Az EU-n belül a kelet-közép-európai térség államai vannak a leginkább kitéve egy esetleg bekövetkező elhúzódó globális részvénypiaci mélyrepülés következményeinek – mutat rá az Európai Bizottság (EB) jelentése, amelyet a Bloomberg ismertetett. Az új tagállamokban ennek nyomán lassulhat a növekedési ütem és gyengülhetnek a devizaárfolyamok. Az uniós pénzügyminiszterek elé jövő hétfőn kerülő dokumentum szerint a térség kormányainak az ezzel kapcsolatos kockázatok csökkentése érdekében vissza kell fogniuk kiadásaikat, meg kell erősíteniük az igazságszolgáltatási rendszerüket és javítani kell a vállalatirányítás minőségén is. Az amerikai növekedési ütem visszaesése és a kínai tőzsdén eluralkodott pánik miatt február 27. és március 5. között a világ tőzsdéinek összkapitalizációja 3300 milliárd dollárral csökkent, de azóta ismét megindult a növekedés.
Az új tagállamok közül Lengyelország, Magyarország és Románia elsősorban azért aggódhat, mert nemzeti valutájuk jelenleg kizárólag a jelentős kamatkülönbözet miatt vonzó a külföldi befektetők számára. Bulgária és Lettország elsősorban a folyó fizetési mérleg jelentős hiánya és az emelkedő államadósság miatt tekinthető veszélyeztetettnek. Észtországnak és Litvániának viszont sürgős intézkedéseket kell hoznia a gazdaság túlhevülésének elkerülése érdekében. Az utóbbi két balti államban tavaly 10,9, illetve 7,5 százalékkal bővült a GDP. A szakértők szerint a viszonylag szabad mozgást megengedő árfolyamrendszerek – mint például a 30 százalékos sávban működő magyar – és a kamatpolitika csökkenthetik az országok kitettségét, a laza fiskális politika azonban problémát jelent a volatilisabb kamatszintek és valutaárfolyamok miatt.
A jelentés alapjául szolgáló szimulációs modell szerint ugyanakkor a fejlett európai gazdaságokra csak limitált hatása lenne az árfolyamok akár tartós mélyrepülésének. Egy 20 százalékos tőzsdei zuhanás 0,15–0,2 százalékpontos viszszaesést eredményezne a közös pénzt használó 13 tagország növekedési ütemében a sokkot követő esztendőben. A következtetések megbízhatóságát csökkenti, hogy maguk az elemzők is kiemelik, modelljük egyebek között a vállalati eredményekre és a fogyasztói, illetve üzleti bizalomra gyakorolt hatást sem veszi figyelembe.
Kolozsi Pál