Kolozsi Pál

Példátlan autonómiát kapott Katalónia

A hétvégi népszavazáson a részt vevő katalánok 75 százaléka támogatta a korábban a parlament által már elfogadott autonómiatervezetet, ami Európában eddig példátlan függetlenséget ad a Spanyolországhoz tartozó régiónak.

Bernanke megnyugtatta a piacokat

A világ valamennyi vezető tőzsdéjére pozitív hatást tett Ben Bernanke bejelentése, amely szerint az elmúlt hónapban némileg csökkent az inflációs nyomás az USA-ban. A Fed elnöke a chicagói Economic Clubban tartott beszédében kifejtette: az energia drágulása „viszonylag alacsony szinten” érzékelteti hatását a fogyasztói árakban, bár elismerte: a 2,4 százalékos maginfláció részben az energiaárak emelkedésének tudható be. Ha a lakosság és a cégvezetők egyaránt meg vannak győződve arról, hogy a Fed féken tartja az inflációt, akkor sem a fogyasztói áraknak, sem a nominálbéreknek nem kell feltétlenül emelkedniük – érvelt Bernanke. A beszéd bizonyos mértékig visszakozást jelent Bernanke június 5-i beszédéhez képest, amelyben az elnök az utóbbi hónapokban felerősödött inflációs fenyegetésről beszélt, és amelyet az elemzők egyhangúan úgy értékeltek: a nyíltpiaci bizottság június 28–29-i ülésén várhatóan újra – zsinórban immár tizenhetedszer – megemeli a jelenleg 5 százalékos alapkamatot. A Fed mindazonáltal nemigen ad egyértelmű támpontokat az előrejelzéshez, mivel a világ jegybankjainak többségével ellentétben – az Alan Greenspan regnálása alatt bevezetett gyakorlat szerint – nincs hivatalos inflációs célkitűzése. Az USA gazdasága előtt álló egyik legnagyobb kihívásnak Bernanke a folyó fizetési mérleg hiányát nevezte. A helyzet idén valamelyest javult ugyan – a 2005 negyedik negyedévi 223,1 milliárd dollár után a deficit az első negyedévben 208,7 milliárd dollárra csökkent –, de a folyamatos hiány miatt az ország mostanra 3000 milliárd dollárnyi külföldi adósságot halmozott fel. Az elnök szerint a problémára megoldást kell találni, ehhez azonban a nemzetközi gazdasági környezetnek is változnia kell: a külföldi piacokon, mindenekelőtt Kínában a kereslet bővülésére lenne szükség, és az egyensúly irányába hatna az is, ha a kelet-ázsiai országok valutái kissé rugalmasabban követnék a piaci változásokat.

Vizsgálat indul az Airbus vezetői ellen

Az Airbus repülőgépgyár anyavállalata, a francia-német-spanyol tulajdonban lévő EADS vizsgálatot indít annak megállapítására, miért csúszik újabb hat hónappal az A380-as szuperjumbó szállítása – közölte tegnap Arnaud Lagardere, a cég egyik társelnöke, akinek médiacsoportja a vállalat egyik legnagyobb részvényese. A vizsgálat, mint mondta, akár azzal az eredménnyel járhat, hogy menesztik Noel Forgeard társ-vezérigazgatót, aki 2000-ben az Airbus főnökeként a projektet beindította. A tényfeltárás Gustav Humbernek, az Airbus társ-vezérigazgatójának a szerepére is kiterjed. A botrányt csak tetézte, hogy tegnapra kiderült: Forgeard és családja, valamint az EADS más csúcsvezetői a bejelentés előtt eladtak részvényeikből. Sem Lagardere, sem a másik jelentős részvényes, a német DaimlerChrysler nem tudott a gyártási problémákról, amíg az Airbus szerdán be nem jelentette az EADS kamat- és adófizetés előtti nyereségét 2007 és 2010 között évi 500 millió euróval megnyirbáló féléves csúszást. A bejelentés nyomán szerdán több mint 25 százalékkal zuhant az EADS papírjainak árfolyama és mintegy 5 milliárd euróval csökkent a cég piaci értéke. Az Airbus nem először kénytelen a szállítások késéséről beszámolni, már egy évvel ezelőtt is hat hónapos haladékot kért a vásárlóitól (NAPI Gazdaság, 2005. június 2., 5. oldal). Az ügy legnagyobb nyertese az Airbus legnagyobb riválisa, az egyesült államokbeli Boeing, amelynek részvényei az Airbus bejelentése nyomán 6,5 százalékot erősödtek. Ehhez az is hozzájárult, hogy a Singapore Airlines, amely várhatóan ugyancsak késéssel kapja meg az általa rendelt A380-asok nagy részét, bejelentette, hogy kártérítésre tart igényt, és hogy 4,52 milliárd dolláros tenderükön a Boeing 787-9 Dreamliner típusát hozták ki győztesnek, szemben az Airbus A350-es modelljével. Szakértők rámutatnak, hogy a szállítások késése miatt az Airbusnak egyre inkább a megrendelések visszamondásától kell tartania.

USA-infláció: ebből megint kamatemelés lesz

Májusban havi összevetésben 0,4 százalékkal emelkedtek a fogyasztói árak az Egyesült Államokban, szemben az áprilisi 0,6 százalékkal – közölte tegnap a washingtoni munkaügyi minisztérium. Az élelmiszer-, illetve energiaárak nélkül számított maginfláció 0,3 százalékos volt, akárcsak az utóbbi két hónapban. Az éves infláció 4,2 százalékot tett ki, a 12 havi magindex pedig 2,4 százalékra rúgott. Leginkább az energiaárak emelkedése húzta fel az árindexet, ez az árufőcsoport ugyanis 2,4 százalékkal lett drágább egy hónap leforgása alatt, de jelentősen emelkedtek a bérleti díjak is. Az élelmiszerek ára 0,1 százalékkal emelkedett, a szolgáltatások pedig 0,3 százalékkal voltak drágábbak májusban, mint egy hónappal korábban. Az elemzők az inflációs ráta értékén nem lepődtek meg, a maginflációs mutatót azonban 0,2 százalékra várták, és a prognosztizáltnál magasabb tényszám miatt fel is erősödtek a kamatemelési várakozások. Az amerikai jegybank szerepét betöltő Federal Reserve (Fed) június 28-án ül össze legközelebb, és a piac egyöntetű várakozása szerint a jelenlegi 5 százalékról 5,25 százalékra emeli az irányadó kamatlábat. A világ értékpapírpiacai a Fed május 10-i ülése óta figyelik a korábbinál is jobban az amerikai kamatpolitikára hatást gyakorló makroszámokat, és a tegnap megjelent inflációs statisztika meg is tette hatását, a nagy nyugat-európai részvényindexek ugyanis csökkentek a közzététel után.

Drágábban juthat a Scheringhez a Bayer

A hivatalos ajánlatban szereplő 86 euróval szemben végül részvényenként 89 eurót fizet a német Schering AG gyógyszeripari vállalatért a szintén német Bayer AG gyógyszer- és vegyipari csoport. Az ár emelésére azért került sor, mert a Merck KGaA, amely korábban szintén szemet vetett a Scheringre, tőzsdén megvette a kiszemelt cég papírjainak 21,4 százalékát, amivel veszélybe került a Bayer célja, hogy az összesen 16,5 milliárd eurós ajánlat lejártáig – tegnap estig – 75 százalékra emelkedjen a részesedése. A piacon tegnap délután eluralkodott bizonytalanságnak az vetett véget, hogy a Merck bejelentette: eladja pakettjét a Bayernek 89 eurós árfolyamon. A Bayer közölte, hogy azoknak is 89 eurót fizet majd, akik az eredeti, 86 eurós felvásárlási ajánlatra mondtak igent. A Merck 400 millió eurót keresett a tegnapi ügyleten, amit a második negyedévre számol el a társaság. Arról nem szóltak a hírek, hogy miért döntött a papírok eladása mellett a Merck, de szerepet játszhatott benne az is, hogy a felvásárlás sikerét féltő Bayer kedden az Egyesült Államokban beperelte riválisát, amiért az az ottani törvényeket megsértve nem közölte a befektetőkkel – egyebek között magával a Bayerrel –, hogy a Schering bekebelezésére készül. A felvásárlási harc márciusban kezdődött: először a Merck tett 14,6 milliárd eurós akvizíciós ajánlatot, de azt a vállalatvezetés túl alacsonynak tartotta és nem támogatta (NAPI Gazdaság, 2006. március 14., 5. oldal). A Schering igazgatótanácsa ezután elfogadásra ajánlotta részvényeseinek a Bayer ajánlatát (NAPI Gazdaság, 2006. március 27., 5. oldal). A Bayer sikere esetén 15 milliárd eurós éves forgalmú konszern jöhet létre Németországban.

Igent mondott az AB Ports a Goldman Sachsnak

A brit Associated British Ports (AB Ports) kikötőüzemeltető vállalat igazgatótanácsa elfogadta az egyesült államokbeli Goldman Sachs befektetési bank vezette konzorcium ajánlatát, és azt javasolja a részvényeseknek, hogy adják el papírjaikat A 810 pennys áron – jelentették be tegnap az érintettek. A Goldman Sachs ajánlata 2,5 milliárd fontra (4,6 milliárd dollár) értékeli a 21 brit kikötőt üzemeltető vállalatot. A konzorcium az év elején még csak 730 pennyt ajánlott a papírokért. Elemzők viszont rámutatnak: bár másik hivatalos ajánlat nem érkezett az AB Ports részvényeire, az 830 penny fölött is forgott a tőzsdén, ami új kérő megjelenésére utalhat. Piaci szereplők a Reutersnak arról számoltak be, hogy a Dresdner Kleinwort Wasserstein 100 millió font értékben vásárolt be a részvényekből. A szakértők azért sem tartanak kizártnak egy ajánlati háborút, mert a Dubai Ports World (DP World) is csak a szingapúri PSA International legyőzése után tudta megvenni a másik nagy brit kikötőüzemeltetőt, a Peninsular and Oriental Steam Navigation (P&O) Co.-t.

Megveszi a Winterthurt az Axa biztosító

Európa második legnagyobb biztosítótársasága, a francia Axa SA összesen 13,4 milliárd svájci frankért (8,6 milliárd euró) megveszi a svájci Credit Suisse Grouptól a szintén svájci Winterthur biztosítótársaságot – jelentették be tegnap az érdekeltek. A vételár 12,3 milliárd frank volt, de az ügylet értelmében a társaságnak vissza kell fizetnie 1,1 milliárd frank vállalatközi hitelt is. A biztosítási szektorban hat éve nem volt ekkora felvásárlási ügylet. Az Axa a vételárat készpénzben fizeti ki, és az egész Winterthur-pakettet megveszi a svájci banktól. A francia biztosító Kelet-Közép-Európában és Ázsiában, azon belül is elsősorban Japánban és Kínában akarja pozícióit erősíteni az ügylet révén. A felvásárlás után 13 millióval nő az Axa ügyfeleinek száma. A tervek szerint a 44 milliárd eurós piaci kapitalizációjú Axa 4,1 milliárd euróval növeli saját tőkéjét és 4,8 milliárd eurónyi külső forrást is bevon a Winterthur-tranzakció finanszírozása érdekében. A francia vállalat számításai szerint a felvásárlásból adódó költségcsökkentő szinergikus hatások 280 millió euróval javítják 2008 végére az adózás előtti eredményt, de az összeolvadás költségei jövőre 520 millió eurójába kerülnek majd az Axának. A Credit Suisse banki üzletágának – elemzők szerint azon belül is privátbanki szegmensének – felfuttatásába fekteti be a kapott csaknem 8 milliárd eurót, ami különben a Winterthur tavalyi nyereségének csaknem 12-szerese. A Winterthur mellett korábban az Axa is jelen volt Magyarországon, de pozícióit 2003-ban átvette az Uniqa biztosítótársaság.

Drágábban jut a Scheringhez a Bayer

A hivatalos ajánlatban szereplő 86 euróval szemben végül részvényenként 89 eurót fizet a német Schering AG gyógyszeripari vállalatért a szintén német Bayer AG gyógyszer- és vegyipari csoport.

Újra tetemes mínuszban a BÉT

Pár perccel fél 12 után a BUX 18 560 ponton állt, ami 1,4 százalékos mínusznak felel meg. A kormány intézkedései miatt szenvedő FHB papírja már közel 20 százalékot ment le, de egy mai BÉT döntés értelmében akár további 10 százalékot is gyengülhet.