A hatodik országban is megvetheti lábát az OTP-csoport, ha a tegnap beadott kötelező vételi ajánlatot kedvezően fogadja a Niska Banka eladásával megbízott szerb kormányszerv. A Szerbia déli részén tevékenykedő regionális bankot az év eleje óta vizsgálgatja az OTP stábja, a magyar bank még március 31-én nyújtotta be az előzetes vételi ajánlatot (NAPI Gazdaság, 2005. április 4., 7. oldal), ám a döntési folyamat némileg elhúzódott. Megfigyelők arra számítanak, hogy ha a szerb illetékesek megfelelőnek tartják az OTP által kínált – szakértők szerint a bank súlyát, pénzügyi erejét, valamint a növekedési lehetőségeket és a vevő elkötelezettségét a szerb piacon való megjelenés iránt kifejező – vételárat, akár még az év vége előtt tető alá lehet hozni a megállapodást.
A Niska Banka esetleges – legkorábban 2006 első negyedévétől megvalósuló – konszolidálása aligha fog meglátszani az OTP-csoport számain, mert a nisi székhelyű kisbank kisebb, mint az OTP bármelyik korábbi szerzeménye. A bank 1991-ben alakult, majd – a legtöb szerb bankhoz hasonlóan – csődhelyzetbe került. Először 2001-ben, majd 2003-ban kellett állami segítséggel talpra állítani. Közben egyesült a még nála is kisebb Pirotska Bankával. (Pirot Nishez közeli város Dél-Szerbiában, a területnek több, mint 800 ezer lakója van.)
A Niska Banka 24 fiókjában 80 ezer ügyfél számláját vezetik, a bank a térség első számú lakossági pénzintézete. (Minden harmadik család számlavezetője.) A bank tavaly 467 alkalmazottat foglalkoztatott. Pénzügyi eredményei elég hullámzóak. Míg 2003-ban 45 millió euró mérlegfőösszeg mellett 8 millió euró veszteséget könyvelt el, tavaly már minimális volt a veszteség. 2005. június 30-án mérlegfőösszege 40,2 millió euró volt, ami a szerb bankrendszer összes eszközének és forrásának 0,7 százaléka. (És ami meglepőbb, az OTP-csoport eszközeinek mindössze 0,2 százaléka.) Betétállománya 13,2 millió, hitelállománya 8,1 millió euróra rúgott. A bank saját tőkéje 18 millió euró. Bár nyereségéről az OTP közleménye nem tartalmaz adatot, megfigyelők szerint igen valószínű, hogy idén is kisebb veszteséggel zár. (Nem is valószínű, hogy a vételár az OTP egy-két heti profitjából ne lenne kifizethető...)
A kisbank legnagyob erénye, hogy általa sikerülhet a rég áhított szerbiai piacra lépés. Az ottani piacon még bőven van tere az organikus terjeszkedésnek, nem is kell hozzá irreálisan nagy tőke, és – ha csak regionálisan is – jó a bank ismertsége, pozíciója. (Igaz, Nis környékén az egy főre jutó jövedelem a szerbiai átlag négyötöde, a vajdaságinak alig több, mint kétharmada.) Az OTP nem titkolt célja valamennyi olyan piacon, ahol jelen van, a tízszázalékos piaci részesedés megszerzése, ez azonban délen sem megy további akvíziciók nélkül.
Korányi Tamás G.