Korányi Tamás G.

Maradt a százforintos osztalék a Bif-nél

A hagyományokkal ellentétben nem a fenyőharaszti kastélyban, hanem a cég egyik óbudai irodaházában tartotta éves közgyűlését a BIF. Az ingatlanos cég részvényeseinek 76 százaléka megjelent, ám a közgyűlés mégis inkább egymást évtizedek óta ismerő barátok összejövetelének tűnt, a döntések is egyhangúan születtek. A BIF június 8-tól fizeti ki a részvényenként 100 forintos osztalékot. Az eddig ezerforintos részvényeket a jövőben egyenként tíz darab százforintos papírra váltják föl, a gyors áremelkedés miatt ugyanis már öt számjegyűvé vált a kurzus. Egy évtizede a BIF 580 forinton kezdte tőzsdei pályafutását, az áremelkedés azóta csaknem hússzoros volt. A személyi kérdések egyetlen meglepetést hoztak: a BIF igazgatóságába (Nobilis Kristóf, Ungár Anna, Bánfai Gergely, Varga Zoltán és Oláh Márton mellé) bekerült Spéder Zoltán, az OTP januárban lemondott alelnöke.

Nem fizet osztalékot a Tigáz

Az idén nem kapnak osztalékot a Tigáz tulajdonosai, mivel a társaság több mint egy évtizedes nyereséges gazdálkodás után, a 2005-ben elért 3,3 milliárd forintos nettó nyereséget követően 717 millió forintos veszteséggel zárta a tavalyi évet - derült ki a társaság mai közgyűlésén.

Két és fél milliárdos osztalék a BÉT-től

Teljes tavalyi profitját, 2,4 milliárd forintot fizet ki osztalékként tulajdonosainak a Budapesti Értéktőzsde, mivel rövid távon nem lát olyan üzleti lehetőséget, ami befektetést igényelne.

Ismét osztalék nélkül a Pannon-Flax

Egyhangú döntések születtek a Pannon-Flax győri közgyűlésén, a jegyzett tőke 59 százalékát képviselő részvényesek elfogadták a 18,2 millió forintos eredményt tartalmazó magyar anyavállalati és a 66,8 milliós veszteséget tartalmazó magyar konszolidált mérleget. A cég az idén sem fizet osztalékot. Váradi Ernő, az igazgatóság elnöke a NAPI Gazdaságnak elmondta: a közgyűlésen ismertetett tervek szerint a nehezedő körülmények ellenére a győri textilcég az idén 2 milliárd 675 millió forintos árbevételt és 70 millió forintos üzemi eredményt tervez. Ugyanakkor a nyereség érdemben nem tud nőni, a terv 20 milliós adózott eredménnyel számol.

Minden idők legnagyobb PSZÁF-büntetése

A Megdet Rahimkulovra bennfentes kereskedelem címén kiszabott 250 millió forintos PSZÁF-bírság (NAPI Gazdaság, 2007. április 20., 11. oldal) egymaga négyszer annyi, mint az összes tavalyi bírság együttvéve – tudtuk meg Binder Istvántól, a PSZÁF szóvivőjétől. 2006-ban a felügyelet valamennyi pénzügyi piacon együttvéve összesen 63 millió 960 ezer forintnyi bírságot szabott ki. Magánszemélyre az eddigi bírságrekordot Csarodai János és Brazsák József tartották (fejenként 50-50 millióval), ők 2005 júliusában a Pick-részvények Délhússal együtt történt – együttes befolyásgyakorlást megvalósító – vásárlása miatt kaptak büntetést. A 250 millió forintos büntetést a PSZÁF nem fordíthatja működési költségeire, abból részben a két, az ügyfelek kockázatát mérséklő alapot (az OBA és a Beva) töltik fel, részben pedig a pénzügyi kultúra fejlődését szolgáló pályázatokat ír ki belőle a felügyelet. A büntetés mellett Rahimkulovnak 151 ezer forintos (nem pedig milliós, mint csütörtökön tévesen írtuk) eljárási költséget is meg kell térítenie, ezt az összeget költötte szakfordítási és tolmácsolási feladatokra a PSZÁF.

Ajánlat után tőkét emel a Bookline.hu

Új részvények kibocsátásával másfél milliárd forintnyi új forrást vonna be a tőzsde egyik újonca, a Bookline.hu. A jegyzés május 16-án kezdődik, 900 forintos árfolyamon.

Új vezér az OTP Romania élén

Hárshegyi Frigyes egykori MNB-alelnök, aki 2005 tavaszától töltötte be az OTP Romania vezérigazgatói posztját, a jövőben Csányi Sándor OTP-elnök tanácsadója lesz az immár nyolc országban működő OTP-érdekeltségek nemrég kezdődött átalakítási folyamatában – jelentette be Pongrácz Sándor, az OTP Romania it-elnöke Bukarestben. A román OTP-bank vezetését a jövő héten esedékes közgyűlésen az eddigi lakossági vezérigazgató-helyettes, Diósi László veszi át. A jövőben az igazgatóságot a helyi menedzsment tagjai alkotják, míg a tulajdonosi kontroll a kibővített jogkörű felügyelőbizottságban valósul meg.

A tulajdonosok nem adják a BIF-et

A BIF Nyrt. bejelentette, hogy többségi részvényesei az utóbbi hónapokban – 2006. szeptember 25-ét követően – tárgyalásokat folytattak „egyes befektetői csoportokkal”, ám ezek megszakadtak és a többségi részvényesek visszaléptek eladási szándékuktól. A társaság vezetése akkor úgy ítélte meg, hogy a tárgyalásokról szóló információk egyrészt hátrányosak lettek volna magukra a tárgyalásokra, másrészt a befektetők számára félrevezető következtetésre adtak volna alkalmat (vélhetően felment volna az árfolyam), a cég mindenesetre szeptember 26-án értesítette a PSZÁF-et, hogy késleltetve hozza nyilvánosságra az információt. Ez történt meg tegnap. Nobilis Kristóf, a BIF legnagyobb, 32,2 százalékos részvényese a NAPI Gazdaságnak elmondta, hogy külföldi szakmai befektető kereste meg őket vételi szándékkal, aki az akkori tőzsdei árnál többet kínált a részvényekért (akkor 9300 forint volt az árfolyam, ma már ezer forinttal ér többet a BIF). A készülő beruházásokra tekintettel maguk a legnagyobb tulajdonosok döntöttek úgy, nem válnak meg pakettjüktől, sőt kedvező befektetési lehetőségek esetén még tőkeemelés is elképzelhető. Az 1997 óta tőzsdén lévő, azóta kapitalizációját 1,5 milliárd forintról 26 milliárd forintra növelő ingatlancég 28 százaléka a néhai elnök, Ungár András családja tulajdonában áll. Ungár Anna lapunk kérdésére szintén azt közölte, hogy családja nem kíván megválni a BIF-től. A cég a tavalyi évét 2 milliárd 858 millió forintos, részvényenként mintegy 1100 forintos adózott eredménnyel zárta, amelynek kevesebb mint egytizedét, részvényenként száz forintot javasol kiosztani az igazgatóság. Bár a menedzsmentben a nagy tulajdonosok is képviseltetik magukat, a BIF történetében már volt példa arra, hogy egy közgyűlési vita nyomán emelkedett némileg az osztalék. (A cikk szerzője rendelkezik BIF-részvényekkel.)

Szétválasztó közgyűlés a Kelernél

A központi elszámolóház kettéválasztása helyett a garanciavállalási tevékenység leválasztásáról is döntés születhet a Keler Zrt. április 25-ére összehívott éves közgyűlésén. Az EU-irányelvek szerint az elvileg kockázatot hordozó elszámolóházi tevékenységet és a nemzeti értéktári funkciót fokozatosan ketté kell választani. Erre a magyar szabályozás 2005 végén 2007. december 31-i határidőt szabott, ám a jelek szerint az idő rövidnek bizonyul. Az eredetileg az MNB és az akkor még két tőzsde által 1993-ban alapított Kelernek jelenleg két tulajdonosa van, az MNB 53,33, a BÉT 46,67 százalékkal rendelkezik. Korábban felmerült, hogy a jegybank eladja a részesedését, a csomagra a tőzsdének elővételi joga volt. Ugyanakkor a tőkepiaci törvény 2005. decemberi módosítása már azt írta elő, hogy a központi értéktárban a jegybanknak legalább 50 százalékos tulajdonnal kell rendelkeznie. Az elszámolóházi és értéktári funkciók kettéválasztása a gyakorlatban számos nehézséget vetne fel, ezért a legújabb elképzelés szerint csak a garantőri feladatokat csoportosítanák át egy külön társaságba, amelynek a Keler mellett maga a BÉT lenne a másik tulajdonosa. Ehhez viszont az szükséges, hogy az átalakulás határidejét – törvénymódosítással – egy évvel kitolják. Az éves közgyűlés a szervezeti átalakulás mellett az osztalékról is dönt, ám ez aligha okoz meglepetést. A Keler már évek óta egész nyereségét kifizeti osztalékként tulajdonosainak, 2004 után 2, 2005 után 2,1 milliárd forintot. A tavalyi éve is eredményes volt, így hasonló nagyságrendű osztalékra számíthat a BÉT és az MNB.