasználás. Az ellátás biztonsága, a fenntartható fejlődés és a versenyképesség követelményeinek teljesítéséhez alapvető az energiatakarékosság és energiahatékonyság javítása, ám ehhez környezettudatos társadalom kialakítására van szükség, a megfelelő támogatások biztosításával.