Korányi Tamás G.

Szerény növekedés a Zwacknál

Az adózott eredmény és a forgalom egyaránt 3 százalékkal bővült a Zwack Unicum háromnegyed éves jelentése szerint, így a részvényesek szinte már a zsebükben érezhetik az amúgy fél év múlva esedékes ezerforintos osztalékot.

Az OTP célára nyolcszáz forinttal alacsonyabb

Nyolcszáz forinttal csökkentette ugyan egyéves OTP-célárát a Concorde, de az utóbbi napok fejleményei nyomán erős vételre javasolja a magyar bankpapírt. Az új célár 10 500 forint, ami 37 százalékkal magasabb a tegnapi 7649 forintos záróárnál. (Igaz, reggel 7140 is volt a kurzus.) A csökkentést az elemző a szerb leánybank továbbra is gyengébb teljesítményével indokolja, ugyanakkor kiemeli, hogy az idén Oroszországban, Ukrajnában és Romániában 170 új fiókkal bővül az OTP hálózata. Szerinte a hamarosan lezáruló Garancia-eladásból az OTP mintegy 600 millió euróhoz juthat, ami - ha teljes egészében további akvizíciókra használják fel - akár három kisebb orosz bankra is elegendő lehet. (Lapunk becslése szerint a várható eladási ár ennél kevesebb, közelebb járhat az 500 millió dollárhoz, és ebből inkább csak egy közepes méretű oroszországi regionális bank megvásárlását lehet finanszírozni, valamikor az első félév vége felé.) A brókerház elemzése szerint az OTP 2007-es részvényenkénti adózott eredménye 756, a 2008-as várható pedig 843 forint lehet, mindkét szám 1,6 százalékkal kisebb, mint eddigi becslésük. ( Lapunk információi szerint a 2007-es - néhány milliárd híján teljesült - eredményterv 211,6 milliárd volt, az idei terv pedig 230 milliárdot tartalmaz.) Jó hír az OTP-befektetőknek, hogy az elemzés szerint az OTP-csoportnak egészen biztosan nincsenek olyan kockázatos hitelkonstrukciói, amelyek miatt ezekben a napokban a fejlett piacokon működő bankok sorra jelentenek be sok száz millió vagy milliárd eurós leírásokat. Igaz viszont, hogy a felbolydult hitelpiacokon az OTP is drágábban tudja felvenni a hitelexpanziója finanszírozásához szükséges forrásokat.

Húsz éve volt az első tőzsdenap

Január 19-én volt húsz esztendeje, hogy a szocializmus négy évtizede után ismét tőzsdenapot tartottak Budapesten. A nyolcvanas évek közepére már megélénkülő kötvénypiac szereplői - 22 bank, biztosító, a Pénzügyminisztérium és a Magyar Gazdasági Kamara képviselői - 1987 decemberében írták alá az értékpapír-kereskedelmi megállapodást, amely előirányozta a "koncentrált értékpapír-kereskedelmi központ" előkészítését. Utóbbit a szervezők - akkor zömmel 30 körüli fiatalok, többségükben ma is a tőkepiac immár középkorú, aktív résztvevői - egymás között, félhangosan már akkor is tőzsdének nevezték, ám még Kádár János volt az MSZMP főtitkára, és javában állt a berlini fal... Kéttucatnyi bankár és néhány újságíró gyűlt össze 1988. január 19-én a Váci utcai irodaház első emeleti tárgyalójában, "tőzsdenapot tartani". Hardy Ilona vezetésével mintegy százmillió forint értékű vállalati - kisebb részben önkormányzati - kötvényt adtak-vettek a megállapodás aláírói, nagyjából mindenféle felesleges szabályozás nélkül. Egy évvel később már hetente kétszer tartottak tőzsdenapokat, és megjelent - megbízásai révén - az első magánbefektető is a színen, két év múlva, 1990. június 21-én pedig újra megalakult a Budapesti Értéktőzsde. A kötvények azonban ekkor már kiszorultak a kereskedésből és a magyar tőzsde történetében azóta sem játszanak komoly szerepet.

Részvényenként harmincezerért kelt el az Elmű-pakk

Harmincezres részvényenkénti áron az MVM Zrt. veheti meg a főváros 640 ezer darab Elmű-részvényét. A 19,2 milliárd forintból a főváros az uniós pályázatok önerejét egészíti ki. Az MVM egy éven belül felkészül a tőzsdei létre.

Négy vagy öt jelölt pályázik a Garancia Biztosítóra

Még legalább egy hónap, mire kiderül, ki veheti meg - és főleg mennyiért - az OTP Garancia Biztosítót. Az viszont igen valószínű, hogy az OTP Bank idei - a tervek szerint 230 milliárdos - "rendes" profitja az eladás révén akár 300 milliárdra is hízhat.

Rahimkulov már 10 százalék feletti tulajdonos az OTP-ben

Az OTP saját részvényei miatt haladta meg a 10 százalékot a Rahimkulov család befolyása a bankban.

Nem lesz magyar-lengyel bankfúzió

A portfolio.hu internetes újság egy lengyel honlapra hivatkozva tegnap délelőtt megírta, hogy fúziós tárgyalások folytak a lengyel PKO BP és a magyar OTP Bank között. Az OTP délután határozottan cáfolta nemcsak a lengyel hírt - mondván, Lengyelország nem szerepelt és nem szerepel az OTP akvizíciós stratégiájában deklarált elsődleges célországok között -, de egy másikat is, amelyet az osztrák Wirtschaftsblatt szellőztetett meg a Bawag cseh és szlovák leányvállalatai iránti érdeklődéséről. Az 51,4 százalékban a lengyel állam tulajdonában álló PKO BP-vel való fúzió felvetése - túl a richteres párhuzamokon - valóban elég merész ötlet volt, ám a Napi Gazdaság értesülései szerint az OTP valóban gondolkozik a lengyel piacon való megjelenésen. Méghozzá egy nem teljes pénzügyi szolgáltatást (vagyis például csak bizonyos fajta hitelt) nyújtó vállalkozás alapításán.

Támogatták a Richter-terjeszkedést

Tegnap tartotta rendkívüli közgyűlését a Richter, melyen a tulajdonosoknak többek között a Polpharma-akvizícióról, a hozzá kapcsolódó tőkeemelésről, valamint az Akrihin megvásárlásáról kellett dönteniük. A tulajdonosok - akárcsak a többi kérdés esetében - ellenszavazat nélkül hagyták jóvá, hogy a Richter zárt körben 6,212 millió új részvényt bocsásson ki 37 154 forintos árfolyamon, összesen 231 milliárd forint értékben. A kibocsátási ár a szerződés november elejei aláírásakor érvényes árfolyam. Ezek alapján elmondhatjuk, hogy a leendő fő tulajdonos, Jerzy Starak nem csinált rossz üzletet, azóta ugyanis papíronként már 3 ezer, összesen pedig közel 20 milliárd forintot keresett. A közgyűlés felhatalmazta az igazgatóságot az orosz Akrihin megszerzésére és az ehhez szükségese 593 684 új részvény kibocsátására is - ám ennek a döntésnek az életbe lépéséhez még szükséges, hogy a Polpharma-üzlet hatályba lépjen (ehhez pedig a lengyel versenyhatóság jóváhagyása szükséges). A közgyűlés személyi változásokról is döntött, többek között meghosszabbították Bogsch Erik mandátumát, valamint beválasztották a vezetőségbe Jerzy Starakot.

Pecináé lehet az FHB ötöde

A Heinrich Pecina osztrák üzletember irányítása alatt álló VCP Finanz Holding Kft. bejelentette, hogy egy feltételes ügylet keretében öt napon belül megszerezheti az FHB 9,5 százalékát. A kft. már rendelkezik 9,85 százalékos befolyást jelentő 6,5 millió FHB-részvénnyel, amelyeket még 2007 márciusában vásárolt, valamivel 13 milliárd forint alatti áron. Az augusztusi, az államnak 67 milliárdos bevételt hozó FHB-eladás egyik vezető szervezője volt a HSBC, amely azóta vásárolt 6,27 millió részvényét a VCP-nek adja el. (Az ügylet azért feltételes, mert a realizáláshoz kell a PSZÁF engedélye is.) A négy hónappal ezelőtti eladás árfolyama 2025 forint volt, most viszont ennél érzékelhetően olcsóbb lehetett a pakett, még ha nem is valószínű, hogy az 1700 forint alatti tőzsdei áron köttetett az ügylet. A VCP mintegy 100 millió euró alatti befektetéssel szerezheti meg az FHB 19,35 százalékát, ami jóval kevesebb, mint a márciusi számítások szerinti 150 millió euró, amit a Moltól kapott a TVK-pakettjáért. A Pecina vezette, Bécs egyik legszebb, az Operaházra néző patinás irodaházában székelő VCP ezzel - miközben továbbra is birtokolja a BorsodChem 13 százalékát - a magyar vegyipar után a bankszektorban szerzett erős pozíciót. Mindez azért is figyelemre méltó, mert jószerével ő az egyedüli nem pénzintézeti vagy biztosítói befektető a szektorban. Persze az FHB-ban a kevesebb, mint 20 százalékos befolyás még távolról sem elegendő a kontrollhoz (az Allianz az elsőbbségi részvényosztály révén megingathatatlan pozícióban van), de az osztrák bankárt ismerve aligha kell sokáig várni a következő bejelentésre.