Feloldották a gázkorlátozást
Csütörtök 10 órától feloldották az I-es kategóriába tartozó vállalatok, főleg erőművek gázkorlátozását - jelentette be Molnár Csaba energiaügyi miniszter.
Díjcsökkentést javasol a Főtáv
A Fővárosi Közgyűlésnek elküldött Főtáv-javaslat szerint február elsejétől a budapesti távfűtés alapdíjtételei egységesen 5 százalékkal, míg a javasolt induló (bázis) hődíj-tételek egységesen 3,5 százalékkal csökkennének a jelenleg érvényes díjtételekhez képest. A különböző díjkedvezmények és az eddigi támogatás átalakításával egy átlagos méretű lakás éves távfűtési összköltsége 1,5 százalékkal, vagyis áfa nélkül 3312 forinttal csökken, amennyiben a közgyűlés is elfogadja a javaslatot - tudta meg a Napi. A díj csökkentését a Főtáv Zrt. működési hatékonyságának javítása, a Budapesti Erőmű Zrt. által idén január 1-jétől kezdődően a lakossági hőfelhasználóknak nyújtott újfajta hődíjárengedmény érvényesítésével összefüggésben megszüntetendő korábbi 2,5 százalékos mértékű energetikai korszerűsítési árengedmény átalakítása indokolja. A javaslat szerint a nem lakossági (nem háztartási) célú távhő-szolgáltatási díjak február 1-jétől nem változnak. A Főtáv számításai szerint az átlagos méretű (52 négyzetméter alapterületű, 135 légköbméter térfogatú, 43,1 gigajoule/év hőfelhasználású), fűtéssel és meleg vízzel ellátott lakásra jutó éves szintű nettó távhőköltség (a már említett 2,5 százalékos energetikai kedvezmény megszüntetését is bekalkulálva) összességében 1,5 százalékkal csökken. Az éves szintű alapdíjköltség 2,6 százalékkal, az éves szintű hődíjköltség - átlagos hőfelhasználás mellett - a Budapesti Erőmű által nyújtott hődíjárengedmény, illetve a távhőfelhasználás szociális támogatása nélkül 1 százalékkal csökken, ez adja ki az összességében 1,5 százalékos végfelhasználói árcsökkenést. Vagyis egy átlaglakás éves szintű távhőköltsége a távhőfelhasználók szociális támogatása és áfa nélkül 3312 forinttal, áfával együtt 3974 forinttal lesz kevesebb februártól.
Még néhány napig tartható a csúcsüzem
Ha a gázhelyzet nem változik, a jövő hét közepén újra kell tervezni a magyar gázfelhasználást, így vagy a stratégiai készlethez kell hozzányúlni, vagy újabb korlátozást kell bevezetni - mondta Molnár Csaba szakminiszter, aki szerint a következő egy-két napban nem várható az ukrán gázszállítás beindulása. Kedden az ország gázfogyasztása 63,9 millió köbméter volt, miközben minden ígéret ellenére Ukrajna irányából továbbra sem érkezett földgáz. Ausztria felől 8,2 millió köbméter érkezett, amelyből 4 millió köbmétert a hazai ellátásra fordítottak, a többit pedig az FGSZ Földgázszállító Zrt. továbbította Szerbia (2,7 millió köbméter) és Bosznia-Hercegovina (1,5 millió köbméter) irányába. A szerdára várható fogyasztás 60-62 millió köbméter, amit a rendelkezésre álló források továbbra is fedeznek, úgy, hogy az egyes kategóriába tartozók (erőművek) korlátozását fenntartják. A Magyar Energia Hivatal (MEH) bekérte az E.On Földgáz öt hazai tárolójának kapacitáshelyzetét elemző anyagot, amely szerint a jelenlegi csúcskapacitás január 20-ig tartható fenn. Ezt követőn még három hétig napi 47-48 millió köbméter gázt lehet kitárolni, ám február 11-ét követően további kapacitáscsökkenéssel kell számolni - mondta a Napinak Kutas István kommunikációs vezető. Mindez azt jelenti, hogy ha valóban hosszú ideig húzódik az orosz-ukrán vita és Európa, így Magyarország egyáltalán nem kap gázt, komolyabb korlátozásra is fel kell készülni, sőt az E.On 2,7 milliárd köbméteres gázkészletét figyelembe véve, hasonló kitárolási kapacitások mellett, március elejéig biztosítható az ellátás. A stratégiai készlet pedig még további 10 napig elég, ha időközben nem jön egy komolyabb lehűlés. Eközben mind a Budapesti Erőmű három erőműve, mind a Dunamenti Erőmű zökkenőmentesen működik olajtüzeléssel, olajkészleteik hosszú időre elegendőek az áramtermeléshez.
Megszűnt az MVM elleni uniós eljárás
Az Európai Bizottság Versenypolitikai Főigazgatósága levélben értesítette a Magyar Villamos Művek (MVM) Zrt. vezérigazgatóját, hogy a bizottság lezárta a cég és leányvállalatai piaci erőfölényére vonatkozó vizsgálatot, amely egyértelműen igazolta, hogy a cégcsoport üzleti gyakorlata és működése semmilyen tekintetben nem sérti az európai uniós normákat és versenyszabályokat, illetve jogszabályokat. Az MVM-nél és elsősorban akkori kereskedelmi divíziójánál, valamint leányvállalatánál, a Mavir Zrt.-nél 2006. május 16-17-én lefolytatott helyszíni vizsgálattal induló eljárás célja annak megállapítása volt, hogy az MVM visszaél-e piaci erőfölényével és akadályozza-e a magyarországi árampiac fejlődését üzleti gyakorlata során. A vélelmezett kifogások egyrészt az erőművekkel fennálló áramvásárlási szerződések révén fennálló piaci pozíció, illetve az ebből fakadó versenykorlátozó elemek voltak, másrészt a rendszerirányító társaság, a Mavir MVM általi tulajdonlásából következő, a piaci szereplőkkel való nem egyenlő bánásmód. A bizottság feltételezte továbbá, hogy az MVM úgymond nagyon nagy erővel rendelkezik a magyarországi kis- és nagykereskedelmi árampiacon. A közel három éve indult, a hazai gyakorlatban szokatlanul erőteljes fellépéssel járó, előzetesen be nem jelentett helyszíni vizsgálat során - amelyen a Gazdasági Versenyhivatal képviselői is jelen voltak - a bizottság tisztségviselői több ezer oldalnyi dokumentumot vittek magukkal további elemzésre hivatkozva, másolatot készítettek az MVM szervereiről és elektronikus levélforgalmáról. Az MVM szerint a közel három éve zajló ügy lezárása mérföldkövet jelent a legjelentősebb hazai áramtársaság és az unió viszonyában, de minden bizonnyal komoly pozitív kihatása lesz az MVM hazai árampiaci megítélésére is. Az ügy lezárása egyértelműen igazolja, hogy a cégcsoport üzleti gyakorlata és működése semmilyen tekintetben nem sérti az európai uniós normákat és versenyszabályokat, illetve jogszabályokat. Az adatgyűjtés rendkívüli részletességgel világította át a cégcsoport teljes tevékenységét, ennek ellenére sem állapították meg a csoport érintett tagjainak versenysértő magatartását, így a vizsgálatot megalapozó aggályok nem bizonyultak jogosnak.
Nem tudni, mikor lesz újra gáz
Ukrán és orosz közlés szerint kedd reggeltől megindult a földgáz szállítása, arra nézve azonban nincs semmilyen hivatalos információnk, hogy ténylegesen elkezdődött-e a szállítás, és azt sem tudjuk, hogy mikor érkezhet Magyarországra a gáz, de bízunk a sajtóhírekben, hogy ez mielőbb megtörténik - mondta tegnapi sajtótájékoztatóján Molnár Csaba energiaügyi miniszter. A fogyasztást továbbra is a tárolókból, a hazai kitermelésből és az osztrák oldalról érkező 4 millió köbméter gáz felhasználásával biztosítjuk, újabb korlátozásra nem volt szükség és a stratégiai tartalékhoz sem kellett hozzányúlni. Magyarország felkészült a gáz fogadására, és amint folyamatossá válik a szállítás, akkor tudunk dönteni az egyes kategóriába tartozó gázkorlátozás feloldásáról - mondta a miniszter, majd hozzátette: szerencsére az időjárás lassan kedvezőbbre fordul, így a hideg csökkenésével együtt a fogyasztás mérséklődésére is számítani lehet. A hétfői 63,5 millió köbméteres fogyasztáshoz képest keddre hasonló mértékű, 63-65 millió köbméteres felhasználás várható, amit a rendelkezésre álló források fedeznek. A keddre rendelkezésre álló források mértéke 66 millió köbméter (föld alatti gáztárolókból 53 millió köbméter, hazai termelésből 9 millió köbméter és a nyugati irányú import 4 millió köbméter), ami biztosítja a forrás-fogyasztás egyensúlyt az I. korlátozási kategória fenntartása mellett, valamint a magyar szállítórendszer készen áll az Ukrajna irányából meginduló gázszállítás azonnali fogadására - közölte a Földgázszállító Zrt.
Még nem tudni, mikor lesz itthon újra gáz
Ukrán és orosz közlés szerint ma reggeltől megindult a földgáz szállítása, arra nézve azonban nincs semmilyen információ, hogy tényleg megindult-e a szállítás, és azt sem tudjuk egyelőre, hogy mikor érkezhet Magyarországra a gáz
Kiszolgáltatott a csúcsra járó gázrendszer
Az egy hete tartó gázkrízis miatt minden magyar tárolónak, vezetéknek és berendezésnek "csúcsra" kell járnia, ami egyre kiszolgáltatottabbá teszi a rendszert egy esetleges műszaki problémának, ez a németországi betáplálásnál néhány órára máris bekövetkezett. A Földgázszállító Zrt. (FGSZ) tájékoztatása szerint - bár a Magyarországra irányuló szállítás zavartalan maradt - a Szerbiának és Bosznia-Hercegovinának szállított mennyiség csak részben érkezett meg, mert tegnap reggel négy órától a betáplálás többször nullára csökkent. Figyelembe véve, hogy ezen országok megszakítható szállítási szerződéssel rendelkeznek, arányosan csökkentette az FGSZ. a részükre szállított mennyiséget - jelezte Zsuga János, az FGSZ vezérigazgatója. A nyugati irányú import földgáz betáplálása az osztrák diszpécserszolgálat tájékoztatása és visszaigazolása alapján hétfőn 15 órától 5,9 millió köbméterre emelkedett, ebből a hazai felhasználás feletti többletmennyiségből 1,2 millió köbmétert Szerbiába és 700 ezer köbmétert Bosznia-Hercegovinába továbbított az FGSZ. A hétfőre várható hazai fogyasztás 63-66 millió köbméter, az ipar újraindulásától függően, viszont az I. korlátozási kategóriát továbbra is fenntartják. A rendelkezésre álló források mértéke 66 millió köbméter (föld alatti gáztárolókból 53 millió köbméter, hazai termelésből 9 millió köbméter, a nyugati irányú import 4 millió köbméter), ami fedezi az igényeket.
Muszáj lesz megépíteni Bős-Nagymarost?
A példátlan gázkrízis is rámutatott arra, mennyire fontos egy országnak - főleg energiahordozóban olyan szegénynek, mint Magyarország -, hogy legyen hosszú távú energiapolitikája. Bár hazánknak van a parlament által elfogadott, 2020-ig szóló energiakoncepciója, nagy kérdés, mi valósul meg a leírtakból, és legalább ennyire lényeges, hogy ami kimaradt belőle, az miért maradt ki - mondta lapunknak Kiss Péter, a KPMG energetikai szektorának kelet-közép-európai vezetője.
Megállapodás van, szállítás még nincs
Magyarországon pénteken a sok helyen mínusz 10 Celsius-fok alatti hőmérséklet miatt 64,5 millió köbméter gáz fogyott, szombaton, amikor nem volt munkanap, csaknem egymillió köbméterrel kevesebb. A vasárnapra előre jelzett igény 61-64 millió köbméter között volt, ami ugyancsak fennakadás nélkül biztosítható - jelentette be tegnap Molnár Csaba miniszter. Ukrajnából továbbra sem jött még gáz, az osztrák oldalról viszont csütörtöktől kezdődően 4 millió köbméter érkezett folyamatosan magyarországi felhasználásra, szombaton pedig 4,2 millió köbméter. A hazai 9 millió köbméteres kitermeléssel és a tározókból kivett napi 53 millió köbméter gázzal együtt ez elegendő volt az igények fedezésére. A felhasználás kedvező alakulása miatt - ami a lakosság önkéntes fogyasztás-visszafogásának is köszönhető - a stratégiai készlethez nem kellett hozzányúlni, mind az 500 millió köbméter érintetlenül a tárolókban van. A miniszter jelentősnek nevezte, hogy csütörtökön feloldhatták a kettes kategóriára vonatkozó korlátozást, ám mint mondta: mivel a gázválság még közel sem ért véget, bármikor szükség lehet újabb korlátozás bevezetésére. Csütörtökön Szerbiának 2 millió köbméter gázt tudtunk küldeni a Mol hazai többlettermeléséből, ez azóta folyamatosan biztosítható volt, ezenfelül az E.On Ruhrgas 2,7 millió köbméter gázt küldött déli szomszédunkba Magyarországon keresztül. Ez utóbbi szállítás a magyarországi igények ismeretében bármikor megszakítható, vagyis szükség esetén belföldi ellátásra fordítható - tudtuk meg Kutas Istvántól, az E.On Földgáz kommunikációs vezetőjétől. Magyarország és az E.On Ruhrgas közös ellátási struktúrát alakított ki, hogy támogassa Horvátországot és Boszniát a gázkrízis idejére. Horvátország így szombattól kezdve napi egymillió köbméter földgázt kap az ausztriai Baumgartennél található gázelosztó központból, míg Bosznia napi 1,5 millió köbmétert a kiskundorozsmai magyar-szerb határon. Klaus Hammer, az E.On Földgáz igazgatóságának elnöke a krízishelyzet kapcsán elmondta, hogy az E.On napi 53,5 millió köbmétert tud öt magyarországi földgáztárolójából kinyerni, és további 4 millió köbméter gázt tud biztosítani nyugati forrásokból. A stratégiai gáztartalékokat - szükség esetén - kizárólag az E.On zsanai földgáztárolójából tárolják ki. Mint Hammer jelezte, továbbra is törekednek a források diverzifikálására, keresni fogják a további beszerzési lehetőségeket, legfőképpen az LNG import lehetőségét. Időközben Ukrajnába érkezett az az uniós megfigyelőcsoport, amelynek egy magyar tagja is van. A magyar szakértő - az FGSZ Földgázszállító Zrt. szakembere - Nyugat-Ukrajnában az ukrán-magyar és az ukrán-szlovák szállításokat fogja ellenőrizni. A delegációba az Európai Unió felkérésére az OMV/EconGas két gázlogisztikai szakértőt küldött az Oroszországból Ukrajnán keresztül az Európai Unióba irányuló gázszállításokat ellenőrző delegációba. Magyarország mellett ugyanis nem érkezik orosz gáz a baumgarteni gázelosztóba sem, az osztrák fogyasztók ellátását az 1,7 milliárd köbméterre tehető tartalékokból, a hazai kitermelésből és nyugat-európai importból biztosítják. Molnár Csaba jelezte azt is, hogy bár Oroszország és Ukrajna is aláírta a nemzetközi megfigyelőcsoport munkáját engedélyező dokumentumot, azt egyelőre nem lehet megjósolni, hogy mikor indulhat meg a gázszállítás. A magyar rendszer készen áll a gáz fogadására, a műszerek 30 másodpercen belül jelzik a szállítás megindulását, amint az átadópontra érkezik a gáz, az azonban nyilvánvaló, hogy komoly műszaki kihívás lesz visszaállni a normál ellátásra. A miniszter kérdésre válaszolva jelezte, hogy a krízis kapcsán a közép-európai régióban gyárak ezrei álltak le, néhány országban a lakosság fogyasztását is korlátozni kellett, ehhez képest Magyarország felkészülése kimagasló, a kettes kategóriába eső korlátozást is csak egy napig kellett fenntartani.
Az atomenergia és Bős-Nagymaros lehet a megoldás
A példátlan gázkrízis is rámutatott arra, mennyire fontos egy országnak - főleg energiahordozóban olyan szegénynek, mint Magyarország -, hogy legyen hosszú távú energiapolitikája. Bár hazánknak van a parlament által elfogadott, 2020-ig szóló energiakoncepciója, nagy kérdés, mi valósul meg a leírtakból, és legalább ennyire lényeges, hogy ami kimaradt belőle, az miért maradt ki - mondta lapunknak Kiss Péter, a KPMG energetikai szektorának kelet-közép-európai vezetője.
