Az osztrák törvényhozás nem adta meg a szükséges politikai támogatást az OMV AG olajtársaság és a Verbund áram- és gáztermelő vállalat egyesüléséhez, így nem jöhet létre az osztrák energetikai óriáscég. Az olajtársaság részvényesei kedvezően fogadták a hírt: az OMV részvényének árfolyama tízszázalékos emelkedéssel nyitott a tőzsdén és a későbbi korrekció után is csaknem 8 százalékot megőrzött a reggeli erősödésből. A Verbund papírja mindeközben 7,7 százalékot esett, ami nem meglepő annak fényében, hogy a 13,1 milliárd eurós felvásárlási ajánlat 7,3 százalékos felárat tartalmazott a piaci kurzushoz képest (NAPI Gazdaság, 2006. május 11., 5. oldal).
A két cég egyesüléséhez a parlamenti képviselők kétharmadának támogatására lett volna szükség, mivel a Verbundban meglévő 51 százalékos állami tulajdonrészt törvény rögzíti, márpedig az akvizíció után az állami hányad 11,4 százalékosra csökkent volna. A szociáldemokraták 51 százalékos állami részesedésre tartottak igényt az új társaságban is, de ezt a vállalatok elutasították. Az OMV a szinergiák kiaknázásának lehetőségével indokolta a felvásárlási szándékot, de az akvizíció meghiúsulását most örömmel fogadó befektetők már akkor szkeptikusak voltak az előnyöket illetően. Az akvizíciós szándék bejelentésekor a kormánypártok mellett az ellenzéki szociáldemokraták is támogatták az ötletet, de később megváltoztatták a véleményüket: ezt azzal indokolták, hogy a nemzeti vagyon részét képező vízi erőművek egy esetleges újabb felvásárlás révén így külföldi kézbe kerülhetnének. A 116 erőművel rendelkező Verbund termelésének 90 százalékát a vízi erőművekből nyeri.
Kolozsi Pál