Kolozsi Pál

Kamatvágásra számítanak a kutatók

Nincs esély a választások előtt a pénzügyi egyensúly érdemi javítására - áll az Ecostat Gazdaságelemző és Informatikai Intézet jelentésében, amely szerint rövid távon elsősorban a tb-alapok hiányának mérséklése érdekében kell intézkedéseket hozni. A kutatók szerint év végén 5,5 százalékos lehet a jelenleg 6 százalékos jegybanki kamatláb.

HVB: sikeres jelzáloglevél-értékesítés

Jelentős érdeklődés mellett értékesítette tegnap jelzálogleveleit a HVB Jelzálogbank Rt. és a HVB Bank Hungary Zrt.

Tovább csúszhat a Ryanair balatoni startja?

A sármelléki repülőtér légterének szabályozásáról folyó államigazgatási egyeztetés elhúzódni látszik, így elképzelhető, hogy ismét módosítani kell a sármelléki Ryanair-járat indulásának időpontját - írja a Népszabadság.

Januárban 13,7 százalékos volt az ipari dinamika

Az előzetes adatok alapján az ipari termelés januárban 13,7 százalékkal, míg munkanaphatástól megtisztítva 11 százalékkal nőtt az előző év azonos időszakához viszonyítva - közölte a Központi Statisztikai Hivatal (KSH).

Kétszázezer új szoba a szállodamamuttól

Tavaly 603 millió eurót tett ki a francia Accor SA szállodaipari csoport adózás előtti eredménye, ami 17,6 százalékos növekedést jelent. A társaság 2010-ig 200 ezer új hotelszobával bővítené kapacitását.

Orbán felülvizsgálná az áramszerződéseket

Magyarországnak erősen nemzeti érdekekben kell gondolkodnia, de sohasem bezárkózó módon - fejtette ki a Magyar Rádiónak Orbán Viktor, a Fidesz elnöke miután Angela Merkel német kancellárral tárgyalt. Orbán felülvizsgálná a hosszú távú áramszolgáltatási szerződéseket, mert azok miatt a magyar energiapiacon nincs a versenynek tere.

Bizonytalanság és süllyedés Tokióban

Több mint fél százalékos mínuszban zárt a tokiói Nikkei-index. A piaci bizonytanság abból adódott, hogy egyelőre nem egyértelmű, megtörténik-e a japán jegybank monetáris politikai váltása a holnapi ülésen.

Egymástól függenek a nagy gazdaságok

A gazdasági globalizáció egyik legegyértelműbb következménye a nemzetgazdaságok között kialakult kölcsönös függés, a világgazdasági interdependencia. A magyar gazdaság szempontjából kiemelkedő jelentőséggel bíró európai uniós, illetve azon belül is elsősorban a német gazdaság kilátásait mindenekelőtt az Egyesült Államok, Kína, illetve Japán gazdasági teljesítménye befolyásolja. Az USA az EU legnagyobb kereskedelmi partnere, a két ország között naponta több mint egymilliárd eurónyi kereskedelem zajlik. Az Atlanti-óceánon átívelő befektetések összértéke már 2003-ban meghaladta az 1500 milliárd dollárt, és 6 millió európai munkahely közvetlenül egyesült államokbeli befektetőktől függ. Az utóbbi évtizedben kiemelkedő dinamikát produkáló Kína ma már az uniós tagállamok második legnagyobb kereskedelmi partnere, de – ellentétben az Egyesült Államokkal folytatott kereskedelemmel – ez a reláció jelentős deficitet termel az öreg kontinensnek. Japán csupán a tagországok ötödik legnagyobb kereskedelmi partnere ugyan, de bizonyos ágazatokban – mint például az agrárium, illetve a vegyipar – kifejezetten erős a japán jelenlét. A befektetések terén szintén kiemelkedő a 15 éve a gazdaság stagnálásával küzdő Tokió részesedése, az utóbbi öt évben az EU-ba érkező külföldi működőtőke-befektetések (FDI) nagyjából 5 százaléka származott a felkelő nap országából.

A terrortól védené a szállítókat Brüsszel

Az Európai Bizottság (EB) a terroristatámadások megelőzése érdekében új biztonsági intézkedéseket léptetne életbe a szárazföldi, illetve a folyami szállítmányozásban az uniós tagállamok körében. Brüsszel tervei szerint az e biztonsági előírásokat betartó európai uniós szállítók három évre szóló „biztonságos szolgáltató” címet kapnának a nemzeti kormányoktól, amelynek alapján gyorsabb határellenőrzésre lennének jogosultak, sőt a biztonsági szempontból kiemelt jelentőségű területekre – mint például a repülőterekre és a tengeri kikötőkbe – is egyszerűsített procedúrával léphetnének be. A javaslat az önkéntességen alapul, azaz Brüsszel egyetlen szállítmányozót se kötelezne a biztonsági előírások követésére, az EB elsősorban a szigorból adódó előnyök meggyőző erejében bízik. A szabályozás nem vonatkozna a légi, illetve a tengeri szállításra, azokkal ugyanis egyéb uniós előírások foglalkoznak. A javaslat szerint a szállítóknak többek között biztonságos zárakat kellene elhelyezniük a különböző ajtókon és ablakokon, megfelelő világítástechnikát kellene alkalmazniuk, a konténereket biztonsági pecséttel kellene ellátniuk, de szigorú előírások vonatkoznának az alkalmazottakra is. Ezek az intézkedések hozzájárulhatnak a terroristatámadások megakadályozásához – vélekedett Jacques Barrot közlekedésért felelős európai biztos. A hatályba lépéshez a bizottsági felvetésre igent kell mondania az Európai Parlamentnek és a tagállamoknak is. Brüsszel abban bízik, hogy az első öt évben 700 ezer vállalkozó alakítja majd át biztonsági rendszerét a bizottsági javaslatnak megfelelően.