A gazdasági globalizáció egyik legegyértelműbb következménye a nemzetgazdaságok között kialakult kölcsönös függés, a világgazdasági interdependencia. A magyar gazdaság szempontjából kiemelkedő jelentőséggel bíró európai uniós, illetve azon belül is elsősorban a német gazdaság kilátásait mindenekelőtt az Egyesült Államok, Kína, illetve Japán gazdasági teljesítménye befolyásolja. Az USA az EU legnagyobb kereskedelmi partnere, a két ország között naponta több mint egymilliárd eurónyi kereskedelem zajlik. Az Atlanti-óceánon átívelő befektetések összértéke már 2003-ban meghaladta az 1500 milliárd dollárt, és 6 millió európai munkahely közvetlenül egyesült államokbeli befektetőktől függ. Az utóbbi évtizedben kiemelkedő dinamikát produkáló Kína ma már az uniós tagállamok második legnagyobb kereskedelmi partnere, de – ellentétben az Egyesült Államokkal folytatott kereskedelemmel – ez a reláció jelentős deficitet termel az öreg kontinensnek. Japán csupán a tagországok ötödik legnagyobb kereskedelmi partnere ugyan, de bizonyos ágazatokban – mint például az agrárium, illetve a vegyipar – kifejezetten erős a japán jelenlét. A befektetések terén szintén kiemelkedő a 15 éve a gazdaság stagnálásával küzdő Tokió részesedése, az utóbbi öt évben az EU-ba érkező külföldi működőtőke-befektetések (FDI) nagyjából 5 százaléka származott a felkelő nap országából.
Kolozsi Pál