Lendvai Emil

Profilbővítés az ampullagyárban(KIMARADT!!!)

A naptári évről szeptembertől októberig tartó üzleti évre tértek át a svájci tulajdonban lévő lukácsházi "forma vitrum" Kft.-nél. A múlt évben a cégnél már túllépték az egy évvel korábbi 3 milliárd forintnyi árbevételt, ampullából és üvegcséből több mint félmilliárd darabot állítottak elő.

Félmilliárdos aszfaltkeverő üzem Vasváron

Vasváron, a 8-as főközlekedési út mentén, az önkormányzattól vásárolt területen félmilliárd forint beruházással aszfaltkeverő üzemet létesített a Swietelsky-Útvasút Kft. Az új telephelyen naponta 1200-1500 tonna aszfalt készülhet. (A Vas megyei kisváros vonzáskörzetében évente félmillió tonna aszfalt felhasználását tervezik.) A kezdetben 30 dolgozónak munkát adó üzemben veszélyes hulladéknak számító bontott aszfalt felhasználásával olyan keveréket is elő lehet állítani, amelyből lakótelepi utak építhetők, igen gazdaságosan. A helyi önkormányzat a vállalkozásnak egy évig iparűzésiadó-mentességet adott, majd egy évig 50 százalékos kedvezményt kapnak. (NAPI)

Jó évük volt a vasi takarékszövetkezeteknek(Kimaradt!!)

A vártnál is jobb évet zártak tavaly a Vas megyei takarékszövetkezetek. Mint Szabados Tibortól, az Országos Takarékszövetkezeti Szövetség alelnökétől, a Ják és Vidéke Takarékszövetkezet elnök-ügyvezetőjétől megtudtuk, a megyében működő hét szövetkezeti pénzintézet együttes mérlegfőösszege 18,36 milliárd forintot tett ki, ami 29 százalékos növekedést jelent az egy évvel korábbihoz képest. A betétállomány majdnem 32 százalékkal, 16,9 milliárd forintra nőtt. A hitelállomány 28,5 százalékkal emelkedett, s elérte a 7,7 milliárd forintot. Különösen megugrott a lakásvásárlási hitelállomány összege. Az adózás előtti bruttó eredmény 27 százalékkal nőtt az előző évihez képest, s elérte a 167 millió forintot. (NAPI)

A Mercedes után a BMW-nek is gyárt a Eybl

Az egykori jánosházi iskolabútorgyár helyén létesült, osztrák tulajdonban lévő Eybl Textilipari Rt.-nél az előzetes adatok alapján a múlt évet az előző évi 3,8 milliárddal szemben 4,2 milliárd forint anyagmentes árbevétellel zárták, az adózás előtti eredmény 700-800 millió forint közötti. Nagy László gazdasági igazgató elmondta lapunknak, hogy továbbra is gyártják a szövet, illetve bőr ülésgarnitúrákat a Mercedes 203-as és 220-as típusokhoz, de a 210-es helyett 2001 vége óta a korszerűbb, 211-es típushoz készülnek a garnitúrák. A Mercedes erre vonatkozó auditja sikeres volt, így a jánosházi üzemnek több évre munkát ad az új modell gyártása. A váltáshoz újabb gépeket is kaptak. Bővült a profil: az új típusú, kétajtós BMW-k belső kárpitját is itt készítik, amelyekbe majd beépítik az oldallégzsákot. A 600 dolgozóval bérmunkát végző üzemnek a kremsi anyavállalat adja az alapanyagot a termeléshez. (NAPI)

Másfél műszakra tértek át(Kimaradt!!!)

A világgazdasági recesszió következtében visszaesett piaci megrendelések átmeneti és részleges munkarendváltozással jártak az Opel Magyarország Autóipari Kft. szentgotthárdi gyárában. A motorgyárban az eddigi harmadik műszak idén februárban megszűnt, visszaálltak két műszakra, a hengerfejgyárban pedig másfél műszakos munkarendre tértek át, csak minden második héten dolgoznak két műszakban. A termelés visszaesése ellenére a cégnél nem akarnak létszámotcsökkenteni, így a munkaidő teljes kihasználását az érintett szakembereknél karbantartással, továbbképzéssel, a fejlesztésekhez történő felkészítéssel oldják meg. Jelenleg 67-en vesznek részt technikai képzésben. A cégvezetés bízik abban, hogy rövidesen ismét felfut a termelés, s a kapacitást még jobban ki tudják használni. (NAPI)

Bővíti raktárkapacitását a BPW-Rába(Kimaradt!!!)

Az átlagosnál erősebb tavalyi első félév után a második félév is jól sikerült a szombathelyi székhelyű BPW-Rába Futóműgyártó Kft. számára. Az árbevétel 29,3 milliárd forintot ért el, amely 23 százalékkal több mint az egy évvel korábbi. Az adózott eredmény ennek ellenére 1,5-1,6 százalékkal csökkent, ami a múlt évi forinterősödésnek tudható be. A cégnél ugyanis a termékek csaknem 100 százaléka exportra megy. A belföldi forgalom mintegy 100 millió forinttal nőtt.

Áttérnek a SAP rendszerre(Kimaradt!!!)

Tavaly decemberben a szombathelyi Philips gyár két üzletágának - monitorgyártás és alaplapgyártás - közös projektje indult el a SAP integrált termelésirányítási rendszer kiépítésével. Ez a korszerű rendszer a Philips-cégcsoporton belül igen gyorsan terjed. Magyarországon másodikként a szombathelyi gyárban indítják el a projektet. Várhatóan ez év júniusában váltja fel a korábbi termelésirányítási rendszert az új. Addig az idő elég rövid, de a cégnél biztosak abban, hogy az átvett tapasztalatok alapján és a tanácsadói kör segítségével elég lehet a sikerhez. A SAP nemcsak számítástechnikai téren hoz majd újat, de általános szemléletváltással is jár. A rendszerrel javulnak, áttekinthetőbbek lesznek a folyamatok, a vevők és szállítók több, pontosabb, gyorsabb információkhoz jutnak. Integráltsága révén a teljes szállítási lánc is követhetőbbé, átláthatóbbá válik. A Philips számára a piaci partnerek elvárásai, igényei nagyon fontosak, s ez nemcsak a saját ellátási láncra vonatkozik, de velük kapcsolatban álló más cégekre, cégcsoportokra is. Hat hónap alatt a szombathelyi gyár sajátosságait is figyelembe véve építik fel az új rendszert. A projekt megvalósítása érdekében létesítették azt az épületrészt, amelyet hivatalosan Jim Callus gyárigazgató adott át a SAP integrált termelésirányítási rendszert kiépítő, különböző munkaterületeket képviselő harminctagú csoportnak. (NAPI)

Megrendelésdömping a Vasjármű Kft.-nél(kIMARADT!!!)

A szombathelyi székhelyű MÁV Vasjármű Kft. azon cégek közé tartozik, amelyek nem panaszkodhatnak a múlt évre. Megrendelésdömpinggel kellett szembe nézniük, ezért nem meglepő, hogy a tavaly előtti 3,3 milliárd forintnyi árbevételt több mint 30 százalékkal felülmúlva - az előzetes adatok szerint - 4,5 milliárddal zárták a tavalyi évet.

Kétmilliárdos zöldberuházás a Falcónál

Kelet-Közép-Európa legnagyobb faipari gyárában, a szombathelyi székhelyű Falco Rt.-nél vissza-visszatérő probléma a környezetszennyezés, ezért a cég vezetése összesen csaknem kétmilliárd forintos környezetvédelmi célú tervet dolgozott ki. A Falco lakott területen fekszik, elköltözése szinte lehetetlen, hiszen az új gyár felépítése legalább 50 milliárd forintot igényelne. A forgácslapgyárnak időnként nagy a zaj- és porkibocsátása, pedig már hangvédő falat is építettek, s zsákos porleválasztást használnak. A por nagy részét azonban a szárító termeli. Mivel a levegő a faanyaggal 500 Celsius-fokon találkozik, a porcsökkentéshez elektrofilterre van szükség. Ez újonnan egymilliárd forintba kerülne évi 50 milliós fenntartási összeggel. Egy csődbe ment cégtől azonban sikerült beszerezni egy elektrofiltert, amelynek beépítése körülbelül 400 millió forintba kerül. Evégett tavaly ősszel támogatásra is pályáztak, annak ellenére azonban, hogy ezt elutasították, év végéig megvalósítják a beruházást. A Falcónál még az idén új szárító építését is megkezdik, s ezt bekötik az elektrofilterbe, míg a másik három szárítót leállítják. Az elektrofilternél csak egy kéményt alkalmaznak majd a gőznek. Ez a beruházás 1,5 milliárd forintba kerül, s igen korszerű lesz. A költségek viseléséhez kapacitásnövelésre lesz szükség, aminek alapja, hogy 2005-ig megtörténik a forgácslapgyár rekonstrukciója, s új, zárttéri gyártósort is telepítenek. Ami a zajártalmat illeti, felmérés alapján zajcsökkentő programot dolgoztak ki mintegy 50 millió forintos beruházással, s a hangvédő fal meghosszabbítását sem vették le a napirendről. (NAPI)