Mayer György

A Gazpromhoz társul az Emfesz?

A januári orosz-ukrán gázválsághoz hasonlóan hétfőn délután - minden előzetes tájékoztatás nélkül - az ukrán gázszállító cég csökkentette az átadási nyomást Magyarország irányába, amely azonban az éjszaka folyamán normál szintre állt vissza és jelenleg is szerződésszerű - derült ki az FGSZ Földgázszállító Zrt. tájékoztatójából. Az újabb gázkonfliktus hátterében az Emfesz Első Magyar Földgáz és Energiakereskedelmi és Szolgáltató Kft. tulajdonosai közötti vita állhat, amely egészen az orosz és ukrán legfelsőbb körökig, vagyis Putyin orosz és Timosenko ukrán miniszterelnökökig ér. Az Emfesz érzékelve a kialakuló konfliktust, gázszállítót váltott, egyben igyekezett megnyugtatni ügyfeleit, hogy minden gázfogyasztójának ellátása folyamatosan garantált, számukra semmilyen érzékelhető változással nem jár, hogy a cég szállítója a jövőben a Rosszgaz lesz, amely a Gazprom üzleti érdekkörébe tartozik. Ám a Gazprom tegnapi közleménye szerint nincs kapcsolata a csoporttal a Rosszgaznak. A korábbi beszállító Rosszukrenergo kitárolási nehézségekkel küszködik Ukrajnában, ezért kellett az Emfesznek új gázszállítót keresnie, ami már a januári gázválság után elkezdődött - mondta a Napinak Gallyas Igor, az Emfesz kommunikációs szakértője, aki azt is megerősítette, hogy a cég kereskedelmi, piaci magatartása változatlan marad.

Elkelt az E.On gáztárolói kapacitása

Sikeresen értékesítette a 2009/2010-es téli időszakra tárolói kapacitásait az E.On Földgáz Storage Zrt. Az öt gáztároló összesen 3,7 milliárd köbméter mobil tárolói kapacitására, valamint az 51,5 millió köbméteres kitárolási kapacitására 12 partner jelentkezett, a teljes kapacitáslekötés három körben történt meg. A tárolási díjakat a Magyar Energia Hivatal által megszabott árképlet alapján állapították meg, ami jelenleg 3 forint/köbméter, ehhez jönnek még a változó kapacitásdíjak. Jászberényi Zoltán, az E.On Földgáz vezérigazgatója szerint egyértelműen látszanak a piaci liberalizáció jelei, hiszen az ügyfelek idén a különböző kereskedelmi érdekek miatt eltérő időpontokban kezdik a betárolást és fejezik be a kitárolást. Az E.On a zsanai tárolójának kapacitását - amelyet augusztusig 30 milliárd forintos beruházással 600 millió köbméterrel bővít - novembertől piaci alapon, részben külföldi partnerek számára értékesíti. Jövő májusig Zsanán tárolja a Magyar Szénhidrogén Készletező Szövetség is 200 millió köbméteres stratégiai gázkészletét.

Sok sebből vérzik a hazai energiapiac

Visszaeső energiafogyasztás, csökkenő termelés, lakossági kedvezmények keresztfinanszírozása, későn elkészülő jogszabályok és vitatott árszabályozás, importfüggőség, a kinnlevőségek megugrása, a szabályozott árrés piaci hatásai és ehhez hasonló problémákat feszegettek a legutóbbi CEBC-szakkonferencián.

Drága a zöldenergia

A Magyar Energia Hivatal most közzétett adatai szerint tavaly az úgynevezett zöld mérlegkörbe (KÁT) tartozó kötelező átvétellel termelt villamos energia után 66,9 milliárd forintot fizettek ki a termelőknek. A kifizetett támogatás minden kilowattóra áramfelhasználás után 10,91 forinttal növelte a fogyasztók költségeit. A kötelező átvételi átlagár (megújuló, kapcsolt és egyéb kategória együttesen) az előző évhez képest 9,7 százalékkal, 26,20 forint/kilowattórára emelkedett. A támogatás számított összege a 2007. évihez képest 18,7 milliárd forinttal (39 százalékkal) növekedett, ezen belül a kapcsolt villamos energia kategóriájára eső összeg 14 milliárd forinttal (42 százalékkal), a megújuló alapú villamos energia kategóriájában 4,6 milliárd forinttal (33 százalékkal) . 2008-ban az átvételi kötelezettség keretében értékesített villamos energia mennyisége 23 százalékkal (1145 gigawattórával), 6133 gigawattórára növekedett az előző évhez képest. A teljes mennyiség 69 százaléka kapcsoltan, 29 százaléka megújuló energiaforrásból termelt villamos energia volt. A hazai villamosenergia-felhasználás - az év utolsó negyedében jelentkező gazdasági válsággal összefüggő keresletcsökkenés hatására - 0,2 terawattórával (43,7 terawattórára) csökkent az előző évihez képest. A zöldáram-termelés ugyanezen időszakban 30 százalékkal (2270 gigawattórára) emelkedett, elsősorban a biomassza vegyes tüzelésű nagyerőművek termelésnövekedése miatt.

Sok sebből vérzik a hazai energiapiac

Visszaeső energiafogyasztás, csökkenő termelés, lakossági kedvezmények keresztfinanszírozása, későn elkészülő jogszabályok és vitatott árszabályozás, importfüggőség, a kinnlevőségek megugrása, a szabályozott árrés piaci hatásai és ehhez hasonló problémákat feszegettek a legutóbbi CEBC-szakkonferencián. Az egész energiaszektor árszabályozása annyira átláthatatlan, hogy ezen az új kormány is változtatni szeretne, ám erre az egy év valószínűleg nem lesz elegendő, legfeljebb arra, hogy a kuszaságban rendet vágó koncepciókat elfogadják - hangzott el a fórumon. Az a legnagyobb probléma, hogy a kedvezőbb lakossági tarifákat az ipari fogyasztók finanszírozzák - reagált a felvetésekre Hónig Péter szakminiszter. Szerinte az energiaárakat nem lehet összekeverni a szociálpolitika kérdéseivel, hosszú távon az energiatakarékosságot, a hatékonyságnövelést kell előtérbe helyezni, nem az árak csökkentése a megoldás, azt a piacnak kell megoldania. Többek között kulcskérdés a távhőszolgáltatás árszerkezetének átalakítása is, főleg annak tükrében, hogy a távhő legnagyobb részét gázból állítják elő, így a gázár közvetlenül kihat erre, ám a 18 százalékos áfa bevezetése csak átmeneti megoldás. A következő időszak gázárszabályozásával éppen abba az irányba szeretnének elmozdulni, hogy ne a nagyfogyasztók, így például a távfűtő cégek finanszírozzák az alacsonyabb lakossági árakat. Ám nagy kérdés a szociálpolitikai megfontolás - tette hozzá -, hiszen négyszer annyi választó használ kisfogyasztóként gázt, mint ahányan a távfűtést igénybe veszik. Hónig Péter jelezte azt is, hogy senki nem számított arra, hogy a válság ilyen mértékben jelenik meg az energiaárakban. Ugyanakkor az árak eltérítése a piaci folyamatoktól minden esetben kockázatos, és bár a válság finanszírozását nem a vállalatoknak kell megoldaniuk, de részt kell venniük benne. Az energiaipar minden szereplője vesztésben van, csökkent az erőművek termelése, a kereskedők nem tudják eladni a lekötött energiamennyiséget, ráadásul az erős euró is komoly probléma - jelezte Valaska József, a Mátrai Erőmű igazgatóságának elnöke. Az erőmű kihasználtsága az első negyedévben 10 százalékkal csökkent a tavalyihoz képest, a villamosenergia-igények eddig összességében 7-8 százalékkal csökkentek, de például márciusban a hazai áramtermelés már 20 százalékkal esett vissza.

Jövőre indul a földgázbörze

Az FGSZ Földgázszállító Zrt., a nagynyomású hazai földgázszállító rendszer irányítója Napi Földgáz- és Kapacitás Kereskedelmi Piacot hoz létre. Ennek szabályzatát a Magyar Energia Hivatal már jóváhagyta, a "börzekezdemény" 2010. július elsején kezdi meg működését. A cél, hogy az FGSZ megteremtse a magyarországi földgáztőzsde alapjait, ezért a piac szabályzatát mind a termékek, mind a kereskedés rendje, mind pedig a tranzakciók elszámolása tekintetében ennek megfelelően alakította ki. A kapacitáspiac egy speciális elektronikus kereskedési felület lesz, amelynek szereplői (a földgázkereskedők, a saját jogon eljáró felhasználók, a földgáztermelők és a nagynyomású földgázrendszerhez csatlakozó más rendszerüzemeltetők, illetve az elosztói rendszerek üzemeltetői) a földgázzal és a nagynyomású földgázszállító rendszer kapacitásaival kereskedhetnek. Ez a piactér lehetőséget ad a kereskedőknek arra, hogy a szállítórendszerbe a naponta betáplált és az elfogyasztott gázmennyiségek eltéréséből fakadó többletet vagy hiányt átlátható versenypiaci feltételek és a valós kereslet-kínálati viszonyokat jól tükröző piaci árak mellett, egymás között létrehozott kereskedelmi ügyletekkel gyorsan és hatékonyan kiegyenlítsék. A piactéren lebonyolított ügyletek pénzügyi teljesítési kockázatát nagymértékben csökkenti, hogy a tranzakciók elszámolását külön elszámolóház végzi, amelynek biztosítására az FGSZ a közeljövőben közbeszerzési pályázatot ír ki. Az elektronikus piactéren folyó napi és napon belüli földgáz-kereskedelem elősegíti egy azonnali (spot) földgázpiac gyors kialakulását, mely alapjául szolgálhat a magyarországi földgáztőzsde létrehozásának.

Sokba kerül a kkv-knak az olcsó lakossági földgáz

A nemzetközi földgázárak vártnál gyorsabb csökkenése ellenére a hazai gázfogyasztóknak a következő hónapokban közel kétszer annyit kell majd a földgázért fizetniük, mint az európai unió más országaiban - derül ki az energiainfo.hu és a Force Motrice közös elemzéséből. Ez tovább rontja a hazai vállalatok - elsősorban a kkv-szektor - rövid távú verseny- és exportképességét. A prognózis szerint ugyanakkor a magyarországi gázárak várható csökkenése abszolút számokban még így is igen jelentős lehet az év második felében, ami az újraszerveződő kormányzat számára lehetővé teszi, hogy érdemben átgondolja az ártámogatások jelenlegi rendszerét. A dollárban kevesebb mint felére csökkenő importárak mellett ugyanis indokolatlan a támogatások jelenlegi rendszerének fenntartása, valamint a kötelező átvételi rendszer. A Világbank legfrissebb adatai szerint az európai piacokon értékesített földgáz ára a január és március közötti időszakban köbméterenként 25 százalékkal volt alacsonyabb, mint a múlt év utolsó negyedévében. Ez jóval gyorsabb ütemű csökkenés, mint azt a földgáz importárának alakulása szempontjából kiemelt jelentőségű Brent olajár változása alapján tervezni lehetett.

Környezetvédelmi rendszer a Mátrai Erőműnél

Az ISO 14001-es szabványnak megfelelő környezetirányítási rendszert vezet be a Mátrai Erőmű. Az év végéig minden termelési és menedzsmentirányítási, döntési folyamata, környezeti hatása ellenőrzött, felügyelt és dokumentált lesz. Ez nem jelenti azt, hogy eddig hiányosságok voltak a működésben, hiszen az ellenőrzések nem tártak fel hibákat, de a szabvány előírásainak bevezetése, betartása olyan helyzetet teremt, ami mintegy kikényszeríti, hogy a környezeti hatások eredményei megtekinthetőek legyenek a hatóságok, a lakosság és a környezetvédelmi szervezetek számára. A Mátrai a magyar erőművek között elsőként vezet be ilyen rendszert - tudtuk meg Valaska Józseftől, az igazgatóság elnökétől. Az erőműnél 2010-ig évente 1,2 milliárd forint célberuházással csökkentik a tüzelőberendezések NOx-kibocsátását a 200 mg/Nm3-es érték alá, amelyet a jelenlegi környezetvédelmi előírások csak 2016-tól tesznek kötelezővé.

Jönnek az intelligens villanyórák

Új villanyórával rukkolt elő a Siemens, amely megoldást kínál az áramszolgáltatóknak az áramfogyasztási adatok automatikus rögzítésére. Az egyelőre Németországban kínált eszköz az Automated Metering and Information System (AMIS) rendszerrel szerelt, ez regisztrálja minden felhasználó áramfogyasztásának időbeli lefutását, egyben részletesen tájékoztat a fogyasztás alakulásáról. Szakértői becslések szerint Németországban évente akár tíz terawattórányi energia takarítható megy ily módon, ez az ország éves áramfogyasztásának majdnem két százaléka. A német kormány szándéka szerint 2010-től minden újonnan elkészülő épületet intelligens fogyasztásmérőkkel szerelnek fel. A megtakarítás abból adódik, hogy az intelligens villanyórák átláthatóvá teszik a háztartások számára saját fogyasztásukat, valamint a fogyasztás időbeli felbontásának ismeretében a szolgáltatók rugalmas tarifarendszert dolgozhatnak ki. Az intelligens fogyasztásiadat-rögzítéshez a mérőkön kívül megfelelő kommunikációs és adatfeldolgozó rendszerre van szükség. Az AMIS magát az áramhálózatot használja az adatátvitelre, a transzformátor-állomásokon elhelyezett adatkoncentrátor figyeli és regisztrálja a hálózat terhelési adatait, segítségével az áramszolgáltatóknak lehetőségük van arra, hogy bármikor beavatkozzanak a hálózatba. Az AMIS mérő ezenkívül M-BUS (Metering-Fieldbus) rendszerrel is rendelkezik, ennek segítségével egy lépésben más (víz, távhő) fogyasztási adatokat is tud rögzíteni és továbbítani. Az AMIS fontos funkciókat kínál egy intelligens áramhálózat - smart grid - felépítéséhez, ami azért is fontos, mert az EU bizottsága 2005-ben útjára indította a SmartGrid-iniciatívát, amely egy európai intelligens áramhálózat.