Mayer György

Nincs szakmai utánpótlás az energetikában

Az energiapolitikai intézkedések ellentmondásosak, nem látható a rendező elv, a döntéshozókat esetleges részérdekek befolyásolják, nem érzékelhető a világos szakmai háttér. Mindennek az eredménye többek között, hogy felesleges költségek jelentkeznek és ellehetetlenülnek a hosszú távú fejlesztési elképzelések. Éppen ezért nagyon fontos lenne egy független energiastratégiai központ létrehozása - hangzott el a Magyar Energetikusok Kerekasztala rendezvényén. Aszódi Attila, a Műegyetem Nukleáris Technikai Intézetének igazgatója szerint rendkívül komoly kihívást jelent az energetika terén is a megfelelő szakember-utánpótlás biztosítása, mert a felsőoktatásba kerülő fiatalok jelentős hányadának az alapvető természettudományi ismeretei is hiányoznak. Egy tavalyi felmérés szerint - amelyben 1324 felsőfokú képzésre felvett elsőéves fizikai ismereteit vizsgálták - kiderült, hogy a hallgatók 83 százalékának a tudása nem érte el az elvárt szint 50 százalékát. Kiderült az is, hogy a hallgatók 57 százaléka nem érettségizett fizikából. Éppen ezért növelni kell a természettudományi tárgyak óraszámát, és az is alapvető, hogy a matematika mellett még legalább egy másik természettudományi tárgy is kötelező legyen az érettségin. A rendezvényen a magyar energetikusok kiadtak egy állásfoglalást is, amelyben többek között szerepelt, hogy az energetika privatizálása és piacosítása az állami szerepvállalás fokozatos leépítésével járt. A privatizációt követően megszűntek az energiaellátással foglalkozó korábbi nagy állami szervezetek, tervezőirodák, és nem alakultak ki az átfogó energiafejlesztés megalapozására, döntés-előkészítésére alkalmas független szakmai intézmények.

Nem akarnak többen kiszállni a távfűtésből

Az Alkotmánybíróság májusi döntését követően - amellyel lehetővé tették a távhőről történő leválást - nem nőtt azoknak a fogyasztóknak a száma, akik bejelentették a Főtávnak, hogy más, alternatív fűtési módra térnének át - mondta a Napinak Balog Róbert szóvivő. A Főtávhoz tartozó 240 ezer lakásból korábban mintegy kétezren váltak le és további 300-ból jelezték a leválási szándékot. A "hűség" oka vélhetően az átállás magas költségeiben keresendő. Balog szerint miután a távfűtéses lakások többsége elavult, így akár leválnak, akár maradnak, korszerűsíteni kell a ház és a lakások fűtését. Ennek költsége egy átlagos távfűtéses lakásban 150 ezer forint, amihez az ÖkoPlusz programban 77 ezer forint állami támogatás kapható. A leválóknak ez nem jár, így esetükben a korszerűsítés költsége - egy külön gázkazán beépítésével együtt - lakásonként elérheti az 500 ezer forintot is. Balog szerint a távfűtés versenyképességét növeli a távhőáfa augusztustól érvényes csökkentése, illetve a gáz áfájának növelése. Az igazi áttörés azonban ősztől várható, amikor a kormány ígérete szerint jelentősen csökkenhet a földgáz ára, ami közvetlenül megjelenik majd a távhő árában is. Ettől függetlenül folyamatosan tárgyalnak a legnagyobb fővárosi hőtermelővel, a Budapesti Erőművel, hogy a korábbi 200 forint/gigajoule árkedvezménynél nagyobb mértékben csökkentsék a távfűtésre felhasznált hőenergia árát.

Állami lesz a gáznagykereskedő?

Teljes titoktartás mellett Budapesten tárgyalt tegnap Johannes Teyssen, az E.On AG vezérigazgatója által vezetett delegáció a kormány képviselőivel.

Még nagyobb lesz a stratégiai gáztároló

Az ország stratégiai gázkészletével a Magyar Szénhidrogén Készletező Szövetség (MSZKSZ) rendelkezik, így a most épülő 1,2 milliárd köbméteres tároló feltöltésére ők írták ki azt a januári pályázatot, amelyet az EMFESZ Kft. nyert meg. Ám ezzel szakértők szerint komoly gondok lehetnek, hiszen az EMFESZ körül kialakult tulajdonosi vita miatt a cég hetek óta a saját fogyasztóit is csak a Mol és az E.On segítségével tudja ellátni. Bártfai Béla, az MSZKSZ vezérigazgatója szerint 900 millió köbméter gáz beszerzésére írták ki a pályázatot, s eddig az EMFESZ minden, a szerződésben előírt feltételt teljesített. A tároló feltöltését az augusztusi próbaüzem után kezdik meg napi 10-12 millió köbméter gáz betárolásával - tehát eddig nem is kellett az EMFESZ-nek gázt szállítania. Információink szerint júliusban születhet olyan döntés - ha addig nem rendeződnek a társaság körüli vitás ügyek és kérdésessé válik a gáz beszerzése -, hogy új pályázatot írnak ki a stratégiai készlet beszerzésére. A kormány három éve döntött az 1,2 milliárd köbméteres stratégiai gáztároló létesítéséről, amelynek napi kitárolási kapacitása minimum 20 millió köbméter. Novák Bence, a kivitelező MMBF Földgáztároló Zrt. megbízott vezérigazgatója szerint a beruházás az ütemterv szerint halad, ezért a tároló a törvény szerinti határidőig, vagyis jövő január elsejéig teljes mértékben feltölthető. A földgázmező az előírt 1,2 milliárd köbméteres kapacitással szemben lényegesen nagyobb tárolási mennyiséget tesz majd lehetővé, mert a korábbi kitermelés miatt további mintegy 2,4 milliárd köbméter gázt is tartalmaz. Ez ugyan teljes egészében nem hozható a felszínre, ám felhasználásával a ténylegesen kinyerhető tárolói kapacitás így is közel 700 millió köbméterrel növekszik.

Újabb MVM-áramárverések

A hazai és európai villamosenergia-piacokon tapasztalható - válság miatti - áringadozások kockázatainak csökkentése érdekében az MVM Trade Zrt. a 2010-re szóló éves termékekre és kapacitásokra vonatkozó értékesítési kötelezettségét három részletben, több aukció megtartásával teljesíti. A több részletben megtartott értékesítés csökkenti a fogyasztók, illetőleg az őket ellátó kereskedők kockázatát, csillapítja a hazai piaci áringadozásokat, mindezek mellett mind a kereskedők, mind a fogyasztók számára kiszámítható, könnyen ütemezhető és átlátható beszerzési lehetőséget biztosít. Mindezek ismeretében idén július első felében, szeptember második felében és november első felében tartja a jövő évre vonatkozó kapacitásaukciókat. Az első két aukción mintegy 2-2 terawattóra, nagyobb részben zsinór-, kisebb hányadban éjszakai termékeket tervez meghirdetni. A második és a harmadik aukción az előzetes tervek szerint csúcsidőszaki termékek, a novemberre tervezett harmadik aukción pedig további egyedi termékek meghirdetése is várható.

Kitolnák a hatósági ármegállapítás jogát

Lapunk információi szerint a kormány azt vizsgálja, miként lehetne úgy módosítani a gáztörvényt, hogy legalább három hónappal kitolják az egyetemes szolgáltatás alá tartozó fogyasztókra vonatkozó hatósági ármegállapítást. Ez ugyanis közvetlen lehetőséget teremtene az októbertől érvényes ármegállapításra, így a kormányzat könnyebben teljesíthetné azt az ígéretét, hogy a fűtési szezontól jelentősen csökkenni fog a földgáz kisfogyasztói ára. Ha nem prolongálják az ármegállapítási jogot, akkor a jövőben már nem lesz közvetlen ármeghatározó jogköre a szakminiszternek: a Magyar Energia Hivatal (MEH) ugyan kap bizonyos jogosítványokat az árak ellenőrzésére és felügyeletére, de ezek korántsem egyenlő értékűek az ármeghatározás lehetőségével. Sokan attól tartanak, hogy a MEH esetleg - más lehetőség híján - a villamosenergia-piachoz hasonlóan a jelentős piaci erőfölény vizsgálatának lehetőségével fog élni egyes piaci szereplőkkel szemben, ami számos egyéb kérdést felvet. Érthetetlennek és szakmailag indokolhatatlannak nevezte ugyanakkor a júliusi ármódosítást megelőző ár-előkészítési módszert Kaderják Péter, a Regionális Energiagazdasági Kutatóközpont (REKK) vezetője, a Magyar Energia Hivatal (MEH) volt elnöke. Mint mondta, az árak tekintetében az olaj nemzetközi árszintjéhez kötődő import-gázárak a kilenc hónapos árkövetési mechanizmust is figyelembe véve 40-50 százalékkal csökkentek a tavaly téli csúcsárakhoz képest, ami önmagában is indokolta volna az akár 10-15 százalékos árcsökkenést a kisfogyasztói piacon. A piaci szempontból indokolt árcsökkenés elmaradásának okaként a legtöbben a kormány és a nagykereskedő E.On közötti árkompenzációs vitát jelölték meg. Szakértői szinten nagyjából 100 milliárd forint körüli szintre teszik az E.On követeléseinek nagyságát, amely abból keletkezett, hogy az E.On a beszerzési ár alatti szinten volt kénytelen a gázt értékesíteni a szociálpolitikai szempontú ármegállapítás miatt. Az árcsökkentés elmaradásával most hónapokig tartó "kompenzációs" időszak kezdődhet, amelynek során csökkenhet a követelés mértéke.

Megújul a Dunamenti Erőmű egyik blokkja

Várhatóan 2011-ben üzembe a GDF Suez cégcsoporthoz tartozó Dunamenti Erőmű új blokkja, amely egy 221 millió eurós hatásfoknövelő és környezetvédelmi fejlesztés eredményeként 400 megawattra növeli meg a jelenleg 215 megawattos blokk teljesítményét. Az úgynevezett G3 projekt alapkövét - amelynek segítségével az erőmű meglévő hat F-blokkja közül az egyiket kombinált ciklusú gáztüzelésű egységgé alakítják át - tegnap rakták le Százhalombattán. Az erőmű fejlesztései a tervek szerint a G4 projekttel folytatódnak, amelynek üzembe helyezését - hasonló mértékű és minőségű kapacitásbővítéssel - 2012-re tervezik. A két fejlesztés eredményeként Magyarország második legnagyobb erőművének jelenlegi 1736 megawattos beépített kapacitása jelentősen nem változik meg, azonban a blokkok környezeti hatása nagymértékben csökken. Az erőmű a rendelkezésére álló kapacitással tavaly 3177 gigawattóra villamos energiát értékesített, a magyarországi villamosenergia-eladás 8,4 százalékát biztosítva. Csiba Péter vezérigazgató elmondta: a barnamezős beruházás költségeit saját forrásból biztosítják.

Ki dönt és mi alapján a gázárról?

Hónig Péter energiaügyi miniszter nem kapott előterjesztést az energiahivataltól a földgáz áremelésére, de szavai szerint nem is kell, mert ha nincs árváltozás, nincs miről dönteni. Szakértők szerint ugyanakkor arról is adatok, számok alapján kell dönteni, hogy nincs ok a változtatásra.

Ki dönt és mi alapján a gázárról?

Nem változik a lakossági földgáz nettó ára júliustól, így az áfa 5 százalékos emelése miatt a világpiaci árcsökkenés ellenére itthon tovább fog drágulni a végfelhasználói ár a Népszabadság szombati cikke szerint. Az információt még aznap Szollár Domokos kormányszóvivő is megerősítette, jelezve, hogy árcsökkenés legfeljebb októbertől várható. A dolog szépséghibája, hogy a törvény előírása szerint az árakról a Magyar Energia Hivatal (MEH) előterjesztése szerint az árszabályozói jogkörrel rendelkező energiaügyi miniszter dönt. Horváth J. Ferenc, a MEH elnöke érdeklődésünkre azt mondta (Napi, május 27.), hogy az új gáztörvényből kimaradt az a korábbi passzus, hogy 30 nappal korábban közzé kell tenni a gázárakat, ezért a júliusi változásnak nem feltétele a június eleji kihirdetés. A lapunknak adott válaszában múlt szerdán még arról beszélt, hogy a hivatal szakemberei még dolgoznak az árakra és a rendszerhasználati díjakra vonatkozó előterjesztésen, azt tíz napon belül teszik le az árszabályozó jogkörrel rendelkező energiaügyi miniszter asztalára. Hónig Péter miniszter tegnapi érdeklődésünkre azt mondta: nem kapott MEH-előterjesztést, de nem is kell, mert ha nincs árváltozás, nincs miről dönteni. Szakértők szerint ugyanakkor arról is adatok, számok alapján kell dönteni, hogy nincs ok a változtatásra. A miniszteri válasz fényében kérdéses, hogy végül is milyen előterjesztésen dolgozik a MEH és milyen javaslatot tesz majd le a miniszter asztalára és minek, ha nincs miről dönteni. Döntés nélkül a kormányszóvivő sem mondhatta volna, hogy az a döntés született, hogy nem fog csökkenni a gáz nettó ára. Ha viszont nem az árszabályozói jogkörrel rendelkező miniszter döntött, akkor az egész árszabályozási mechanizmus színjáték, amire alapvetően nincs és nem is volt szükség. A kérdés annál is érdekesebb, mert a piaci folyamatokkal teljesen szemben áll ez a bejelentés. Igaz ugyan, hogy a gáz ára átlagosan 9 hónappal követi az olajár mozgását, ám ebben már benne vagyunk. A világpiacon fokozatosan csökkent az elmúlt időszakban a földgáz beszerzési ára - tavaly télen még ezer köbméterenként 500 dollár fölött volt, márciusra 485 dollárra, mára pedig 380 dollár tájékára süllyedt - vagyis indokolt lenne, hogy végre a hazai fogyasztók is érezzék a világpiaci ármozgást, még akkor is, ha időközben a forint mélyrepülésbe kezdett az elszámolás alapját képező dollárral szemben. Őszre a kormányszóvivő szerint is begyűrűzhet némi árcsökkenés, amit a szakértők legalább 10-15 százalékosra tesznek - ám a szakértők már júliustól is árcsökkenést vártak. Vélekedésüket arra is alapozták, hogy a júliusi teljes gázpiaci nyitást követően már nem is lesz hatásköre a kormánynak az árak konkrét meghatározására.