Mayer György

A MEH tíz százalék körüli gázáremelésre tett javaslatot

Az E.On elnöki szinten tárgyalna a magyar kormánnyal az importár-korrekciós megállapodás felmondásáról.

Az E.On elnöki szinten tárgyalna a magyar kormánnyal

A Napi értesülése szerint csütörtökön Magyarországra látogat Bernhard Reutersberg, az E.On Ruhrgas igazgatósági elnöke (képünkön), hogy kísérletet tegyen a céget sújtó kormánydöntés - vagyis az importár-korrekciós megállapodás felmondása - okozta helyzet megoldására. Az E.On-nál érdeklődésünkre csak annyit mondtak, hogy van egy konstruktív javaslatuk, és arról szeretne tárgyalni az anyavállalat elnöke. Kutas István, az E.On Földgáz kommunikációs vezetője nem kívánt találgatásokba bocsátkozni arról, hogy mi történik, ha nem járnak sikerrel a tárgyalások. A kormányzat és az E.On Földgáz között fennálló vitát szeptember óta nem sikerült rendezni. Úgy tudjuk, a cég több levelet is küldött a kormánynak ebben az ügyben, de a mai napig nem kapott választ. A cég azt kifogásolja, hogy a kormány egyoldalúan felmondta a megállapodást, amivel az év végéig az E.On szerint százmilliárd forintra nő a korábbi visszafogott áremelések miatti vesztesége. Eközben a Magyar Energia Hivatal (MEH) elküldte a januári gázárváltozásra vonatkozó javaslatát az árszabályozói jogkörrel rendelkező energiaügyi miniszternek. Ennek alapján a lakossági fogyasztók 10-12 százalékos drágulással számolhatnak - ám az elmúlt évek tapasztalatai szerint ennél kisebb mértékű emelésről születhet majd politikai döntés. Számítások szerint amennyiben a januári gázáremelés megfelelne a szakmailag indokoltnak, a jelenlegi lakossági - támogatás nélküli - köbméterenkénti 131,30 forintos földgázár megközelítené a 150 forintot. A földgáz árváltozását egy hónapos késéssel követi a budapesti távhőszolgáltatás ára is: az eddigi gyakorlat szerint egyszázalékos gázáremelés 0,65 százalékos távfűtésidíj-növekedést okoz, vagyis most 6,5-7,5 százalékos drágulásra lehet számítani - alapesetben.

Az oroszoké is lehet a Főgáz

Szakértők szerint félő, hogy a Főgáz valós értékéhez képest alacsony áron kel el, és a bizonytalan gazdasági helyzet kedvező lehetőséget teremt a Gazpromnak is a térnyerésre.

Rosszul időzítik a Főgáz értékesítését?

Szakértők szerint az 50 százalék plusz egy részvényt tartalmazó csomag értékesítése a lehető legrosszabb időben és feltételekkel történhet meg.

Rosszul időzítik a Főgáz értékesítését?

A német energetikai cégek kevés lelkesedéssel figyelik, ahogy a fővárosi önkormányzat privatizálni készül a Fővárosi Gázművek (Főgáz) Zrt.-ben meglévő tulajdonrészét. Szakértők szerint az 50 százalék plusz egy részvényt tartalmazó csomag értékesítése a lehető legrosszabb időben és feltételekkel történhet meg. Bár a Főgázban 49,83 százalékos tulajdonnal rendelkező német RWE-csoporthoz tartozó RWE Gas International B.V.-nek elővásárlási joga van, információink szerint a német céget visszariasztja a további befektetésektől a magyar árszabályozási gyakorlat. Az RWE mellett másik lehetséges vásárlóként emlegetett, szintén német E.Ont ugyancsak elriasztotta a legutóbbi gázáremelés kapcsán felmondott importár-korrekciós megállapodás, ami a hazai nagykereskedő E.On Földgáznak az év végéig mintegy 100 milliárd forintos veszteséget okoz. Bár az E.On folyamatosan tárgyalna az egyoldalúan felbontott megállapodásról, megfelelő partner hiányában (ugyanis a döntést meghozó, az energiaügyekért is felelős Szabó Pál miniszter időközben lemondott, új minisztert pedig még nem találtak) nem sikerült előrelépni az ügyben. Szakértők szerint a lehetséges német befektetők elpártolása miatt nemcsak az elérhető ár lesz a Főgáz valós értékéhez képest alacsony - legfeljebb 100 milliárd forint, ami a cég tavalyi 190 milliárd forintos árbevételének nagyjából a fele -, de a bizonytalan gazdasági helyzet miatt kedvező lehetőséget teremt a Gazpromnak a térnyerésre. Másik lehetséges befutóként emlegetnek a szakmában egy olyan pénzügyi befektető csoportot, amelyik a közelmúltban még koalíciós szerepet vállaló, ma már csak volt kormánypárt SZDSZ-hez köthető.

Kudarcba fulladt kapacitásaukció

Bár korábban már jóváhagyta a Magyar Energia Hivatal (MEH) a Dunamenti Erőmű nyilvános értékesítésre vonatkozó szabályzatát és az értékesítésre kerülő kapacitásokat, a múlt heti aukción felajánlott standardtermékekből összesen 320 megawatt és a kapacitástermékekből összesen 710 megawatt kapacitás alig negyede kelt el a rendkívül magas árak miatt. Piaci szereplők szerint mivel a Dunamenti Erőműre nem vonatkozott a MEH jelentős piaci erőfölény-határozata, tulajdonképpen az erőmű annyit kérhetett a felajánlott termékekért, amennyit akart. Az MVM Trade Zrt. október 27-28-ai kapacitásaukcióját követően a felajánlott 5,625 terawattóra energiamennyiség (amely mintegy 50 százalékkal volt kevesebb a tavalyi aukción értékesített mennyiségnél) teljes egészében elkelt, mégpedig a MEH ársapka-rendelkezése miatt az energiapiaci viszonyokhoz képest elfogadható 19,695 forint/kilowattóra átlagáron. (A piaci szereplők körében jelentős várakozás előzte meg az újabb kapacitásaukciót.) A felajánlott árak azonban minden előzetes várakozást felülmúltak, a havi szintű csúcstermékeknél 31-38 forint/kilowattóra között mozogtak, ami 4-9 forinttal volt magasabb az MVM Trade 29 forintos áránál. A legkeresettebb éves zsinórtermék esetén a korábbi 20,45 forint/kilowattóra MVM-árhoz képest döbbenetes, 33 forintért kínálta az erőmű az áramot. A hosszú távú áramvásárlási szerződések (htm) felbontása miatt teljesen új, tulajdonképpen kényszerhelyzetbe került az erőmű, hiszen eddig még nem kellett a szabadpiacon értékesítenie a megtermelt villamos energiát - mondta a Napinak Csiba Péter vezérigazgató. Ezt a helyzetet tanulniuk kell, de arról sem szabad elfeledkezni, hogy a Dunamenti Erőmű az alkalmazott technológia miatt nem olcsó erőmű. A megmaradt kapacitás értékesítésére újabb aukciót tartanak, esetleg tendert írnak ki.

Javult Budapest energiaellátása

Sokat javult Budapest és térsége áramellátása azzal, hogy tegnap átadták a 4,5 milliárd forintos beruházással felújított átviteli hálózati alállomást Gödön. A térség legnagyobb beépített transzformátorkapacitásával rendelkező létesítménye - amely egyben a főváros áramellátásának egyik fő csomópontja - a két évig tartó felújítási munkálatok alatt megszakítás nélkül üzemelt. A 400/220/120 kilovoltos alállomás nemcsak az ország belső energiaellátásában játszik fontos szerepet, de ezen keresztül valósul meg a magyar és a szlovák rendszer közötti két 400 kilovoltos átviteli hálózati összeköttetés egyike, ami az európai együttműködésben is fontos - mondta Tari Gábor, a rendszerirányító Mavir Zrt. vezérigazgatója. Az 1968-ban üzembe helyezett alállomás felújításának indoka volt, hogy a magyar hálózat legkoncentráltabb terhelését Budapest és környéke jelenti, így egy üzemzavar is itt okozhatja a legjelentősebb kiesést. A Mavir tervei szerint 2010-ig befejezik a teljes magyarországi átviteli hálózat rekonstrukcióját. A cég évi 20-20 milliárd forintot fordít hálózatfejlesztésre és karbantartásra, felújításra. Várhatóan két-három héten belül a Mavir beadja a Magyar Energia Hivatalnak (MEH) azt a hálózatfejlesztési javaslatot, amelyet kétévente kell elkészíteniük - mondta Tari, ezzel együtt dolgoznak a rendszerirányító tőzsdére vitelének előkészítésén is, ezt a programot jövő év március végére fejezik be.

A válság rosszat tesz a bányászatnak is

- Magyarországon 1990-ben 62 millió tonna ásványi nyersanyagot termeltek ki, 81 ezer foglalkoztatottal - ma a bányászatban 11 ezren dolgoznak (az alvállalkozásokkal együtt), viszont a kitermelés 2006-ban 105 millió tonnával jutott a csúcsra. Ezzel az egy foglalkoztatottra jutó kitermelés csaknem a tizenháromszorosára nőtt - minek köszönhető a látványos emelkedés? - Jelentős szerepet játszott a külszíni bányászat fejlesztése, ezen belül az építőipari ásványok, valamint az energiaellátásban jelentős lignit kitermelése, meghatározó volt a létszám racionalizálása és a kitermelési technológiák műszaki fejlesztésén kívül a hatékonyabb munkaszervezés, a mélyműveléses bányászat visszafejlesztése után megmaradt helyeken is. Az ágazatban a vállalkozások nettó árbevétele 2006-ban - az MBSZ felmérése szerint - 2279 milliárd forintra nőtt, a kifejezetten bányászati tevékenységhez kapcsolódó nettó árbevétele pedig 313 milliárd forint volt. A bányászat egy főre jutó átlagos nettó árbevétele évente több mint 101 millió forint. - Milyen mértékben alakult át az ágazat a privatizáció után? - A rendszerváltást követő néhány éven belül a bányászatban gyakorlatilag teljes privatizáció történt, ez jelentős szerkezetátalakítással járt, ami különösen a fekete- és barnaszénbányászat visszafejlesztését eredményezte. A magánosítás fő jellemzője a külföldi tőkebevonás volt, néhány kivételtől eltekintve csupán a kisebb bányák esetében jelentős a magyarországi magán-, illetve önkormányzati tulajdoni forma. - Mennyiben segítették vagy nehezítették az ágazat működését az uniós csatlakozással vállalt kötelezettségek? - A bányászat jelenlegi helyzetének kialakulásához, a szerkezetátalakításnak nevezett visszafejlesztéshez nagyban hozzájárultak az uniós csatlakozás környezetvédelmi követelményeinek teljesítései, esetenként túlteljesítései. Ilyen volt például - a szénbányászatot érintően -, amikor 2004. december 31-ével lejárt a szénerőműveknél a kén-dioxid-kibocsátásra vonatkozó környezetvédelmi moratórium. Ennek következményeként több volt szénerőmű tüzelőanyagot váltott, a szén helyett akkor az erdők eltüzelése került előtérbe. Az üvegházhatást elősegítő gázok kibocsátásával kapcsolatos újabb korlátozások, a szén-dioxid-kvóták kiosztási terve az ipar, ezen belül az energiaipar versenyképességének további romlásához, a végtermékként értékesített áram árának növekedéséhez vezettek. A külszíni bányászat szempontjából jelentős a Natura 2000 korlátozó szerepe, miközben a helyhez kötött ásványi nyersanyagok jelentősége a világgazdaságban erősen felértékelődött. E vonatkozásban EU-útmutató is készül a kitermelhetőség elősegítésére és az ásványvagyon-stratégia megalapozására. A jelenlegi gazdasági és pénzügyi válság talán minden eddiginél jobban érintheti az ágazatot is, hiszen a források szűkülésével várhatóan kényszerűen visszafogják a beruházásokat, infrastruktúra-fejlesztéseket, ami valószínűleg kedvezőtlenül hat a kapcsolódó alapanyag-ellátó bányászatra is. Meggyőződésem, hogy az energiaellátás biztonsága érdekében továbbra is nélkülözhetetlenek - a recesszió ellenére is - az ásványi energiahordozók kutatását és kitermelésének fejlesztését célzó beruházások, mivel ezek jóval olcsóbban hasznosulnak és gyorsabban térülnek meg, mint a megújuló energiák.

Gyarapodott az ország ásványvagyona

A több mint 3600 ismert magyarországi ásványlelőhely 34,4 milliárd tonnányi földtani és 13,9 milliárd tonnányi ipari vagyonának nominális értéke 2007. január elsején 8932 milliárd forint volt, a közhitelű nyilvántartást a Magyar Bányászati és Földtani Hivatal (MBFH) ellenőrzi. Az ismert ásványi nyersanyagokon kívül mintegy 644 milliárd tonna földtani és 478 milliárd tonna ipari becsült reménybeli vagyont tartanak nyilván. A nyilvántartás szerint az ismert földtani vagyon az előző évhez képest 5441,5 millió tonnával, az ipari vagyon 281,7 millió tonnával nőtt. A földtani vagyon növekedése elsősorban az építőanyag-ipari nyersanyagoknál (homok, kavics) végzett kutatások eredménye, ezek elsődleges mozgatórugója az autópálya-építések növekvő nyersanyagigénye volt. Az ipari vagyon növekedése is a kő, homok és kavics előfordulásoknál végzett kutatásoknak köszönhető. Az MBFH adatai szerint a 2006. évi kitermelés 93,7 millió tonna volt, szemben a 2005. évi 116,4 millió tonnával. A szénhidrogének és a barnaszén termelése stagnált, a lignit termelése pedig kismértékben emelkedett. Az építőipari homok, kavics és a kerámiaipari nyersanyagok termelése jelentősen csökkent, az építő-és díszítőkő-ipari nyersanyagok termelése viszont 1997 óta folyamatosan emelkedik. A nemzeti parkok területén nem vagy csak különleges feltételek mellett lehet bányát nyitni; a védett nemzeti parkok területe az ország területének 9,24 százalékát teszi ki. Nehezítik vagy lehetetlenné teszik a jogszabályok a bányanyitást a Natura 2000 területeken is.