Jövő év elején tárgyalhatja meg a parlament az ország 2020-ig tartó energiapolitikai stratégiáját, amelyet november 28-ai ülésén hagyott jóvá a kormány. A változás szükségességét indokolja, hogy az energiapolitika legutóbbi, 1993. évi megfogalmazása óta alapvető változások mentek végbe Magyarország nemzetgazdaságában, annak részeként az energiaszektorban és az energetika peremfeltételeiben.
Az elmúlt időszakban számottevően mérséklődött a gazdaság energiaigényessége, lényegesen csökkent az energiahordozók által okozott környezetterhelés, sokszereplős és döntően magántulajdonú lett az energiaszektor, kialakult a versenypiac feltételrendszere mind a kőolajszármazékok, mind a vezetékes energiahordozók területén. Ugyanakkor tovább nőtt az ország importfüggősége és megmaradt a magas fosszilisenergia-arány is, és a pozitív trendek ellenére az energiahatékonyság javítása terén is jelentős tartalékok vannak. Ezzel egyidejűleg drámai mértékben növekedett a kőolaj ára a nemzetközi energiapiacon, aminek következménye a földgáz árának növekedése is, vagyis véget ért az olcsó energia korszaka. Az ország uniós csatlakozása magával hozta az energetikai szabályozási feltételek megváltozását.
A koncepció lényege, hogy rögzíti Magyarország biztonságos, versenyképes és fenntartható energiaellátásának stratégiai kereteit. A fogyasztóvédelemmel összhangban lévő energiaellátást szolgáló, fő stratégiai kereteket kijelölő dokumentum nem az energetika minden területére kiterjedő cselekvési program, hanem azokat a hosszú távon érvényes megállapításokat és téziseket tartalmazza, amelyek segítik az ország lakosságát, a vállalkozásokat, a kormányzatot és a politikusokat az energetikával kapcsolatos döntéseik során. A dokumentum megújuló energiával foglalkozó megállapításait részletesen a "Magyarország megújuló energiaforrásfelhasználás-növelésének stratégiája 2007-2020" című részstratégia, az energiahatékonysági és takarékossági prioritásokat a "Magyarország energiahatékonysági stratégiája és nemzeti energiahatékonysági cselekvési terve" című részstratégia fejti ki. Ez utóbbin még jelenleg is dolgozik a minisztérium.
A dokumentumban újdonság: a piaci alapokra helyezett energiapolitika nem vállalhatja magára, hogy a piaci szereplők számára részletes programot nyújtson. A jövőbeni állami szerepvállalás az energetikában alapvetően két területre irányulhat: egyfelől az energiapiaci modell kialakítására és bevezetésére, annak közvetett eszközökkel való irányítására és folyamatos korrekciójára, másfelől a nemzeti energiapiac külső, nemzetközi feltételeinek alakítására.
Az energiapolitika érvényesüléséhez a lakosság, a gazdálkodó szervezetek, az állami szervek és a parlament aktív közreműködése szükséges és csak az EU közösségi döntéseinek és jogszabályainak figyelembe vételével valósulhat meg. Az energiapolitika célja tehát az is, hogy orientálja és mozgósítsa a magyar társadalmat az energiapolitikai követelmények teljesülése érdekében.
Az energiapolitikai koncepció hozzájárulhat azon érdek érvényesüléséhez, hogy az energiaellátás költségeit, az energiaárakat növelő környezetvédelmi követelményeket és megújuló energiahasznosítási célokat a társadalmi hasznosság és a hatékonyság követelményét szem előtt tartva a legkisebb költséggel valósítsuk meg. Ezen túlmenően hozzájárulhat az energiaellátás folyamatosságának és biztonságának fenntartásához és javításához. Az energiapolitika stratégiai keretei között továbbvitt piacnyitás és liberalizáció katalizátorként hathat a kedvező piaci folyamatok kiteljesedésére és az infrastrukturális fejlesztésekre.
A magyar energiapolitika legfontosabb stratégiai célja az, hogy a hosszú távú szempontokat is mérlegelve optimalizálja az ellátásbiztonság, a versenyképesség és a fenntarthatóság mint az energiapolitika alappilléreinek együttes érvényesülését.
Mayer György