New York: esett, esni fog
A kamatemelési félelmek fokozódása miatt tovább estek New Yorkban tegnap a részvényindexek, és szakértők szerint technikai okok miatt további mérséklődés várható.
Magyar újságok - példátlan visszaesés Európában
Tavaly globális szinten 0,56 százalékkal nőttek a napilap-eladások, az utóbbi 5 évben pedig 6 százalékos volt a bővülés - derül ki a World Association of Newspapers jelentéséből. Naponta 439 millió újságot vesznek meg, ingyenes újságból pedig 25 millió fogy naponta.
Kié lesz Ferihegy? - a Goldman Sachs még versenyben
A piac beárazta a Ferrovial ajánlatának elfogadását, a BAA Plc részvényárfolyama ugyanis a bejelentés után rögtön 950 pennyre emelkedett, ami több mint 2 százalékos izmosodást jelent. A vesztésre álló Goldman Sachs újabb ajánlatra készül, így még semmi sem dölt el.
Elkapkodják az Audikat
A Volkswagen-csoporthoz tartozó Audi AG májusban és az év első öt hónapjában is rekordszintű eladásokat regisztrált, ami elsősorban a felfutó kínai forgalomnak köszönhető.
A spanyoloké lehet Ferihegy - itt a hivatalos bejelentés
Hivatalosan is bejelentette a brit BAA Plc igazgatósága, hogy elfogadásra ajánlja részvényeseinek a spanyol Grupo Ferrovial 10,3 milliárd fontos felvásárlási ajánlatát.
Várakozásokon felüli profit a Ryanairtől
A várakozásokat meghaladó tavalyi eredményről számolt be ma a Ryanair Plc. fapados légitársaság, amely az idén is 5-10 százalékos profitnövekedéssel számol.
Spanyol kézbe kerülhet Ferihegy
A BBC értesülései szerint a brit BAA Plc. repülőtér-üzemeltető vállalat igazgatósága támogatja a spanyol Ferrovial 950 pennys felvásárlási ajánlatát, és bár a társaságért folytatott harcnak még nincs vége, de az bizonyosnak látszik, hogy új tulajdonosa lesz a BAA által üzemeltetett Ferihegyi repülőtérnek is.
Bernanke lebeszélte New Yorkot
Az amerikai kamatemelési félelmek felerősödése miatt estek tegnap a vezető New York-i tőzsdeindexek, a leginkább a technológiai papírok árfolyama ment le.
Megoldatlan a lopott szoftverek problémája
Tavaly 9,4 milliárd eurós kárt okoztak az illegális szoftverek az Európai Unió (EU) technológiai szektorának – derül ki a Business Software Alliance (BSA) jelentéséből. Egy évvel korábban még 9,5 milliárd euró volt a kárösszeg, de a kalózszoftverek aránya tavaly 1 százalékponttal, 36 százalékra emelkedett az egy évvel korábbi szinthez képest. A helyzet a keleti-közép-európai tagállamokban a legsúlyosabb. Lengyelországban a lopott szoftverek az összes telepített program 58 százalékát teszik ki, de a balti államokban is az uniós átlagot 20 százalékponttal meghaladó ez az arányszám. Átlagon felüli a szoftverlopás az 50 százalékos rátát mutató Szlovéniában és a 42 százalékos indexet produkáló Magyarországon is. Nem túl jók az uniós kilátások az EU közelgő bővítése kapcsán sem, Romániában és Bulgáriában ugyanis jellemzően csak minden harmadik telepített szoftverért fizetik ki a gyártót és a fejlesztőt megillető jogdíjat. A régi tagállamok közül arányosan a legtöbb lopott szoftverrel Görögországban lehet találkozni, majd Franciaország és Olaszország következik a feketelistán. A szoftverlopás természetesen nem európai probléma, globálisan 36 milliárd dollár (28 milliárd euró) volt tavaly a kárérték. Ez 1,6 milliárd dolláros növekedést jelent 2004-hez képest, ami elsősorban a számítógépek és ebből adódóan a szoftverek egyre növekvő elterjedésének a következménye. Az országokat egyenként vizsgálva az Egyesült Államokban volt a legnagyobb az iparág vesztesége (6,9 milliárd dollár), majd Kína következik (3,9 milliárd dollár). A szoftvercégek vezetői Vietnam és Zimbabwe neve hallatán keserednek el a leginkább, ezekben az országokban ugyanis tíz szoftverből mindössze egy esetében fizetik ki a jogdíjat.
Berlin is megtörné az angol dominanciáját
A német kormány mindent megtesz annak érdekében, hogy a német nyelv jelentősége növekedjen az Európai Unióban – az uniós találkozásokon való részvételt is ahhoz köti majd Berlin, hogy a közösségi dokumentációt lefordítják-e németre – derül ki Günter Gloser külügyminiszter-helyettes szavaiból. A berlini kormány még a következő, júniusban esedékes uniós csúcs előtt szeretné megkapni Brüsszel válaszát a felvetésre. A német és a francia parlament már közölte: elfogadhatatlannak tartja, hogy az angol által uralt, egynyelvű rendszerré alakuljon át az EU. Norbert Lammert, a Bundestag elnöke José Manuel Barrosónak, az Európai Bizottság (EB) elnökének írt levelében kifejtette, hogy a német parlament vissza fogja utasítani az uniós dokumentumok megtárgyalását, amennyiben azokat nem nyomtatják ki németül is. Márciusban Nikiforos Diamandouros uniós ombudsman vetette fel, hogy az EU aktuális elnökségét bemutató honlapokon az angol és a francia mellett a német is választható nyelv legyen. A németek igényei bizonyos szempontból érthetőek, ugyanis az EU 2004-es, jellemzően kelet-közép-európai államokat érintő bővítésével számottevően nőtt Goethe nyelvének jelentősége az unióban. Jelenleg az angol után a német a leginkább beszélt nyelv a tagországokban, a lakosság 12 százaléka ért ugyanis németül, míg a francia esetében ez az arány 11 százalék. Nem fogadta fenntartások nélkül a német kritikát az EB. Vladimír Spidla szociális ügyekért felelős európai biztos arra hívta fel a figyelmet, hogy Berlin és Bécs munkaerő-piaci merevsége miatt könnyen csökkenhet a német nyelv népszerűsége az EU-n belül. Spidla úgy érvel, hogy a németet jellemzően középkorú, illetve idősebb emberek beszélik az új tagországokban, a fiatalabb generációk már egyre inkább angolul és spanyolul tanulnak. Németországon és Ausztrián kívül már minden régi tagország megnyitotta valamennyire munkaerőpiacát az új tagok polgárai előtt, márpedig ennek kimagasló jelentősége lehet, miután egy felmérés szerint az európaiak mintegy harmada a munkavállaláshoz köti az idegennyelv-tanulást. Az uniós dokumentumok 62 százaléka angolul készül, és közülük sokat soha nem fordítanak le egyéb nyelvekre, ami más országok rosszallását is kiváltotta már korábban. A nyelvi kérdésekre mindig is érzékenyen reagáló Párizson kívül Madrid és Róma is jelezte már az Európai Bizottságnak, hogy nagyobb szerepet szánnának anyanyelvüknek az EU-n belül. Az EU végrehajtó hatalmát megtestesítő szervezetnek különben három hivatalos nyelve van (az angol, a francia és a német), de például a luxemburgi Európai Bíróságon az egyetlen hivatalos nyelv a francia.
