Korányi Tamás G.

A Raiffeisentől is vásárolna az OTP

Korányi G. Tamás Félmilliárd euróra taksálja az osztrák Wirtschaftblatt a Raiffeisen Inter­national eladásra kínált ukrán leánybankjának értékét. A bankra az újság szerint az Alfa Bank, a Société Générale SA és az OTP pályázik, közülük állítólag az OTP a legesélyesebb. A Raiffeisennek az ukrán Aval Bank megvásárlása miatt, a kijevi bankfelügyeleti előírások okán kell megválnia korábbi, jórészt vállalati ügyfélkörrel rendelkező ukrajnai bankjától. A bank saját tőkéje mintegy 130 millió euró, így a becsült vételár a könyvérték négyszerese. (A becslés alapja nyilván az, hogy a Raiffeisen az Avalt is hasonló szorzóval vette.) Az OTP számára félmilliárd euró néhány évvel ezelőtt még nagy falat lett volna, hiszen az eddigi legdrágább szerzemény, a DSK is alig haladta meg a 300 milliót. Azóta azonban fordult a világ, az OTP nyolchavi profitjából simán kifizetheti ezt az összeget. Az OTP saját tőkéje az év közepére alighanem eléri a 2,4 milliárd eurót, és ha szükségesnek látja, bőven tud bevonni alárendelt kölcsöntőkét is. Ugyanakkor az is tény, hogy Csányi Sándor nem szeret drágán vásárolni...

Három részvényindexhez kötött kötvény a Citibanknál

Ismét külföldi, részvénypiacokhoz kötött hozamú kötvényeket kínál a Citibank, amelyek konstrukciója – akárcsak számos korábbi sorozaté – lényegében megegyezik a mostanában rendkívül divatossá vált tőkegarantált alapokéval. A papírokat ezúttal a francia Société Générale egyik leányvállalata bocsátja ki euróban (és cseppet sem mellékesen az anyabank garanciát vállal a visszafizetésükre), hozamuk a DJ Euro Stoxx 50, a Nikkei 225 és az S&P 500 indexektől függ. A minimális jegyzés tízezer euró, egy papír névértéke ezer euró, a forgalmazó összegtől függően 0,8 vagy 1 százalékos díjat számol fel az eladásnál. A jegyzési időszak eredetileg április 24-ig tartott volna, ám meghosszabbították május 24-ig. A papírok futamideje mindössze két év, ami rövidnek számít mind a hasonló kötvények, mind a garantált alapok mezőnyében. A viszonylag konzervatív, a legfejlettebb tőzsdék főbb papírjaihoz kötött kötvényeket az idén egyébként sokkal egzotikusabbak előzték meg a Citibanknál: az egyik távol-keleti, dél-afrikai és kelet-európai indexekre szakosodott, egy másik pedig az olajra.

Ismét százforintos BIF-osztalék

A szokott helyen, verseg-fenyőharaszti kastélyában, de Ungár András BIF-elnök tragikus halála miatt a szokottnál nyomottabb hangulatban tartotta tegnap éves közgyűlését a Budapesti Ingatlan Hasznosítási és Fejlesztési Rt. A társaság tavalyi nem konszolidált árbevétele elérte az 1,3 milliárd, adózás utáni eredménye a 118 millió forintot, de a konszolidált számok lényegesen jobbak, 1,8 milliárd forintos árbevételből adó után 560 milliós eredmény. A részvényesek részvényenként 100 forintos osztalék fizetéséről döntöttek. A 258 millió forintos osztalékból 140 milliót az eredménytartalék fedez. Az osztalékfizetés június 8-án indul. A közgyűlési anyagokból kiderül, hogy a KPMG felbecsülte a BIF ingatlanportfóliójának piaci értékét. Minden ingatlanra külön felmérték a piaci, a jövedelemtermelés alapján számított és az újra-előállítási értéket és ezek közül a legalacsonyabbat vették alapul. A cég saját tőkéje ennek alapján mintegy 11,5 milliárd forint. Ebben mindössze 625 millió forinttal szerepel a Harsánylejtő ingatlan, amely önmagában – ha befejeződik az átminősítés belterületté – akár 6-8 milliárd forintot is érhet. Így már érthető, hogy a tőzsde miért értékeli (6000 forintos áron) 15,5 milliárdra a BIF-et. A közgyűlés Ungár András helyére Ungár Annát választotta be az igazgatóságba, míg a testület elnöke Nobilis Kristóf lett.

Mire készül az FHB?

Tavalyi nem konszolidált profitja negyedét fizeti ki részvényeseinek az FHB. A pénteki közgyűlésen nem derült fény a tulajdonosi átrendeződés hátterére. A NAPI Gazdaság cikke

Bankcsoportot épít az FHB

Tavalyi nem konszolidált profitja negyedét, részvényenként 28 forintot fizet részvényeseinek az FHB. A pénteki közgyűlésen nem derült fény a tulajdonosi átrendeződés hátterére.

Elindult az aranykereskedés a BÉT-en

A régióban elsőként a BÉT-en indult el a határidős aranykereskedés. Az első nap 11 kilogramm aranyat vettek júniusra, ezek közül legalább egy kontraktust fizikai értelemben is leszállítanak.

Hogyan vegyünk aranyat a BÉT-en?

A Budapesti Értéktőzsde áruszekciójában ma reggel óta arannyal is lehet kereskedni, az első kötés már megszületett unciánkénti 655 dolláros áron - jelentette be a Horváth Zsolt ügyvezető igazgató.

Bevásárlás a Freesoftba

A Freesoft Nyrt. igazgatósága bejelentette, hogy a Kaptár Rt. 110 ezer darabra (7,67 százalékra) növelte részesedését a szoftvercégben. A Kaptár Rt. a Freesoft legutóbbi, április 12-i közgyűlésén még csak 61 ezer részvénnyel szavazott, tegnap viszont több tízezer darab papír cserélt gazdát a parketten 2200–2270 forint közötti árfolyamon. Móricz Gábor, a Kaptár Rt. igazgatóságának elnöke a NAPI Gazdaságnak elmondta, hogy az 1994-ben alakult, 100 milliós jegyzett tőkével működő befektetőcég tavaly igen jó évet zárt. Adózott eredménye elérte a 264 millió forintot, amelynek felhasználásáról a május 8-ára összehívott közgyűlésen döntenek a tulajdonosok. A cég egyébként az utóbbi két évben a jegyzett tőkével megegyező osztalékot fizetett, de általában késleltetve, a 2004-es osztalékot például csak tavaly decemberben lehetett felvenni. A Kaptár 850 millió forintos mérlegfőösszegében komoly súlyt képvisel a negyedmilliárd forintnyi Freesoft. Ennél csak a Pannon-Flax-pakett súlya nagyobb. Ezek mellett BIF-részvényekben, illetve erőműpapírokban (Vértesi, Mátrai, Dunamenti) fekszik a Kaptár-tulajdonosok pénze.

Kevesebbet adnak a CEC-ből

A korábbi 85 százalékkal szemben csupán 69,9 százalékos részvénycsomagot kínál fel a CEC-ből eladásra a román kormány – közölte az MTI-Eco és a Reuters a kormány hivatalos bejelentésére hivatkozva, amely szerint a fennmaradó mennyiség eladására később kerülhet majd sor. (A 85-ből 50–75 százalékot vehettek volna meg a szakmai befektetők, 10 százalékot a munkavállalóknak szántak.) A kötelező érvényű vételi ajánlatok beadására megszabott határidő ugyanakkor nem változott, április 25-ig kell hogy megérkezzenek. A változás oka feltehetően az, hogy a reménybeli vevők és a kormány árelképzelései meglehetősen nagy eltérést mutatnak. A lapokban 600-700 millió, sőt 1 milliárd eurós becslések is elhangzottak, a privatizáció előtt pedig a CEC elnöke a román sajtóban maga is 600 millió euróra becsülte a bank értékét (nyilván nem annyira annak eredményei, mint inkább a román piac növekedési potenciálja miatt). Ehhez képest román körökben csalódást keltett, hogy a 75 százalékért október végén az indikatív ajánlatokban a görög EFG Eurobank Egasias állítólag 300, az OTP pedig csupán 270 millió eurót kínált (NAPI Gazdaság, 2005. november 3., 7. oldal). A Casa de Economii si Consemnatiuni SA (CEC), a román központi takarékpénztár állapota ugyanis sokban emlékeztet a kilencvenes évek közepének OTP-jére, ám lényeges különbség, hogy más a piaci környezet – a CEC versenytársai jóval erősebbek, mint az OTP-t soha behozni nem tudó magyar konkurensek. A CEC tíz évvel ezelőtt a román bankszektor csaknem húsz százalékát, 2005 végén már mindössze öt százalékát adta. folytatás a 13. oldalon ä ä folytatás a 11. oldalról A bank hiába rendelkezik 1400 fiókkal és kirendeltséggel (többel, mint az egész OTP-csoport), hiába szolgál ki kétmillió ügyfelet, számítástechnikai rendszere korszerűsítésre szorul és működési költségei is rendkívül magasak. A bank mérlegfőösszege másfél milliárd euró, saját tőkéje pedig mintegy 150 millió euró. Tavalyi eredménye 20, 2004-es profitja 17 millió euró volt, így az OTP valószínűsített ajánlata 22-es P/E-értéket és 2,4-es P/BV mutatót tartalmaz. A térségbeli bankprivatizációs árak időközbeni emelkedése miatt a végső összeg nyilván lényegesen magasabb lesz, mint az első indikatív ajánlatok számai, a mostani változtatás viszont arra utal, hogy a 600–1000 millió eurós várakozások erősen túlzóak lehetnek. A CEC hálózatának korszerűsítése, a létszám-optimalizálás költségei, illetve – ha az OTP lenne a befutó – az OTP Romániával való integráció költségei összességében több száz millió eurót igényelnének.