Január 19-én volt húsz esztendeje, hogy a szocializmus négy évtizede után ismét tőzsdenapot tartottak Budapesten. A nyolcvanas évek közepére már megélénkülő kötvénypiac szereplői - 22 bank, biztosító, a Pénzügyminisztérium és a Magyar Gazdasági Kamara képviselői - 1987 decemberében írták alá az értékpapír-kereskedelmi megállapodást, amely előirányozta a "koncentrált értékpapír-kereskedelmi központ" előkészítését. Utóbbit a szervezők - akkor zömmel 30 körüli fiatalok, többségükben ma is a tőkepiac immár középkorú, aktív résztvevői - egymás között, félhangosan már akkor is tőzsdének nevezték, ám még Kádár János volt az MSZMP főtitkára, és javában állt a berlini fal...
Kéttucatnyi bankár és néhány újságíró gyűlt össze 1988. január 19-én a Váci utcai irodaház első emeleti tárgyalójában, "tőzsdenapot tartani". Hardy Ilona vezetésével mintegy százmillió forint értékű vállalati - kisebb részben önkormányzati - kötvényt adtak-vettek a megállapodás aláírói, nagyjából mindenféle felesleges szabályozás nélkül. Egy évvel később már hetente kétszer tartottak tőzsdenapokat, és megjelent - megbízásai révén - az első magánbefektető is a színen, két év múlva, 1990. június 21-én pedig újra megalakult a Budapesti Értéktőzsde. A kötvények azonban ekkor már kiszorultak a kereskedésből és a magyar tőzsde történetében azóta sem játszanak komoly szerepet.
Korányi Tamás G.