Kolozsi Pál

Megdobták a reklámbevételek a Google profitját

A tavalyi negyedik negyedévben kétszeresére, az egy évvel korábbi 512,2 millióról 1,03 milliárd dollárra emelkedett a legnagyobb internetes keresőprogramot üzemeltető Google Inc. árbevétele. A nettó nyereség hétszeresére, 27,3 millió dollárról 204,1 millió dollárra hízott. A bejelentés nyomán 10 százalékot emelkedett a Google részvényeinek árfolyama, mivel az elemzők jóval kisebb profitnövekedésre számítottak, így a tőzsdén kevesebb mint fél éve, 85 dolláron debütált Google-részvény kurzusa tegnap átlépte a 210 dollárt. A hat és fél éve alapított vállalat a múlt év egészében 3,19 milliárd dolláros árbevétel mellett 399,1 millió dollár nettó nyereséget ért el.

Uniós adóreformot hozhat az M&S győzelme

Jelentősen átszabhatja számos EU-tagország társasági adóval kapcsolatos szabályozását, ha az Európai Bíróságon a várakozásoknak megfelelően a legnagyobb brit kiskereskedelmi lánc, a Marks & Spencer (M&S) megnyeri a brit kormány ellen indított adóügyi pert. A cég annak megállapítását kéri a luxemburgi bíráktól, hogy az európai joggal ellentétes az a brit törvény, mely szerint a hazaiakkal ellentétben a külföldi leányvállalatok veszteségeit nem lehet a hazai adóalap csökkentésére felhasználni. A kedden kezdődött perben az M&S ügyvédei azzal érvelnek, hogy a hazai és külföldi leányvállalatok megkülönböztetése ellentétes a vállalkozási szabadság elvével, márpedig ez az európai jog egyik alapja. A brit kormány szerint azonban a cég győzelme a belső piac torzulását okozná, ugyanis a vállalatok a magas adókulcsú országokban termelt nyereségeiket az alacsony rátájú országok veszteségeivel váltanák ki, márpedig ez jelentősen csökkentené a rendszer hatékonyságát és igazságosságát. Szakértők szerint több milliárd font sorsáról van szó, miután az M&S példáját 50-60 vállalat, többek között a British Telecom, a Carphone Warehouse és a Ford kívánja követni Nagy-Britanniában. A brit kormány egy esetleges vereség esetén feltehetően gyorsan megváltoztatná az adótörvényeket, hogy így biztosíthassa a már eltervezett költségvetési bevételeket. A lehetséges megoldások között szerepel többek között az országon belüli konszolidálás megszüntetése, az európai konszolidálás lehetővé tétele, illetve a társasági adóalap európai szintű harmonizációja is. Az EU tagországai közül csupán Ausztriának, Dániának és Olaszországnak nem kell egy esetleges M&S-győzelem következményeivel számolnia, ezekben az államokban ugyanis már most lehetséges az összes európai uniós nyereség és veszteség összeadása.

Sikeres a Suzuki Ázsiában

Japán legnagyobb kisautógyártója, a Suzuki Motor Corp. 16,16 milliárd jen (156 millió dollár) adózott eredményt ért el üzleti évének harmadik, októbertől decemberig tartó negyedében, ami mintegy 5 százalékos növekedést jelent éves összehasonlításban. Az ötödrészben a General Motors tulajdonában álló vállalat üzemi eredménye 29 százalékkal nőtt, eladásai pedig 10 százalékkal, 576 milliárd jenre (1 dollár=103,64 jen) emelkedtek. A kiemelkedő növekedés elsősorban a dinamikusan bővülő ázsiai piacoknak köszönhető, a cég elsősorban Japánban és Indiában növelte eladásait. A Suzuki indiai leányvállalata, az 54 százalékban a társaság tulajdonában levő Maruti Udyog Ltd. a negyedévet 70 százalékos profitnövekedéssel zárta. A Suzuki április és december között összesen 1,356 millió gépkocsit adott el, ami 11,6 százalékos éves növekedés, míg a 2,131 millió motorkerékpár értékesítése 31 százalékos bővülést jelent. A Magyarországon is jelen levő japán kisautógyártó a márciusban záródó üzleti évre 2200 milliárd jen árbevételt, 100 milliárd jen üzemi nyereséget és 60 milliárd jen nettó profitot vár. Amennyiben az adózott eredmény a vártnak megfelelően alakul, akkor az éves alapon 37 százalékos növekedést jelent. Elemzők ennél is jobb eredményeket várnak a Suzukitól, mindenekelőtt azért, mert a várakozások szerint a vállalat a legdinamikusabb exportnövekedést felmutató japán autógyártó lesz az idei üzleti évben.

Suzuki-adatok

(milliárd jen) 2003. I–IX. 2004. I–IX. Árbevétel 1613 1739 Üzemi eredmény 69,36 81,70 Adózás előtti eredmény 70,17 83,86 Adózott eredmény 40,48 44,84 Forrás: Dow Jones

Az SBC megveszi az AT&T-t

Az SBC Communications távközlési vállalat 16 milliárd dollárért felvásárolja az ugyancsak amerikai AT&T-t, amitől hosszabb távon a költségek csökkenését várja.

A dollár ellen spekulál Bill és Warren

A világ két leggazdagabb embere, Bill Gates és Warren Buffett a dollár további értékvesztésére számít, sőt mind a ketten rövid dollárpozíciókkal rendelkeznek. A 46,6 milliárd dolláros vagyon felett rendelkező és a Microsoft szoftveróriást vezető Gates szerint az amerikai deviza árfolyama az Egyesült Államok költségvetési, illetve folyó hiánya miatt fog tovább esni, és a 7620 milliárd dolláros amerikai adósságállomány is kissé aggasztó méretű. Hasonló véleményen van az eddig 42,9 milliárd dollárt összegyűjtő befektető, Warren Buffett is, aki 2002 óta külföldi devizát vásárol a három év alatt több mint 25 százalékot gyengülő dollár ellenében, és a tavalyi harmadik negyedévben csaknem félmilliárd dollárt keresett a dollárkurzus esésén. A nemzetközi árfolyam-alakulás megtippelésén túl más közös hobbija is van a két milliárdosnak, a Forbes magazin listájának első két helyezettje ugyanis a Bloomberg információi szerint együtt bridzsezik és közösen utazták be Kínát vonaton 1995-ben.

Adóamnesztia erősítheti a dollárt

Akár a százmilliárd dollárt is elérheti a külföldi devizában tartott nyereség, amit a következő hónapokban hazautalhatnak azok az amerikai multinacionális vállalatok, amelyek élnek a tavaly elfogadott adóamnesztia lehetőségével – értesült a Financial Times. Piaci szakértők úgy vélik, hogy a repatriálás meglátszódhat az év eleji felfutás ellenére is egyre csak gyengélkedő dollár árfolyamán is. A múlt héten négy gyógyszeripari vállalat – a Johnson & Johnson, az Eli Lilly, a Schering-Plough és a Bristol-Myers Squibb – már csaknem 40 milliárd dollárnyi külföldön tartott nyereség hazautalásáról döntött és a világ legnagyobb ilyen vállalata, a Pfizer is bejelentette, hogy 37,6 milliárd dollárnyi nyereséget szándékozik az Egyesült Államokban feltüntetni. A tavaly októberben elfogadott adóamnesztia szerint azok az egyesült államokbeli multinacionális cégek, amelyek hazautalják a jelenleg adóparadicsomokban tartott pénzüket, a repatriált jövedelmek után csupán 5,25 százaléknyi adót fizetnek, szemben a vállalati jövedelmeket általában sújtó 20-25 százalékos rátával. Becslések szerint offshore-központokban megközelítőleg 700 milliárd dollárnyi nyereséget tartanak az USA-ban bejegyzett vállalatok. Piaci felmérések arra utalnak, hogy ezen összegnek akár a fele is hazatérhet 2005-ben a csökkentett adókulcs hatására. A hatóságok korábban arra számítottak, hogy nemzetgazdasági szinten 135 milliárd dollár lesz a teljes hazautalás, de a jelek szerint igencsak alulbecsülték a külföldön felhalmozódott profit nagyságát, illetve az egyszeri alkalommal élő cégek számát. A hazautalt összegből megközelítőleg 100 milliárd dollárnyit tartanak külföldi devizában a társaságok, azaz ennyit váltanak át a piacon dollárra, ezzel erősítve amúgy nem szárnyaló kurzusát. Az Egyesült Államok idei évre várt külkereskedelmi hiánya 600 milliárd dollárra tehető, vagyis a deficit hatodának finanszírozása már most biztosított.

Az amerikai főtőzsdés a BÉT-en

William H. Donaldson, az amerikai tőzsdefelügyelet (SEC) elnöke nyitotta meg a mai kereskedést a Budapesti Értéktőzsdén (BÉT) - közölte a BÉT.

Profit-riadó a Toshibától is

A technológiai szektor számos képviselőjéhez hasonlóan a chip-árak mérséklődése miatt a japán Toshiba Corp. is csökkentette idei profitelőrejelzését - közölte a Financial Times.