Százmilliárd elrejtett adódollár érkezhet vissza az USA-ba
A Financial Times becslése szerint százmilliárd dollárt is hazautalhatnak a következő hónapokban azok az amerikai multinacionális vállalatok, amelyek élnek a tavaly elfogadott adóamnesztia lehetőségével. Piaci szakértők úgy vélik, hogy a repatriálás meglátszódhat a dollár árfolyamán is.
Könnyebben adna amerikai vizumot Bill Gates
A szigrú amerikai vizumrendszer miatt csökkent az Egyesült Államokban számítástechnikai tudományokat tanuló külföldi diákok száma, ami aláshatja az ország nemzetközi pozícióját - vélekedett a Microsoft első embere, Bill Gates, akit a Financial Times idézett.
Háromkor lehull a lepel az új Monetáris Tanácsról
Gyurcsány Ferenc miniszterelnök ma délután három órakor sajtótájékoztatót tart az Országház Munkácsy termében, melyen személyi bejelentést tesz a kormányfő - derül ki a Miniszterelnöki Kabinetiroda meghívójából. Feltehetően a Monetáris Tanács új tagjainak nevét ismerhetjük meg.
Csökkent decemberben az ipari árindex
A belföldi- és exportárváltozást is magába foglaló termelőiár-index decemberben az előző hónaphoz viszonyítva 0,5 százalékkal csökkent, éves szinten pedig 3,5 százalékkal nőtt - derül ki a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) jelentéséből.
Apadóban a fapados-nyereség
Több mint negyedével esett a legnagyobb európai fapados légitársaság, a Ryanair nyeresége az emelkedő üzemanyagárak és a jegyárak csökkenése miatt.
Pluszban nyitott Európa
Pénteki záróértékük fölött kezdték a mai kerekedési napot a vezető nyugat-európai tőzsdeindexek.
A dollár ellen játszik Bill Gates és Warren Buffet
A világ két leggazdagabb embere, Bill Gates és Warren Buffett a dollár további értékvesztését várja - olvasható a Bloombergen.
Milliárdos telefonüzlet a tengerentúlon
Az Egyesült Államok második legnagyobb telefontársasága, az SBC Communications Inc. megközelítőleg 16 milliárd dollárnyi részvényért megveszi az AT&T Corp.-ot - közölte a Bloomberg.
Születőben a GPS-rendszer riválisa
Leadta végleges ajánlatát az a két konzorcium, amely a Galileo európai műholdas navigációs rendszer kiépítésére, illetve működtetésére pályázik. Az amerikai globális helymeghatározó rendszer (GPS) egyik riválisának tekintett Galileo koncessziós pályázatán a több európai országhoz köthető EADS, a francia Thales és a brit Inmarsat alkotta iNavSat, illetve a francia Alcatel, az olasz Finmeccanica és a spanyol AENA és Hispasat vállalatokból álló Eurely vesz részt. Döntés február közepén várható, de azt feltehetően csak márciusban hozzák nyilvánosságra. A 2008-ban induló Galileo finanszírozási hátterének egyharmada az európai uniós tagállamoktól származik, a fennmaradó kétharmadot pedig a magánszektor képviselői állják majd. A pályázó konzorciumok nem árultak el részleteket, de mind a két vállalatcsoport úgy fogalmazott, hogy kétmilliárd euró körüli összeget lennének hajlandóak fizetni, ha megnyerik a pályázatot. A konzorciumok mögött jelentős európai bankok állnak, partnerként pedig mindkét pályázat megemlíti az amerikai Boeinget. Az Európai Unió öt évig tartó tárgyalássorozat után tavaly nyáron állapodott meg az Egyesült Államokkal a Galileo rendszer működtetéséről (NAPI Gazdaság, 2004. június 24., 2. oldal). Az amerikai kormányzat korábban ellenezte, hogy az európaiak saját rendszert építsenek ki, mert a versenymegfontolások mellett attól is tartott, hogy az EU helymeghatározója zavarja majd a katonai célokra is használt amerikai GPS rendszert. A több mint hárommilliárd euróba kerülő és akár 150 ezer új munkahelyet is teremtő Galileo-program keretében összesen harminc műholdat juttatnak az űrbe, az elsőt még az idén. Az EU azért döntött saját rendszer kiépítése mellett, mert az amerikai GPS csak korlátozottan áll rendelkezésre polgári célokra.
Kína lett Japán legnagyobb kereskedelmi partnere
Kína volt tavaly Japán legnagyobb kereskedelmi partnere, az évtizedeken keresztül ezt a pozíciót betöltő Egyesült Államok pedig a második helyre szorult – derül ki a tokiói pénzügyminisztérium tegnapi jelentéséből. A 2004-ben 9,5 százalékos gazdasági növekedést produkáló Kína részesedése 20,1 százalék volt a japán árucserében, az amerikai külkereskedelem részaránya pedig csak 18,6 százalékot tett ki. A tavalyi év egészében a japán külkereskedelmi többlet 12,01 milliárd jenre rúgott, ami 17,9 százalékos növekedés 2003-hoz viszonyítva. A szigetország exportja 12,2 százalékkal bővült, miközben az import 10,8 százalékkal emelkedett.
