A központi elszámolóház kettéválasztása helyett a garanciavállalási tevékenység leválasztásáról is döntés születhet a Keler Zrt. április 25-ére összehívott éves közgyűlésén. Az EU-irányelvek szerint az elvileg kockázatot hordozó elszámolóházi tevékenységet és a nemzeti értéktári funkciót fokozatosan ketté kell választani. Erre a magyar szabályozás 2005 végén 2007. december 31-i határidőt szabott, ám a jelek szerint az idő rövidnek bizonyul. Az eredetileg az MNB és az akkor még két tőzsde által 1993-ban alapított Kelernek jelenleg két tulajdonosa van, az MNB 53,33, a BÉT 46,67 százalékkal rendelkezik. Korábban felmerült, hogy a jegybank eladja a részesedését, a csomagra a tőzsdének elővételi joga volt. Ugyanakkor a tőkepiaci törvény 2005. decemberi módosítása már azt írta elő, hogy a központi értéktárban a jegybanknak legalább 50 százalékos tulajdonnal kell rendelkeznie.
Az elszámolóházi és értéktári funkciók kettéválasztása a gyakorlatban számos nehézséget vetne fel, ezért a legújabb elképzelés szerint csak a garantőri feladatokat csoportosítanák át egy külön társaságba, amelynek a Keler mellett maga a BÉT lenne a másik tulajdonosa. Ehhez viszont az szükséges, hogy az átalakulás határidejét – törvénymódosítással – egy évvel kitolják.
Az éves közgyűlés a szervezeti átalakulás mellett az osztalékról is dönt, ám ez aligha okoz meglepetést. A Keler már évek óta egész nyereségét kifizeti osztalékként tulajdonosainak, 2004 után 2, 2005 után 2,1 milliárd forintot. A tavalyi éve is eredményes volt, így hasonló nagyságrendű osztalékra számíthat a BÉT és az MNB.
Korányi Tamás G.