A több mint 3600 ismert magyarországi ásványlelőhely 34,4 milliárd tonnányi földtani és 13,9 milliárd tonnányi ipari vagyonának nominális értéke 2007. január elsején 8932 milliárd forint volt, a közhitelű nyilvántartást a Magyar Bányászati és Földtani Hivatal (MBFH) ellenőrzi. Az ismert ásványi nyersanyagokon kívül mintegy 644 milliárd tonna földtani és 478 milliárd tonna ipari becsült reménybeli vagyont tartanak nyilván. A nyilvántartás szerint az ismert földtani vagyon az előző évhez képest 5441,5 millió tonnával, az ipari vagyon 281,7 millió tonnával nőtt. A földtani vagyon növekedése elsősorban az építőanyag-ipari nyersanyagoknál (homok, kavics) végzett kutatások eredménye, ezek elsődleges mozgatórugója az autópálya-építések növekvő nyersanyagigénye volt. Az ipari vagyon növekedése is a kő, homok és kavics előfordulásoknál végzett kutatásoknak köszönhető. Az MBFH adatai szerint a 2006. évi kitermelés 93,7 millió tonna volt, szemben a 2005. évi 116,4 millió tonnával. A szénhidrogének és a barnaszén termelése stagnált, a lignit termelése pedig kismértékben emelkedett. Az építőipari homok, kavics és a kerámiaipari nyersanyagok termelése jelentősen csökkent, az építő-és díszítőkő-ipari nyersanyagok termelése viszont 1997 óta folyamatosan emelkedik.
A nemzeti parkok területén nem vagy csak különleges feltételek mellett lehet bányát nyitni; a védett nemzeti parkok területe az ország területének 9,24 százalékát teszi ki. Nehezítik vagy lehetetlenné teszik a jogszabályok a bányanyitást a Natura 2000 területeken is.
Mayer György