Mayer György

Csak drágulni tud az energia?

Magyarországon a fogyasztóknak kedvező piaci folyamatok hatása az árakban nem érzékelhető.

Indokolatlanul magas itthon az energia ára

A privatizációt követően állandóan növekvő, az önköltségi elemek által indokoltnál magasabb árak alakultak ki itthon az energiapiacokon, ami megalapozta a gázszolgáltatók, az erőművek és az áramszolgáltatók extraprofitjait. A villamosenergia-piacon a teljes nyitás állandósította ezt az állapotot, hiszen az árak erről a szintről indultak, ugyancsak felfelé. Hasonló helyzet következik be július 1-jétől a gázpiacon is - hívta fel a figyelmet az Energiapolitika 2000 Társulat állásfoglalása. A szervezet szerint a versenypiaci átalakulás sem az unióban, sem hazánkban nem hozta meg az árak ígért mérséklődését. Ennek ellenére a kormány tovább ment a rossz úton. Az első villanyárverés óta - az önköltségtől függetlenül - már a regionális árak érvényesülnek a hazai piacon is, ami 30-40 százalékos áremelkedést jelentett a szabályozott piaci árakhoz viszonyítva. Ennek következményeit a fogyasztók viselik, az árfelhajtás nyertesei pedig a szolgáltató és a kereskedő cégek. Ezt mutatja például az áramszolgáltatók 2008. évi nyereségének növekedése. A villanypiacon a közvetlen árhatósági szerepéről törvényben lemondott kormányzat - félve a várható belpolitikai következményektől -, a lakossági és közületi (egyetemes) szolgáltatásban pedig burkoltan fenntartotta a szabályozott árakat: a kormány tulajdonosi jogánál fogva arra kényszerítette az MVM-et, hogy ezekben a fogyasztói csoportokban az áramszolgáltatóknak átadott villanyért akkora árat számítson fel, hogy a hatósági árrés figyelembevételével csak a kormány által kontrollált végfogyasztói áremelés valósuljon meg. A megnyitott és egyúttal burkoltan szabályozott (hibrid) villanypiacon teljes káosz alakult ki, erre utal a Magyar Energia Hivatal áprilisi határozata is, amely a négy (egyetemes) szolgáltatót többletbevételük egy részének visszafizetésére kötelezte - áll az állásfoglalásban. A világgazdasági válsághoz is kapcsolódva a stratégiai nyersanyagok, köztük energiahordozók világpiaci, tőzsdei árai az elmúlt 8-9 hónapban jelentősen csökkentek. A nyersolaj ára a múlt év augusztusában 137 dolláron tetőzött, most már jó ideje 40-50 dollár között ingadozik. A földgáz árában - az olaj árához kapcsolt árkövetést figyelembe véve - szintén jelentős csökkenés következett be: március végén az orosz földgáz az első negyedéves 485 dollár helyett az árképlet alapján már csak 358 dollárba került. Az energiahivatal szerint tíz százalék importár-mérséklődés 6-7 százalékos végfelhasználói árcsökkenést indokolna, vagyis még a kedvezőtlen forintárfolyamot figyelembe véve is csökkenteni kellene a földgáz árát. A gázár alapvető hatással van a villamos energia és a távfűtés árára is: az év eleje óta a nálunk hivatkozási alapnak számító lipcsei áramárak megfeleződtek, most 90 helyett 40-50 euróért kapható megawattóránként. Magyarországon azonban a fogyasztói árakban ezek, most a fogyasztóknak kedvező piaci folyamatok hatása nem érzékelhető. Úgy látszik, hogy a liberalizált magyar energiapiac egyirányú, csak emelkedhetnek az árak. Járosi Márton, a társulat elnöke a társulat nevében pontokba szedte, mit kellene a kormányzatnak tennie, hogy az egyirányú piacot többirányúvá tegye.

Újabb áramárverési felhívás

Az MVM Trade Villamosenergia Kereskedelmi Zrt. (MVM Trade) a portfóliójából rendelkezésre álló források transzparens értékesítésére újabb pályázatot (árverést) hirdet. A kiírás szerint a Magyar Energia Hivatal (MEH) korábbi (a jelentős piaci erőfölény vizsgálatára vonatkozó) határozata szerint az MVM Trade a július 1. és szeptember 30. közötti időszakra, különböző termékekre hirdette meg az árverést, amelyre a Powerforum árverési felületén június 10-én egy ütemben kerül sor. Az árverésen bármely regisztrált pályázó jogosult részt venni, a meghirdetni tervezett termékek meghatározása a MEH 175/2009. számú határozata alapján történik. A július, augusztus és szeptember hónapra vonatkozó részletes termékmelléklet és a pályázati felhívás tudnivalói az MVM internetes honlapján olvashatók.

Több mint 86 millió tonna ásványi anyagot termeltek ki

Az uniós szervezetek összefogásával megrendezett Európai Ásványok Napja rendezvénysorozathoz csatlakozott Magyarország is, így május 15-17. között a 2007. évit követően második alkalommal rendezik meg az EU-szinten egyeztetett programot. A rendezvénysorozat részeként a bányászati vállalkozások lehetőséget adnak arra, hogy az érdeklődők megismerhessék az ásványbányászat folyamatát, hatásait s a káros következmények kiküszöbölésének módjait. A kitermelés befejezését követően pedig azt, hogy a természet közeli állapot visszaállítására milyen intézkedéseket tesznek. Zoltay Ákos, a Magyar Bányászati Szövetség ügyvezető főtitkára szerint a hazai bányászat nemzetgazdasági fontosságát jelzi, hogy az ágazat 2008-as kitermelése összesen 86,12 millió tonna ásványi anyag volt. Ebből a szilárdásvány-bányászat 79,3 millió tonna, amiből a barnaszén 1,49 millió tonna, a lignit 8,31 millió tonna, az érc (bauxit és mangán) 0,53 millió tonna, a többi az építőipari kő, kavics, homok, agyag és egyéb anyag kitermelése volt. A szénhidrogén tekintetében a földgáz 2,85 millió tonna, a kőolaj 0,82 millió tonna és a természetes szén-dioxid 0,13 millió tonna volt. Végül a bányameddő-, töltésépítési anyag 3,02 millió tonnát tett ki.

Itthon az ellátás is akadozik

Az elmúlt nyolc évben több mint tízszeresére nőtt az európai pelletfogyasztás, a szomszédos Ausztriában jelenleg minden harmadik új építésű családi házat ezzel a tüzelővel fűtenek. A Magyar Pellet Egyesület szerint hat év alatt szabályozott piacfejlesztéssel itthon évente 716 millió köbméter földgázt lehetne kiváltani a pellettel. Ez hétszázalékos lakossági penetrációt jelentene a melegvíz- és fűtéshasználatban. Az egyesület szerint megfelelő ütemezéssel és földrajzi elhelyezéssel számolva 41 pelletgyár termelné meg azt a mennyiséget, amely 2015-re közel 234 ezer hazai háztartás fűtési energiával és meleg vízzel történő ellátását garantálhatná, valamint a koncepció érvényre jutása esetén jelentős mennyiségű, nagyrészt hazai gyártású pelletkészülék értékesítését is jelentené a következő években. Mindez mai áron számolva 35,5 milliárd forint lakossági költségmegtakarítást eredményezne. Ráadásul a pellet EROI értéke 1:11, vagyis egységnyi befektetett energiából 11 egység energiát állít elő, így a lakossági szektorban alkalmazható pellettüzelés 90-95 százalékos hatásfokú. A pellet nyugat-európai sikere többek között abban rejlik, hogy az állam hatékony támogatási rendszerrel (kedvezményes áfakulcsok és 30 százalékos készülékbeszerzési támogatás) segítette az elterjedését. Mindezek ismeretében Magyarországon is alapvető lenne többek között a készüléktámogatási rendszer átdolgozása, a pelletüzem-beruházások támogatása, a költségvetési (állami, önkormányzati) intézmények pelletre alapozott fűtésrekonstrukciójának előtérbe helyezése és a kedvezményes áfakulcs bevezetése. Az elemzők szerint át kellene gondolni és meg kellene változtatni az engedélyező hatóságok eljárásrendjét és a szabályozást, valamint elengedhetetlen lenne a hazai piac védelme - vagyis a speciálisan hazai alapanyagokból gyártott termék, az agripellet kapcsán egy szabvány kidolgozása. Bohoczky Ferenc, az MTA Megújuló Energia Albiztottságának tagja szerint több oldalról kell megközelíteni a pellettüzelés elterjesztésének kérdését. Egyik a rendelkezésre álló alapanyag mennyisége, a másik a pellettüzelő berendezések elfogadható áron történő értékesítése. Pillanatnyilag ugyanis az sem garantált, hogy megfelelő minőségű, mennyiségű és árú pellethez jut a vásárló akkor, amikor szüksége van rá. Nem lehet Ausztriával összehasonlítani a helyzetet, mert míg Ausztriában a pellet alapanyagát (fűrészpor, faforgácshulladék) biztosító fafeldolgozó ipar prosperál, addig Magyarországon ez az ágazat visszafejlődik. Az sem elhanyagolandó kérdés, hogy nálunk a lakások több mint 80 százaléka földgázfűtésű, a maradék jelentős része pedig azon a 299 gázzal el nem látott területen van, ahol időnként még a fát sem tudják megvenni, nemhogy a pellettüzelő rendszereket. Jelenleg is van lehetőség pályázat útján támogatni az ilyen korszerű berendezések elterjesztését, de a berendezés telepítőjének hosszú távon garantálnia kell az ellátást.

EMFESZ: besegít a Főgáz

Annak ellenére sem kap Ukrajna irányából gázt az EMFESZ Első Magyar Földgáz és Energiakereskedelmi és Szolgáltató Kft., hogy vezetői azt ígérték: a hét közepére rendeződik a cég ukrán importja. Mint Gallyas Igor, a társaság kommunikációs szakértője a Napinak elismerte: fogyasztóik ellátását az E.On Földgáztól, a Moltól és legújabban a Főgáztól vásárolt gázzal biztosítják, ám ennek pluszköltségeit nem hárítják át a velük szerződött felhasználókra. Kutas István, az E.On médiakapcsolati vezetője szerint az EMFESZ gázigényét néhány napra szóló, ideiglenes megállapodás alapján biztosítják, amit főleg nyugati importból, az anyacégük segítségével fedeznek. Simkó János, a Főgáz kommunikációs vezetője sem megerősíteni, sem cáfolni nem akarta az EMFESZ-szel kapcsolatos értesülést, csak annyit mondott, hogy szabadpiaci kereskedelmi kérdésekről nem adnak tájékoztatást. A Fővárosi Gázművek közreműködése azért is érdekes, mert amióta az EMFESZ a Gas.hu szolgáltatással megjelent a lakossági piacon, nyolc százalékkal kedvezőbb ajánlatával több ezer Főgáz-fogyasztót csábított el.

Főváros: Kell a kedvezményes távhőáfa

A távhőszolgáltatás áfatartalmának mérséklése indokolt, mert a fogyasztói terhek csökkentésére tett eddigi kormányzati javaslatok és intézkedések egyike sem oldotta meg hárommillió ember, köztük megközelítőleg 700 ezer fővárosi lakos gondjait - áll Hagyó Miklós főpolgármester-helyettes közleményében. Az írás a Force Motrice Felsmann Balázs volt államtitkár közreműködésével készült köztanulmányára (Napi, 2009. május 12.) készült reakció. A Force Motrice tanulmányában vitatja nemcsak a hazai szakemberek, hanem más európai uniós tagállamok szakértőinek véleményét is. Lehetséges, hogy a villamosenergia-termelés kapcsán kifizetett összes támogatás 70 százaléka (47,6 milliárd forint) a kapcsoltan termelt villamos energiához kötődik, de a tény viszont az, hogy ez nem a távhőt használó fogyasztók számláit, hanem a hőtermelők nyereségét növelte. Hagyó szerint ezt Felsmann Balázsnak pontosan tudnia kellene, hiszen korábban a Kóka János által irányított gazdasági tárca államtitkárként lehetősége lett volna olyan szabályozási rendszer kialakítására, amely kötelezően biztosítja, hogy a kát (kiegészítő áramtámogatás) keretében kifizetett tízmilliárdok valóban a távhőt használókhoz, azaz ténylegesen a lakossághoz kerüljenek. A szakmai ismeretek hiányára utal a Főtáv hődíjai, és a gázdíjak összevetése is, amelynél mind az alkalmazott adatok, mind az összehasonlítás módszere hibás. A Főtáv hődíjainak emelkedése egyetlen esetben sem érte el a távhőszolgáltatókra alkalmazott gázár változásának mértékét. Szakmailag vitathatatlan tényként elmondható, hogy a távhő áfájának, azaz adótartalmának mérséklése mindaddig feltétlenül szükséges a fogyasztók terheinek csökkentésére, amíg a kapcsolt termelés támogatására kifizetett milliárdok nem érkeznek el a fogyasztókhoz.

Teljes a káosz az EMFESZ körül

Továbbra sem lehet tisztán látni az EMFESZ Első Magyar Földgáz és Energiakereskedelmi és Szolgáltató Kft. valódi tulajdonosi viszonyait: a magyar cégbíróságon már bejegyezték a RosGas tulajdonát, ám információink szerint a tulajdonosváltással kapcsolatosan még számos zavaros ügy kerülhet napvilágra. Ezt erősíti, hogy a korábbi ciprusi tulajdonos Nabofi Holding közleményben cáfolta, hogy eladta volna a céget. Ugyan Góczi István ügyvezető igazgató továbbra is elérhetetlen, Gallyas Igor, az EMFESZ kommunikációs szakértője szerint már visszajött Oroszországból és egyfolytában tárgyal, ennek eredményeként indulhat meg néhány napon belül az ukrajnai import. Erre egyre nagyobb szüksége van a cégnek, hiszen a kiegyenlítő gáz vásárlása jelentős - egyes számítások szerint több száz millió forint - pluszköltséget jelent. Gallyas Igor a Napinak azt elismerte, hogy továbbra is az E.On Földgáz közreműködésével tudják kiszolgálni ügyfeleiket, ám azt ígérte, hogy a hét közepére rendeződik az Ukrajnán keresztüli import is. Gallyas ezúttal is azt hangsúlyozta, hogy a fogyasztókat semmilyen hátrány nem éri a cég körül kialakult helyzet miatt, ám szakértők szerint kérdéses, meddig finanszírozható a magasabb beszerzési ár.

Tart a kárfelmérés az Ajka Kristálynál

Bár a Magyar Áramszolgáltató Zrt.-vel kötött megállapodást követően újraindult az Ajka Kristály Kft. villamosenergia-ellátása, a cég 165 millió forintos közműtartozása továbbra is fennáll az E.On Energiaszolgáltató Kft. felé. Az ugyan igaz, hogy a 18 millió forintos rendszerhasználati díjra volt egy részletfizetési megállapodás, így elhamarkodottan szüntette meg a szolgáltatást az E.On, ám az össztartozás jogosságát senki sem vitathatja - mondta a Napinak Kutas István, az E.On médiakapcsolati vezetője. A villamosenergia-szolgáltatás felfüggesztése jelentős anyagi és erkölcsi károkat okozott és okoz, de mértéke jelenleg még nem ismert - tájékoztatta lapunkat Katzer Zoltán, az Ajka Kristály ügyvezető igazgatója. A kikapcsolás miatt lehűlt, majd újraindított üvegolvasztó kemencében keletkezett kár mértéke pontosan nem ismert, két-három nap alatt derül ki, hogy mekkora az alapanyagot érintő veszteség. Ezután döntik majd el, hogy kérnek-e kártérítést. Az igazgató elismerte, hogy a gázellátásért is tartoznak az E.Onnak, de reményei szerint a csődeljárás alatt rendezni fogják adósságukat. A Fotex-csoporthoz tartozó üveggyár áprilisban indult csődeljárása átmenetileg - 120 napig - védelmet jelent, hiszen nem kezdeményezhető ellene felszámolás. Részben ennek köszönhető, hogy a gázellátás még nem állt le, hiszen a 165 millió forintos közműtartozáson belül 75 millió forintot a kifizetetlen gázszámlák tesznek ki, így a szolgáltató akár el is zárhatná a csapokat.