Kolozsi Pál

Az E.Ont választja az Endesa

Részvényenként az eddigi 38,75 euróról 40 euróra emelte a spanyol Endesa SA áramszolgáltatóra tett felvásárlási ajánlatát a német E.On AG energetikai csoport. Az ajánlat összértéke így 2,3 milliárd euróval, 42,3 milliárd euróra nőtt; a spanyol cég tulajdonosainak április 3-áig kell nyilatkozniuk a tranzakcióval kapcsolatban. Az Endesa igazgatótanácsa tegnapi közleményében azt javasolta a részvényeseknek, hogy fogadják el az E.On ajánlatát. Az E.On azért volt kénytelen emelni a tétet, mert az Endesára bejelentkezett az olasz ENEL S.p.A. és a spanyol Acciona SA is, amelyek már 46 százalékot birtokolnak célpontjukban. Az El País napilap értesülései szerint az olasz–spanyol konzorcium részvényenként 41 eurót is hajlandó lenne fizetni, de a madridi versenyhatóság döntése szerint ezt az ajánlatot legkorábban az E.On-ajánlat elbukása után hat hónappal tehetik meg. Az Endesáért indított felvásárlási harc több mint egy évvel ezelőtt kezdődött, akkor az E.Onon kívül a barcelonai Gas Natural SGD SA volt versenyben a cégért. A spanyol vállalat korábban a madridi kormány egyértelmű támogatását is élvezte, de az Európai Bizottság jogellenesnek ítélte azt a jogszabályt, amely a spanyol energiafelügyeletet külföldi vevő esetén vétójoggal ruházta volna fel (és így a Gas Naturalt hozta volna ki győztesnek). A Gas Natural azóta visszavonulót fújt, de Brüsszel továbbra sem elégedett a spanyol szabályozással, mert az speciális feltételekhez kötné az E.On tulajdonszerzését.

Idei csúcson az olajár

Három hónapja nem látott szintre emelkedett tegnap az olaj ára. Az év eleje óta több mint 25 százalékos drágulás ezúttal az egyre feszültebb iráni helyzettel magyarázható.

A japán lízingpiacon terjeszkedik a GE

Az egyesült államokbeli General Electric Co. (GE) 1,14 milliárd dolláros felvásárlási ajánlatot tesz a japán Sanyo Electric Credit Co. lízingcégre – jelentették be pénteken. Az amerikai konglomerátum már most is az egyik vezető vállalata a 68 milliárd dollárosra becsült japán lízingpiacnak, de jelenleg a nagyvállalati körben erősek a pozíciói, a Sanyo megvásárlásával pedig a kis- és középvállalati szegmensben is erősíthet. Az ajánlatban szereplő összeg részvényenként 3250 jen, ami 62 százalékos felárat jelent a pénteki tőzsdei záróárhoz képest. Az ügylet legnagyobb nyertese a Sanyo Credit fő részvényese, a Goldman Sachs Group Inc. befektetési banki csoport, amely egy éve vásárolt 33 százalékos részesedést a lízingcégben az anyavállalattól, akkor mindössze 2000 jen részvényenkénti árfolyamon. A GE és a Goldman között megállapodás született az ügyletről, de a GE csak akkor tekinti érvényesnek a tranzakciót, ha az összes részvény 66,7 százalékát sikerül megszereznie. Az ajánlat március 26-ától május 9-éig érvényes. A japán lízingcég a márciusban záródó üzleti évben a várakozások szerint 7,9 milliárd jen nettó nyereséget ér el, ami jelentős javulás az egy évvel korábban elszenvedett közel 10 milliárd jen veszteséghez képest. A Sanyo Electric szóvivője közölte, a cég még nem döntött, hogy eladja-e a lízingcégben lévő 17 százalékos részesedését.

Az EU kiáll Varsó mellett húsügyben

Az Oroszország és Lengyelország közötti húsimporttal kapcsolatos vita árt Oroszország és az EU viszonyának is, és késleltetheti Moszkva csatlakozását a Kereskedelmi Világszervezethez (WTO) – fejtette ki pénteken Peter Mandelson, az EU kereskedelmi biztosa. Moszkva és Brüsszel között már évek óta feszültség forrása a húskészítmények biztonságának kérdése, ami odáig fajult, hogy valamivel több mint egy évvel ezelőtt az orosz hatóságok megtiltották a lengyel húsáruk behozatalát. Mandelson szerint nagyon sürgősen megoldást kell találni erre a kérdésre. Bár Brüsszel és Moszkva között már megszületett a kétoldalú megállapodás az orosz WTO-tagság támogatását illetően, az EU teljes támogatásának végső elnyeréséhez azonban Oroszországnak rendeznie kell kereskedelmi kapcsolatait szomszédaival. Varsó szerint a hústilalmat politikai okok magyarázzák, és ameddig Moszkva nem helyezi hatályon kívül, nem jöhet létre az átfogó kereskedelmi megállapodás az EU-val. Az oroszországi uniós húsexport összértéke mintegy évi 2 milliárd euró, és az elmúlt év végén az is felmerült, hogy a román, illetve bolgár élelmiszeripar állítólagos megbízhatatlansága miatt Moszkva az egész EU-ra behozatali tilalmat mond ki. Ez végül nem következett be, mert Markosz Kiprianu egészségügyi és fogyasztóvédelmi biztosnak az utolsó pillanatban sikerült Moszkvában megállapodásra jutnia Alekszej Gorgyejev mezőgazdasági miniszterrel, hogy a legújabb tagok miatt nem élnek retorziókkal a többiekkel szemben.

Brüsszel megintette Csehországot

Az Európai Bizottság (EB) eljárást helyezett kilátásba Prága ellen a cseh versenyhatóság jogait korlátozó törvény és az uniós szabályozás átvételének késlekedése miatt. Neelie Kroes versenyügyi biztos figyelmeztetett, hogy Prágának a lehető leggyorsabban lehetővé kell tennie, hogy a cseh hatóságok alkalmazni tudják az EB versennyel kapcsolatos szabályozását a e-kommunikációs szektorban. A jelenlegi törvények ugyanis a gyakorlatban hátráltatják a közösségi szabályok átvételét. Csehországnak két hónapja van a szükséges lépések megtételére, ellenkező esetben az EB az Európai Bírósághoz fordul ez ügyben. Az EB pénteken a német tartományokkal szemben is szankciókat helyezett kilátásba, ha megtiltanák az internetes szerencsejátékokat. Brüsszelnek már korábban is voltak nézeteltérései azokkal az uniós tagországokkal, amelyek állami monopóliumok kezében hagynák ezt az iparágat, Günter Verheugen ipari biztos pénteken nyilvánosságra hozott levelében pedig azt hangsúlyozta, hogy a teljes tilalom nem tekinthető arányosnak. Berlinnek egy hónapja van arra, hogy megnyugtassa a biztost. Az EB szintén pénteken hozta nyilvánosságra annak a vizsgálatnak az eredményét, amely problémákat tárt fel a DaimlerChrysler, a Toyota, a General Motors és a Fiat esetében a független autójavítók információszolgáltatásával kapcsolatban. A jelentés szerint az autógyártóktól független javítók pozíciója egyre romlik, ami gyengíti a versenyt az ágazatban. Ennek egyik oka, hogy nem kapják meg a saját szerelőkapacitással rendelkező gyártóktól a szükséges technológiai információkat. Brüsszel egyelőre az érintett vállalatok válaszára vár, de ha bizonyítottnak látja az autógyártók mulasztását, éves forgalmuk tíz százalékára rúgó büntetésre is számíthatnak.

Fenyegetéssel toboroz ügyfeleket az RBS

Meglepő levelet kézbesített a posta minap a Royal Bank of Scotland (RBS) munkavállalóinak: Gordon Pell, a pénzügyi csoport vezérigazgatója ugyanis arra szólította fel az alkalmazottakat, hogy haladéktalanul nyissanak bankszámlát munkáltatójuknál. Pell szerint amennyiben erre nem kerül sor, a vállalatvezetés kénytelen lesz a cég politikájával ellentétes cselekedetként értékelni, és felkérni a közvetlen feletteseket a megfelelő intézkedések meghozatalára. A 135 ezer főt foglalkoztató csoporton belül jelenleg 14 ezer főnek nincs RBS-számlája, a legtöbb „bűnös” a 2003-ban megvásárolt Churchill biztosítótársaságnál dolgozik. A munkavállalók a jelek szerint nem engednek a valóban szokatlan fenyegetésnek, és miközben azzal érvelnek, hogy egyetlen más iparágban sincs ilyen jellegű követelmény, készülnek a jogi harcra. Az RBS azt hangsúlyozza, hogy a beígért kedvezményeket csak abban az esetben tudja érvényesíteni, ha a számlavezető is maga a vállalat.

Észt euró legkorábban 2012-ben

Észtországban egészen 2011-ig az inflációs ráta meg fogja haladni azt a szintet, ami az eurózónához való csatlakozáshoz szükséges – közölte tegnap az észt pénzügyminisztérium. A balti országnak jelenleg nincs hivatalos céldátuma a közös európai pénz átvételére, a tegnapi kijelentésből pedig az következik, hogy a pénzcsere legkorábban 2012-ben következhet be. Az idei inflációs előrejelzés 4,9 százalékos, az áremelkedést elsősorban a mérséklődő munkanélküliség, a szárnyaló bérek és a gyors gazdasági növekedés fűti. A 2008-as prognózis 5,2 százalék, a kormányzati remények szerint pedig innentől kezdve csökkenni fog az árdinamika a céldátumot tavaly kétszer is feladni kényszerülő Észtországban. A távozó pénzügyminiszter, Aivar Soerd szerint az infláció elleni küzdelem érdekében tovább kell szigorítani a fiskális politikát. Az új kormány fontosnak tartja a gazdaság lehűtését is, aminek érdekében továbbra is többlettel záró büdzsét helyeztek kilátásba. Andres Lipstok, az észt jegybank elnöke felszólította a kormányt, hogy tűzzön ki konkrét euróbevezetési dátumot, ezzel ugyanis irányt lehetne mutatni a piacoknak is. A maastrichti szerződés értelmében az eurót bevezető országokban a devizacsere előtti évben az inflációs ráta legfeljebb 1,5 százalékponttal haladhatja meg a három legalacsonyabb érték átlagát, ami tavaly decemberre 2,86 százalékos szinten volt. Észtország 4,4 százalékos értékkel zárta az elmúlt évet, azaz több mint 1,5 százalékpont volt az inflációs többlet. A március 4-ei választásokat követően felálló új kormány a lehető leggyorsabb euróátvételt tette programjává, sőt, a közös pénz bevezetése az új kabinet fő prioritásai közé is bekerült.

Félhetnek a tőzsdei pániktól az új EU-országok

Az EU-n belül a kelet-közép-európai térség államai vannak a leginkább kitéve egy esetleg bekövetkező elhúzódó globális részvénypiaci mélyrepülés következményeinek – mutat rá az Európai Bizottság (EB) jelentése, amelyet a Bloomberg ismertetett. Az új tagállamokban ennek nyomán lassulhat a növekedési ütem és gyengülhetnek a devizaárfolyamok. Az uniós pénzügyminiszterek elé jövő hétfőn kerülő dokumentum szerint a térség kormányainak az ezzel kapcsolatos kockázatok csökkentése érdekében vissza kell fogniuk kiadásaikat, meg kell erősíteniük az igazságszolgáltatási rendszerüket és javítani kell a vállalatirányítás minőségén is. Az amerikai növekedési ütem visszaesése és a kínai tőzsdén eluralkodott pánik miatt február 27. és március 5. között a világ tőzsdéinek összkapitalizációja 3300 milliárd dollárral csökkent, de azóta ismét megindult a növekedés. Az új tagállamok közül Lengyelország, Magyarország és Románia elsősorban azért aggódhat, mert nemzeti valutájuk jelenleg kizárólag a jelentős kamatkülönbözet miatt vonzó a külföldi befektetők számára. Bulgária és Lettország elsősorban a folyó fizetési mérleg jelentős hiánya és az emelkedő államadósság miatt tekinthető veszélyeztetettnek. Észtországnak és Litvániának viszont sürgős intézkedéseket kell hoznia a gazdaság túlhevülésének elkerülése érdekében. Az utóbbi két balti államban tavaly 10,9, illetve 7,5 százalékkal bővült a GDP. A szakértők szerint a viszonylag szabad mozgást megengedő árfolyamrendszerek – mint például a 30 százalékos sávban működő magyar – és a kamatpolitika csökkenthetik az országok kitettségét, a laza fiskális politika azonban problémát jelent a volatilisabb kamatszintek és valutaárfolyamok miatt. A jelentés alapjául szolgáló szimulációs modell szerint ugyanakkor a fejlett európai gazdaságokra csak limitált hatása lenne az árfolyamok akár tartós mélyrepülésének. Egy 20 százalékos tőzsdei zuhanás 0,15–0,2 százalékpontos viszszaesést eredményezne a közös pénzt használó 13 tagország növekedési ütemében a sokkot követő esztendőben. A következtetések megbízhatóságát csökkenti, hogy maguk az elemzők is kiemelik, modelljük egyebek között a vállalati eredményekre és a fogyasztói, illetve üzleti bizalomra gyakorolt hatást sem veszi figyelembe.

A HVB hizlalta az UniCredit nyereségét

Tavaly 5,448 milliárd euró volt az olasz UniCredit SpA bank nettó nyeresége, ami 61,3 százalékos emelkedést jelent az egy évvel korábbihoz viszonyítva. Az eredményeket elsősorban az dobta meg, hogy 2006 volt az első olyan esztendő, amikor teljes egészében megjelent a 2005-ben megvásárolt német HVB eredménye a könyvekben. A milánói központtal működő bank főleg az év végén húzott bele, a negyedik negyedéves profit ugyanis 893 millió eurót tett ki, ami több mint háromszorosa az egy évvel korábban feljegyzett 287 millió eurós értéknek. Az egy részvényre jutó eredmény (EPS) 0,53 euró volt 2006-ban. A tegnapi bejelentés után a bankpapír árfolyama csaknem 3 százalékkal ment fel a tőzsdén, egyebek között azért, mert a vállalatvezetés csaknem 10 százalékkal megemelte az előző évhez képest a felajánlott osztalékot. A Magyarországon is jelen lévő UniCredit 2006 végén összesen 246 milliárd eurónyi vagyont kezelt, ami 11,4 százalékos növekedést jelent éves összevetésben, a nettó díjbevételek pedig 12,3 százalékkal, 8,348 milliárd euróra növekedtek. Elemzők szerint a gyorsjelentés egyetlen olyan részletet tartalmazott, ami rosszabb lett a vártnál, a HVB integrációjával kapcsolatos költségek ugyanis 465 millió eurót tettek ki, azaz valamivel többet, mint amire előzetesen számított a piac. Az erős közép- és kelet-európai pozíciókkal rendelkező HVB tavalyi nyeresége 1,64 milliárd euró volt, ami jelentős javulásnak felel meg a 2005-ös évhez képest, akkor ugyanis 127 millió eurós mínusz szerepelt a bank könyveiben. Az UniCredit tavaly év végén összesen 441 milliárd eurónyi kihelyezett hitellel rendelkezett, azaz 3,8 százalékos volt ezen a téren a növekedés. A húzópiac egyértelműen Közép- és Kelet-Európa volt, ahol csaknem 30 százalékos volt a dinamika, de jól ment a banknak Olaszországban is, ahol 11 százalékos volt a bővülési ráta.