Egyetlen ajánlatot adtak be az ÁPV által kiírt tanácsadói pályázatra, amelynek nyertese – illő díj ellenében – segítheti az állami vagyonkezelőt abban, hogy a vonatkozó kormánydöntésnek megfelelően értékesítse az MNB tulajdonában lévő 53,33 százalékos Keler-részvénycsomagot. A pályázó kiléte hivatalosan egyelőre nem ismert, a kiírás szerint november 9-én hirdetnek eredményt.
A piacot nem lepte meg a mérsékelt érdeklődés – egyesek akár a győztes cég nevének borítékolását is vállalták volna –, ugyanis a pályázati feltételek eléggé „testre szabottaknak” tűntek. Az ÁPV egyebek mellett előírta, hogy a privatizációs tanácsadónak az elmúlt három évben legalább egy, minimum 250 milliárd forint mérlegfőösszegű pénzintézet értékesítésében való részvételt kell referenciaként felmutatni. (Ebben az évezredben két ilyen privatizációs tranzakció történt Magyarországon, a Postabank eladása és az FHB tőzsdére vitele.) További feltétel volt, hogy a pályázó az elmúlt három évben legalább 3, egyenként legalább kétmilliárdos tranzakcióban részt vegyen.
A szigorú feltételek eléggé különösek annak fényében, hogy amit ilyen komoly segítséggel igyekszik eladni az ÁPV – tudniillik egy gyakorlatilag két tulajdonos birtokában lévő, 13 milliárd forint saját tőkével és talán 30 milliárdos mérlegfőösszeggel működő szakosított pénzintézet 480 darab egyenként 5 millió forintos részvényét –, arra jószerével egyetlen lehetséges vevő akad, mégpedig a kisebbségi részvényes, maga a BÉT. Az MNB és a BÉT fő tulajdonosai ugyanis tavaly nyáron megállapodtak abban, hogy a BÉT-nek elővételi joga van az MNB Keler-pakettjére. (Hasonló joga lenne persze a 20 százalékban tulajdonos BÁT-nak is, ám az árutőzsdét addigra minden bizonnyal „elnyeli” nagyobb testvére, a BÉT.) Persze, nem mindegy az ár, ám kérdés, hogy ebben a helyzetben egy még oly felkészült – és megfelelően dotált – tanácsadó milyen előnyöket tud kicsikarni megbízója számára...
Korányi Tamás G.