Kolozsi Pál

Nem egyesül az OMV és a Verbund

Az osztrák törvényhozás nem adta meg a szükséges politikai támogatást az OMV AG olajtársaság és a Verbund áram- és gáztermelő vállalat egyesüléséhez, így nem jöhet létre az osztrák energetikai óriáscég. Az olajtársaság részvényesei kedvezően fogadták a hírt: az OMV részvényének árfolyama tízszázalékos emelkedéssel nyitott a tőzsdén és a későbbi korrekció után is csaknem 8 százalékot megőrzött a reggeli erősödésből. A Verbund papírja mindeközben 7,7 százalékot esett, ami nem meglepő annak fényében, hogy a 13,1 milliárd eurós felvásárlási ajánlat 7,3 százalékos felárat tartalmazott a piaci kurzushoz képest (NAPI Gazdaság, 2006. május 11., 5. oldal). A két cég egyesüléséhez a parlamenti képviselők kétharmadának támogatására lett volna szükség, mivel a Verbundban meglévő 51 százalékos állami tulajdonrészt törvény rögzíti, márpedig az akvizíció után az állami hányad 11,4 százalékosra csökkent volna. A szociáldemokraták 51 százalékos állami részesedésre tartottak igényt az új társaságban is, de ezt a vállalatok elutasították. Az OMV a szinergiák kiaknázásának lehetőségével indokolta a felvásárlási szándékot, de az akvizíció meghiúsulását most örömmel fogadó befektetők már akkor szkeptikusak voltak az előnyöket illetően. Az akvizíciós szándék bejelentésekor a kormánypártok mellett az ellenzéki szociáldemokraták is támogatták az ötletet, de később megváltoztatták a véleményüket: ezt azzal indokolták, hogy a nemzeti vagyon részét képező vízi erőművek egy esetleges újabb felvásárlás révén így külföldi kézbe kerülhetnének. A 116 erőművel rendelkező Verbund termelésének 90 százalékát a vízi erőművekből nyeri.

Szigorítják az európai futballklubok működését?

Az európai futballklubok a jelenleginél jóval szigorúbb szabályozásra számíthatnak, ha valóra válnak a sportágról szóló uniós jelentésben megfogalmazott javaslatok. A José Luís Arnaut egykori portugál kormányfőhelyettes által készített dokumentum szerint ugyanis meg kellene határozni a játékosok bérének felső határát, szigorúbban ellenőrizni a fogadóirodákat, illetve a játékosokat közvetítő ügynökségeket, és javítani a vállalatirányítás minőségét is, hogy meg lehessen védeni a labdarúgást a botrányoktól. Ezen túlmenően többek között a pénzmosás, a fiatal játékosokkal való üzérkedés, a rasszizmus, az idegengyűlölet és a klubok tulajdonosi struktúrájának kérdését is tárgyalja a jelentés. Valós esély van rá, hogy a klubok „rossz kezekbe” kerülnek, a sport értékeit kikezdik és ennek nyomán a közönség is elidegenedik a játéktól, ha a problémákat nem oldják meg gyorsan – idézte Arnaut szavait a Financial Times. A tervezet szerint jelentős kormányzati, illetve politikai beavatkozásra van szükség a labdarúgás világában: három uniós direktívát kell módosítani és Brüsszelnek mintegy tucatnyi egyéb dologban kell intézkednie a sikeres végrehajtás érdekében. Szakértők szerint a jelentésben foglaltak sorsa nagy részben azon is múlik, hogy miképp viszonyulnak hozzá a sportág hivatalos képviselő-testületei, elsősorban az európai futballszövetség, az UEFA. Arnaut szükségesnek tartaná, hogy az EU állítson fel egy sporthivatalt és építsen ki partneri kapcsolatot az UEFA-val, valamint támogassa az európai szövetség azon tervét, amely a klubokat meghatározott számú hazai nevelésű játékos csapatba építésére kényszerítené. A jelentésben megfogalmazott ajánlások többségét feltehetően ellenezni fogják a nagy európai klubok, amelyek szeretnék átvenni a játékok irányítását a FIFA-tól és az UEFA-tól. A vezető klubokat tömörítő G–14 csoport hétfőn vitatja meg a javaslatot, amelynek támogatói abban bíznak, hogy a tagállamok az év végéig áldásukat adják a tervezetre, és az első intézkedések már a 2007/2008-as idény kezdete előtt életbe léphetnek. Az Európai Bizottság még nem alkotott véleményt a tervezetről.

Az IMF szerint szükség van a kamatok emelésére

A kamatlábak globális szintű emelése gazdasági szempontból hasznos – hangsúlyozza a Reutersnak adott interjújában Rodrigo Rato, a Nemzetközi Valutaalap (IMF) vezérigazgatója. A politikai, illetve jegybanki döntéshozóknak – mint mondta – fokozottan figyelniük kell az inflációs folyamatokra. A hosszabb időszakon keresztül fenntartott monetáris ösztönzés nehezen kezelhető pénzpiaci és inflációs következményekkel jár, így üdvözlendő a kamatok emelése. Az IMF első embere mindemellett úgy látja, hogy a világgazdaságnak nem kell hosszabb időszakon keresztül fennmaradó magas inflációra és hitelköltségekre felkészülnie, bár számos nemzetgazdaságban erőteljes a növekedés, a gazdaság pedig erőforrásainak határán pörög, ami inflációs nyomást gerjeszthet. Rato korábban az egyesült államokbeli kamatokkal kapcsolatban úgy fogalmazott, hogy a jegybanki szerepet betöltő Federal Reserve (Fed) döntéshozóinak a gazdaság állapotától függően kell befejezniük, illetve folytatniuk a kamatemelési ciklust. A bejelentésből a piac az amerikai szigorítás folytatására következtetett, aminek nyomán a feltörekvő piacok jelentős veszteségeket könyveltek el. Az utóbbi hetek számottevő tőzsdei árfolyamesését a szakértők épp azzal magyarázzák, hogy a fokozódó inflációs nyomás miatt a Fed, az Európai Központi Bank (ECB) és a Bank of Japan egyaránt további kamatemelésre kényszerülhet. Rato szerint ECB-nek résen kell lennie, és ha a gazdasági aktivitás újjáéledésének első jelei megmutatkoznak, vissza kell fognia a monetáris politikai ösztönzőket. Az IMF szerint a globális szinten jelentkező egyensúlytalanságok kezelésében jelentős szerep hárul a pénzügyi piacokra, és az utóbbi időben bekövetkezett devizaárfolyam-változások épp ebbe az irányba hatnak.

Még mindig optimisták a német cégek

Az előzetesen vártnál optimistábban tekintenek a jövőbe a német vállalatok: az Ifo gazdaságkutató üzleti bizalmi indexe a várt 105 pont helyett 105,6 pontot ért el májusban. Áprilisban a 7000 cég megkérdezésével készített felmérés 105,9 pontos értéket hozott ki, ami 15 éves rekordnak felelt meg. A havi szintű visszaesést elsősorban a következő fél évre vonatkozó várakozások romlása magyarázza, a jelenlegi gazdasági helyzet megítélése kismértében még javult is az egy hónappal korábbi felméréshez képest. A vártnál jobb indexérték miatt erősödött az euró a dollárral és a jennel szemben is. A közös európai pénz dollárárfolyama az év eleje óta 8 százalékot emelkedett, ami elsősorban azzal indokolható, hogy a piac várakozásai szerint az Európai Központi Bank (ECB) dinamikusabban emeli majd az idén a kamatokat, mint az egyesült államokbeli Federal Reserve (Fed). A tegnapi Ifo-jelentés is ezt támasztja alá, ugyanis mind többen vélik úgy, hogy az inflációs nyomás fokozódása miatt a gazdasági növekedés beindulása után szinte azonnal szigorítani kell a monetáris feltételeken az eurózónában. A piac jelenleg arra számít, hogy az ECB már következő, június 8-ai ülésén 25 bázisponttal megemeli a jelenleg 2,5 százalékos irányadó kamatlábat.

A forintot is megrángatta a piac

Nem csak a Budapesti Értéktőzsdén (BÉT) forgó részvényeket rángatják a befektetők, a devizapiacon is nagy volatilitás mellett kereskednek a forinttal.

Meghiúsult az ÖMV és a Verbund egyesülése - száguld az olajpapír

Az osztrák parlamenti képviselők nem adták meg a szükséges támogatást az OMV és a Verbund egyesüléséhez, így nem jöhet létre az osztrák energetikai óriásvállalat. A piac örül a hírnek.

Tetemes mínuszban kezdett Európa

Jelentős csökkenéssel nyitottak ma a vezető nyugat-európai tőzsdék, a leginkább a londoni tőzsdemutató ment le a kereskedés kezdetekor.

Tarol a madárinfluenza az ázsiai piacokon

A madárinflunza indonéziai terjedése miatt jelentősen estek a kelet-ázsiai devizaárfolyamok, az indonéz rúpia a héten már 7 százalékot zuhant.

Megaüzlet a kínai bankszektorban

A Bank of China Ltd. 75,4 milliárd hongkongi dollár (9,73 milliárd dollár) értékben bocsátott ki részvényeket, ami globálisan az utóbbi hat év legnagyobb elsődleges részvénykibocsátásnak (IPO) számít.