Kolozsi Pál

Csökkentették az akvizíciók a Metro profitját

Az idei első negyedévben 11 százalékkal, 123 millió euróra esett a német Metro AG kiskereskedelmi vállalat adó-, illetve kamatfizetés előtti nyeresége (EBIT), elsősorban azért, mert ebben az időszakban számoltak el számos olyan integrációs költséget, amely a tavaly megvásárolt Wal-Mart üzletekhez kapcsolódott. A világszerte mintegy 2400 üzletet üzemeltető és Magyarországon is több áruházzal jelen lévő csoport eladásai mindeközben 12,1 százalékkal, 14,9 milliárd euróra emelkedtek, így nem is meglepő, hogy a társaság részvényeivel a pozitív tartományban kereskedtek a bejelentés után a frankfurti tőzsdén, sőt számos befektetési bankár felminősítette a papírt és megemelte a célárfolyamot is. A Metro az idén összességében 8-9 százalékos forgalomnövekedést és 6-8 százalékos EBIT-bővülést vár.

Amerikai kézbe kerül a bolgár BTC

Az AIG amerikai biztosítótársaság befektetési banki részlege, az AIG Global Investment Group 1,08 milliárd euróért megveszi a vezető bolgár távközlési vállalat, a BTC 65 százalékát – jelentették be tegnap. Az eladó Thor Bjorgolfsson izlandi befektető, aki azt az opciót értékesítette, amelynek értelmében joga van a BTC 65 százalékát birtokló Viva Ventures vállalat 100 százalékának megvásárlására. Az AIG bejelentette, hogy további 25 százalékos pakett megvételéről is tárgyal, aminek megszerzését felvásárlási ajánlat követi majd. Az AIG az Ománban bejegyzett Oger Telecommal, a török Turkcell társasággal, az egyesült államokbeli Mid Europa Partners kockázati alappal, illetve a szintén amerikai Texas Pacific Group és a Warburg Pincus kockázati tőketársaságok alkotta konzorciummal volt versenyben a BTC-ért. A valósággá legkorábban június 11-én váló tranzakció az eddigi legnagyobb nem állami felvásárlási ügylet Bulgáriában.

A brit gázpiacon is nyomul a Gazprom

Az orosz OAO Gazprom és a német BASF tulajdonában levő Wingas GmbH kivásárolja a brit HydroWingas Ltd gázkereskedő cég másik tulajdonosát, a norvég Norsk Hydro ASA vállalatot, amely 50 százalékos pakettel rendelkezik a HydroWingasban – értesült a Kommerszant. Az ügylet révén a Gazprom részesedése 10 százalék fölé emelkedik a brit gázpiacon. A várakozások szerint június 1-jén lezáródó tranzakciót az Európai Bizottságnak (EB) is jóvá kell még hagynia. Az egyre inkább az alumínimumiparra koncentráló Norsk Hydro tavaly olajmezőinek jelentős részét eladta a szintén norvég Statoilnak, de a tegnap bejelentett lépés feltehetően nem csupán a profiltisztítás egy újabb állomása. Szakértők szerint a Hydro visszalépése azzal magyarázható, hogy a vállalatvezetés reményei szerint ezzel jelentősen javíthatják a Barents-tengeri Stokman-projektben való részvételük esélyét, miután a hatalmas orosz gázmező kiaknázását a Gazprom ellenőrzi. A norvég óvatosságot az indokolja, hogy a Gazprom korábban több olyan lépést is tett, ami nagymértékben megnehezítette, sőt bizonyos esetekben lehetetlenné tette a külföldi vállalatok részvételét a jelentős megtérüléssel kecsegtető projektben. A Kommerszant értesülését nem erősítette meg a Gazprom, csak annyit közölt, hogy a cég tervei között szerepel a brit piaci részesedés 10 százalékra emelése, a határidő azonban 2015. Az Egyesült Királyságban a Gazprom tavaly 8,1 milliárd köbméter gázt értékesített, ami duplája a 2005-ös értéknek, és a brit piac 9 százalékának felel meg. A 10 százalékos cél tehát már most is könnyen elérhető, ahhoz ugyanis elegendő, ha a Gazprom jelenlegi 35 százalékos részesedése 50 százalékra emelkedik a Wingasban. Az egy évvel ezelőtt kötött Gazprom-BASF megegyezés értelmében az orosz gázóriásnak lehetősége van részesedésének növelésére a Wingasban.

Másfél évtizedes csúcson a svájci infláció

Svájcban áprilisban havi összevetésben 1,1 százalékkal emelkedtek a fogyasztói árak, ennél nagyobb inflációs rátát legutóbb 1991 novemberében jegyeztek fel. Márciusban még mindössze 0,1 százalékos volt a havi alapon számított pénzromlási ütem, és az elemzők is szerényebb árdinamikára számítottak. Éves összevetésben 0,5 százalékos volt a drágulás, ami szintén jelentős ugrásnak számít az egy hónappal korábbi 0,2 százalékos értékhez képest. Az infláció megugrásának oka a svájci frank gyengülése, ami megemelte az importárakat. A svájci jegybank 2005 vége óta hat alkalommal emelte meg a kamatlábat, és már a tegnapi adat megjelenése előtt is több ízben jelezte, hogy kész további monetáris szigorításra, ha az infláció elleni küzdelem ezt megköveteli. A frank esését a carry trade ügyletek idézték elő: a befektetők a kifejezetten alacsony svájci kamatok miatt ebben a devizában vesznek fel hitelt, majd a frankot azonnal magasabb kamatozású valutára váltják át.

Megugrott tavaly a Flextronics nyeresége

A március 31-én zárult negyedik üzleti negyedévben 121 millió dollár volt a Szingapúrban bejegyzett Flextronics International Ltd. nettó nyeresége, csaknem háromszorosa az egy évvel korábbi értéknek. A globális kommunikációs elektronikai piac legnagyobb beszállítója a negyedévben 4,7 milliárd dolláros nettó árbevételt ért el, ami 32 százalékos növekedésnek felel meg éves összevetésben. Különösen jól teljesített a forgalom csaknem harmadát adó mobiltelefon-üzletág, amely több mint 50 százalékkal tudta növelni eladásait. Az előző év egésze 18,9 milliárd dolláros forgalmat hozott, 3,6 milliárd dollárral többet az egy évvel korábbinál, az adózott eredmény pedig 141 millió euróról 509 millió euróra emelkedett. A valamivel rosszabb eredményekre számító piac jól fogadta a vállalati gyorsjelentést, a társaság részvényeinek árfolyama több mint 2 százalékot javult a tőzsdén kívüli kereskedésben.

Dinamikusan nőtt a Suzuki nyeresége

A március 31-én befejeződött üzleti évben 14 százalékkal, 75 milliárd jenre (461,3 millió euró) emelkedett a Suzuki Motor Corp. japán autógyártó vállalat nettó nyeresége – derül ki a társaság pénteken közzétett gyorsjelentéséből. A Magyarországon is gyártóüzemmel rendelkező Suzuki üzemi eredménye 17 százalékkal, 132,9 milliárd jenre nőtt, a cég nettó árbevétele pedig 3164 milliárd jent tett ki, ami 15 százalékos emelkedést jelent az egy évvel korábbi értékhez képest. A társaság bejelentette, hogy az idei üzleti évre 134 milliárd jenes üzemi eredményt várnak, ami a tavalyi értéknél 0,8 százalékkal nagyobb, de az eddigi elemzői várakozásoktól jelentősen elmarad. A cég döntése értelmében az egy évvel korábbi 12 jenről 14 jenre emelkedik az egy részvényre jutó osztalék. A Suzuki korábban elfogadott középtávú terve 2010-ig tűzte ki célul 3000 milliárd jen fölé emelni a nettó árbevételt, de ez már a most befejeződött üzleti évben valóra vált, ezért 500 milliárd jennel megemelték a célszámot. Az üzemi eredményre vonatkozó terv eddig 150 milliárd jen volt, ezt is 25 milliárddal megfejelte a vállalat vezetése. Szuzuki Oszamu vezérigazgató szavaiból kiderült, hogy némi aggodalommal tekint a következő évek elé, ugyanis a társaság fő piacain egymás után jelennek meg a konkurensek, ami veszélyeztetheti a tervezett forgalombővülést. A tervek szerint három év múlva 3 millió gépkocsi gördül majd le a Suzuki, illetve leányvállalatai futószalagjairól, ami a múlt éves teljesítménynél 24 százalékkal nagyobb termelést tételez fel. A cég legsikeresebb piacán, Indiában 2010-ig 1,7 milliárd dollárt fektetne be a Suzuki, amivel 1 millióra emelkedne a gyártókapacitás.

Túl van az áfaemelésen a német gazdaság

Az előzetes várakozásokat meghaladóan nőtt májusban a német üzleti körök bizalmi indexe – derül ki a GfK AG piackutató tegnap közzétett jelentéséből. A bizalmi mutató az áprilisi 4,4 pontról 5,5 pontra emelkedett, miközben a piaci elemzők mindössze 4,7 pontra számítottak. Rolf Bürkl, a GfK elemzője elmondta, hogy az index emelkedése nagy részben a jövedelmekre vonatkozó várakozások javulásának köszönhető, ez a részmutató ugyanis 15,9 pontról 29,6 pontra emelkedett. Az üzleti körök derűlátását alátámasztják azok a makroadatok is, amelyek a közelmúltban jelentek meg. A berlini kormány szerdán emelte meg az idei évre vonatkozó növekedési előrejelzését az eddigi 1,7 százalékról 2,3 százalékra, és a szintén szerdán nyilvánosságra hozott áprilisi Ifo-index is rég nem látott felívelésre utal. A múlt héten mind az öt vezető német gazdaságkutató intézet megemelte idei növekedési előrejelzését, amely ugyan alacsonyabb a tavalyinál, de azt mutatja, hogy a januári áfaemelés hatása igen korlátozott. Peer Steinbrück német pénzügyminiszter tegnap úgy fogalmazott, hogy az eurózóna legnagyobb gazdasága erőteljes fellendülést mutat, a foglalkoztatás növekedéséből adódó fogyasztásbővülés pedig ellensúlyozza az adóemelést. A berlini kormány várakozásai szerint a háztartások kiadásai az idén 0,8 százalékkal nőhetnek, azaz épp annyival, mint 2006-ban, jövőre pedig 1,7 százalékos is lehet a dinamika.

EU-tagállamok kereskedelme az USA-val

(milliárd euró) Export Import Egyenleg Németország 76 36 40 Egyesült Királyság 46 39 7 Franciaország 26 20 6 Lengyelország1,7 1,3 0,4 Csehország 1,7 1 0,7 Szlovákia 1 0,2 0,8 Magyarország 1,6 0,9 0,7 Forrás: Eurostat

Suzuki-adatok

(milliárd jen) 2006* 2007* Árbevétel 2750 3160 Üzemi eredmény 113,8 132,9 Adózott eredmény 65,9 75 EPS (jen) 125,64 169,41 *a március 31-én befejeződött üzleti év Forrás: Reuters