Mayer György

Elvérezhet a villany-nagykereskedők többsége

A visszaeső forgalom mellett akár a nagy szereplők kétharmada is eltűnhet a villamossági termékek nagykereskedelmi piacáról. Van azonban olyan társaság, amelyet a korábbi magyar tulajdonos vásárolt vissza a kivonuló külföldi cégtől.

Sokba kerül a radioaktív hulladék

A Radioaktív Hulladékokat Kezelő Közhasznú Nonprofit (RHK) Kft. az 1998-as megalakításától 2008 végéig 74 milliárd forintot költött a Központi Nukleáris Pénzügyi Alapból hulladéktárolási beruházásokra - derül ki a társaság 2008. évi közhasznúsági jelentéséből. Ebből a kiégett kazetták átmeneti tárolójára (KKÁT) 22 milliárd forintot, a kis és közepes aktivitású hulladékok tárolására 45 milliárd forintot, a nagy aktivitású hulladékok tárolójának kutatására ötmilliárd forintot és a paksi atomerőmű leszerelésének előkészítésére 708 millió forintot költött tíz év alatt. 2008 második felében megkezdődött a KKÁT bővítésének következő szakasza, év végén átadták a Bátaapátiban lévő, atomerőművi eredetű kis és közepes aktivitású hulladékok tárolójának felszíni létesítményeit, majd megkezdődött a hulladékcsomagok beszállítása a telephely technológiai épületének előkészítő csarnokába, miközben folytatták a végleges tároló elkészítését. A nagy aktivitású radioaktív hulladékokat tároló telephely kiválasztásához rendelkezésre álló összeg - az előző évhez hasonlóan - csak a már megvalósult monitoringelemek üzemeltetésére és az elkészült létesítmények fenntartására volt elegendő, minimális mértékben folytatódtak a terepi felvételezések, dokumentálási és mintázási tevékenységek, a laboratóriumi vizsgálatok, valamint sor került a geodéziai, térképi alapok biztosítására.

Még nem csökken a lakossági gázár

A gázpiaci nyitás kapcsán minden eddiginél szigorúbb titkolódzás övezi a július elsejétől érvényes kisfogyasztói, vagyis az egyetemes szolgáltatás alá tartozó gázárakat. Az új gáztörvényből kimaradt az a korábbi passzus, hogy 30 nappal korábban közzé kell tenni a gázárakat, ám ennek ellenére elegendő időt kell hagyni a szolgáltatóknak és a fogyasztóknak a felkészülésre - mondta a Napinak Horváth J. Ferenc, a Magyar Energia Hivatal (MEH) elnöke. A MEH szakemberei még dolgoznak az előterjesztésen, de tíz napon belül leteszik az árakra és a rendszerhasználati díjakra vonatkozó javaslatukat az árszabályozó jogkörrel rendelkező energiaügyi miniszter asztalára. Piaci vélemények szerint októbertől legalább 10-15 százalékkal csökkenhet a gázár, ám ezt a magyar kisfogyasztók még aligha érzékelik. Egyrészt öt százalékponttal emelkedik az áfa júliustól, valamint elkezdi kompenzálni a kormányzat a nagykereskedő E.On Földgázzal szemben felgyűlt, nagyjából százmilliárd forintos tartozást is. Így annyival csökkenhet a lakossági gáz nettó ára, amennyivel több lesz az áfa, vagyis az egyenleg, a végfelhasználói ár nem változik.

AmCham: Invesztálni kell a zöldenergiába

Tavaly október óta a gazdasági világválság hatására csökkent az energiapiaci kereslet és leestek az energiaárak is. Az energetikai befektetések - kiváltképpen a megújuló energiaforrások esetében - leálltak az anyagi gondok miatt - szükség van arra, hogy a kormányzat, a nemzetközi szervezetek és a civil szféra támogassa az üzleti szektort a megújulóenergia-fejlesztésekbe történő befektetések növekedéséhez. Ez - azon felül, hogy uniós elvárás - gazdaságilag is indokolt, hiszen növelheti a foglalkoztatottságot a gazdasági hanyatlás ellenére is - hangzott el a Második Regionális Energia Fórum tegnap tartott zárójelentésének ismertetésekor. Hogy van hova fejlődni, azt az anyag többek között azzal szemlélteti, hogy hazánk 13 százalékkal több energiát fogyaszt egyeurónyi GDP megtermeléséhez, mint az európai átlag, Közép- és Kelet-Európa országainak együttműködése szükségszerű, ha el akarjuk érni az energiaszektor fenntartható növekedését, ebben fontos szerepe van a régió amerikai kereskedelmi kamaráinak - mondta Bienerth Gusztáv, a magyarországi AmCham elnöke.

Erőművi berendezéseket vizsgál a Vincotte

Új üzletágat indított Magyarországon a belga Vincotte cég, amelynek anyagvizsgálatokra specializálódott üzletága kezdte meg működését hazánkban, azzal, hogy Hollandia, Franciaország, Algéria és Omán után Magyarországon is kiépítenek egy korszerű, új műszerparkkal rendelkező anyagvizsgáló és állapot-ellenőrző laboratóriumot. Az üzletág már az induláskor partnerei között tudhatja a magyarországi erőművek nagy részét, így többek közt a Paksi Atomerőmű vagy a Budapesti Erőmű tulajdonába tartozó létesítményekre vonatkozóan is rendelkezik már megbízással. A feladatok között elsősorban állapotvizsgálat és állapotfelügyelet szerepel, amely az erőművek turbináira, kazánjaira és reaktortartályaira terjed ki. A Vincotte 2002-ben nyitott irodát Magyarországon, első önálló, tanúsítói üzletága azóta van jelen a hazai piacon. A vállalat 2003-ban képzési központot nyitott, 2005-ben pedig elindította környezetvédelmi üzletágát. 2008-ban a szoftverüzletággal és a Vincotte Akadémia kiteljesedését jelentő szakképző központtal bővültek. A vállalat bevételei az elmúlt négy évben átlagosan évi 30 százalékot meghaladó mértékben növekedtek, ami jórészt az új üzletágak hazai elindításának volt köszönhető.

Tízezer mázsa lignit ingyen

A Mátrai Erőmű Zrt. igazgatósága 10 ezer mázsa saját termelésű lignitet biztosít díjmentesen a visontai és a bükkábrányi térség legnehezebb helyzetben lévő családjainak a téli tüzelőgondok enyhítésére - jelentette be Valaska József, az igazgatóság elnöke. A tüzelőanyagból tizenkét település lakói részesülhetnek, ez a mennyiség 300-500 család fűtési problémáját oldhatja meg. A rászorultságot az érintett települések önkormányzatai bírálják el, és nekik kell biztosítaniuk a tüzelőanyag elszállítását is szeptember 30-áig. A társaság az elmúlt évben 630 ezer mázsa ilyen tüzelőanyagot értékesített a lakosságnak mázsánként 510 forintért, s az akció mellett ez az értékesítési lehetőség továbbra is fennmarad mind Visontán, mind Bükkábrányban. A mátrai erőmű október 30-áig - amíg a bányászati körülmények várhatóan nem romlanak - nem emeli az árakat.

Csúcserőmű épül a Bakonyban

Jövő év végén kezd üzemelni az az új 2x58 megawatt névleges teljesítményű gázturbinás csúcserőmű, melynek alapkövét pénteken rakták le Ajkán, a Bakonyi Erőmű Zrt. telephelyén. A 70 millió eurós beruházási projektben a Magyar Villamos Művek (MVM) Zrt. 50,1 százalék, míg az Euroinvest Zrt. tulajdoni köréhez tartozó társaságok 49,9 százalékban tulajdonosok. A blokk a hazai villamosenergia-rendszerben eddig hiányzó csúcserőműként fog üzemelni. A blokkok képesek lesznek álló helyzetből 10 perc alatt teljes terheléssel üzemelni - ezáltal a létesítmény nagymértékben javítja a hazai energiarendszer szabályozhatóságát a csúcsigények kielégítésével, így az új erőmű üzembe lépésével előnyösen módosul a hazai erőműpark igénybevétele. Mártha Imre, az MVM vezérigazgatója arra hívta fel a figyelmet, hogy a megvalósuló erőmű jelenleg az egyetlen olyan, folyamatban lévő energetikai beruházás, amely teljes egészében magyar tulajdonosi háttérrel rendelkezik. Demján Sándor, az Euroinvest elnöke hangsúlyozta, hogy a magán- és az állami szektor összefogásának eredményeként az állami vállalatoknál megszokottnál takarékosabban tudják majd előállítani az energiát.

A rendszer mellett kampányol a Főtáv

Gyors döntés helyett számolni érdemes - óv a Főtáv vezérigazgatója a távfűtésről történő leválást lehetővé tevő alkotmánybírósági döntést követő esetleges leválási hullámtól. Fontos megvizsgálni a fűtési mód megváltoztatásának valós költségeit és kockázatait, főleg annak tükrében, hogy a közeljövőben a távfűtés lehet a legolcsóbb fűtési mód Budapesten - mondta Kovács Lajos. Szerinte a költségcsökkentéshez az energiatakarékosságon, a korszerűsítésen keresztül vezet az út, mindez pedig a szabályozhatóság és mérhetőség függvénye. Kovács úgy véli, ez a támogatott ÖkoPlusz programmal érhető el, a leválást eredményező gázkazán létesítésével nem. Érdemes figyelembe venni, hogy augusztus 1-jétől a távhőszolgáltatás áfája a kedvezményes 18 százalékra csökken, míg a gáz a 25 százalékos sávban marad, és az év végéig biztosan igénybe lehet venni a havi 1100 forint, alanyi jogon járó támogatást. A Főtáv szerint az alapdíj jövőre sokat csökkenthet, a 2007-óta elkezdett hatékonyságnövelő programnak köszönhetően. A kormány tervei szerint a gáz teljesítménydíjakban, illetőleg rendszerhasználati díjakban változás várható, amely után csökken a nagyfogyasztók, így a távhőszolgáltatás számára biztosított gáz beszerzési költsége, tehát várhatóan a távhő díja is.

Sokba kerül a megújuló energia

Az elmúlt évben a kötelező átvétel alá tartozó villamos energia 67 milliárd forintos ártámogatásából 48 milliárd forintot a kapcsolt energiatermelésre, vagyis a villamos energia mellett hőt is előállító erőművek támogatására fizettünk ki, ami érthetetlen - mondta Tombor Antal, a Mavir volt vezérigazgatója egy tegnapi szakkonferencián. Ez azért is nehezen magyarázható, mert ennek az ágazatnak önmagában, vagyis támogatás nélkül is nyereségesnek kellene lennie. A támogatás nagyságát, vagyis a fogyasztói terhek növekedését jelzi, hogy a kötelező átvétellel támogatott megújuló energiaforrások 2003-ban még "csak" 9,4 milliárd forint pluszköltséget jelentettek a fogyasztóknak, ma minden kilowattóra után 10,91 forintot fizetnek a felhasználók. Ugyanakkor az uniós vállalásunk értelmében növelnünk kell a megújuló energiaforrások részarányát a végső energiafelhasználásból: a jelenlegi 4,7 százalékról 2020-ra el kell érnünk a 13 százalékot. Tombor szerint ezt csak úgy érhetjük el, ha az áramtermelés mellett a hőtermelést és az üzemanyagokon belüli megújuló-részarányt is jelentősen növelni tudjuk. Az áramtermelésen belül 2002 óta jelentősen növekedett a biomassza és szélenergia aránya, ám például a szélenergia esetében az európai 66 ezer megawatt beépített kapacitáshoz képest nálunk tavaly alig 127 megawattal rendelkeztünk, de a biogázból termelt áramból is rosszul állunk: 50 gigawattóra körüli a termelésünk, miközben Németországban közel 8 ezer, Nagy-Britanniában 5 ezer gigawattóra feletti a termelés. Ahhoz, hogy az uniós előírásokat teljesíteni tudjuk, jelentős támogatásra van szükség, ám ez növeli a villamos energia árát és rontja az ország versenyképességét. A szakember szerint azt is látni kell, hogy az ország adottságai nem kedveznek a megújuló energiaforrások egyszerű villamosenergia-ipari hasznosításának.