A privatizációt követően állandóan növekvő, az önköltségi elemek által indokoltnál magasabb árak alakultak ki itthon az energiapiacokon, ami megalapozta a gázszolgáltatók, az erőművek és az áramszolgáltatók extraprofitjait. A villamosenergia-piacon a teljes nyitás állandósította ezt az állapotot, hiszen az árak erről a szintről indultak, ugyancsak felfelé. Hasonló helyzet következik be július 1-jétől a gázpiacon is - hívta fel a figyelmet az Energiapolitika 2000 Társulat állásfoglalása.
A szervezet szerint a versenypiaci átalakulás sem az unióban, sem hazánkban nem hozta meg az árak ígért mérséklődését. Ennek ellenére a kormány tovább ment a rossz úton. Az első villanyárverés óta - az önköltségtől függetlenül - már a regionális árak érvényesülnek a hazai piacon is, ami 30-40 százalékos áremelkedést jelentett a szabályozott piaci árakhoz viszonyítva. Ennek következményeit a fogyasztók viselik, az árfelhajtás nyertesei pedig a szolgáltató és a kereskedő cégek. Ezt mutatja például az áramszolgáltatók 2008. évi nyereségének növekedése. A villanypiacon a közvetlen árhatósági szerepéről törvényben lemondott kormányzat - félve a várható belpolitikai következményektől -, a lakossági és közületi (egyetemes) szolgáltatásban pedig burkoltan fenntartotta a szabályozott árakat: a kormány tulajdonosi jogánál fogva arra kényszerítette az MVM-et, hogy ezekben a fogyasztói csoportokban az áramszolgáltatóknak átadott villanyért akkora árat számítson fel, hogy a hatósági árrés figyelembevételével csak a kormány által kontrollált végfogyasztói áremelés valósuljon meg.
A megnyitott és egyúttal burkoltan szabályozott (hibrid) villanypiacon teljes káosz alakult ki, erre utal a Magyar Energia Hivatal áprilisi határozata is, amely a négy (egyetemes) szolgáltatót többletbevételük egy részének visszafizetésére kötelezte - áll az állásfoglalásban.
A világgazdasági válsághoz is kapcsolódva a stratégiai nyersanyagok, köztük energiahordozók világpiaci, tőzsdei árai az elmúlt 8-9 hónapban jelentősen csökkentek. A nyersolaj ára a múlt év augusztusában 137 dolláron tetőzött, most már jó ideje 40-50 dollár között ingadozik. A földgáz árában - az olaj árához kapcsolt árkövetést figyelembe véve - szintén jelentős csökkenés következett be: március végén az orosz földgáz az első negyedéves 485 dollár helyett az árképlet alapján már csak 358 dollárba került. Az energiahivatal szerint tíz százalék importár-mérséklődés 6-7 százalékos végfelhasználói árcsökkenést indokolna, vagyis még a kedvezőtlen forintárfolyamot figyelembe véve is csökkenteni kellene a földgáz árát. A gázár alapvető hatással van a villamos energia és a távfűtés árára is: az év eleje óta a nálunk hivatkozási alapnak számító lipcsei áramárak megfeleződtek, most 90 helyett 40-50 euróért kapható megawattóránként. Magyarországon azonban a fogyasztói árakban ezek, most a fogyasztóknak kedvező piaci folyamatok hatása nem érzékelhető. Úgy látszik, hogy a liberalizált magyar energiapiac egyirányú, csak emelkedhetnek az árak. Járosi Márton, a társulat elnöke a társulat nevében pontokba szedte, mit kellene a kormányzatnak tennie, hogy az egyirányú piacot többirányúvá tegye.
Mayer György