Kollányi Katalin Zsófia

Európaiakat is gyógyít a magyar egészségügy

Kétéves tapasztalatok alapján lehet következtetni arra, hogy az Európai Unióhoz (EU) való csatlakozásunkat követően nem lepik el az itthoni egészségügyi intézményeket a magukat Magyarországon kezeltetni akaró külföldiek - mondta lapunknak Lengyel Balázs, az Országos Egészségbiztosítási Pénztár (OEP) nemzetközi főosztályának vezetője. Az EU teljes mértékben a tagországokra bízza ellátórendszerük kialakítását, a tagállamok szabadon döntik el, milyen járulékokért milyen ellátásokat nyújtanak a biztosítottaknak.

Európaiakat is gyógyít a magyar egészségügy

Kétéves tapasztalatok alapján lehet következtetni arra, hogy az Európai Unióhoz (EU) való csatlakozásunkat követően nem lepik el az itthoni egészségügyi intézményeket a magukat Magyarországon kezeltetni akaró külföldiek - mondta lapunknak Lengyel Balázs, az Országos Egészségbiztosítási Pénztár (OEP) nemzetközi főosztályának vezetője. Az EU teljes mértékben a tagországokra bízza ellátórendszerük kialakítását, a tagállamok szabadon döntik el, milyen járulékokért milyen ellátásokat nyújtanak a biztosítottaknak. Kétségtelen, hogy egyelőre nem lehet pontosan tudni, milyen hatásai lesznek a csatlakozásnak a magyarországi egészségügyi ellátások iránti keresletre - s azon keresztül esetleg az árakra -, azonban Lengyel szerint támpontot jelenthetnek a Németországgal 2000 májusa, Ausztriával pedig a 2001 januárja óta fennálló kétoldalú szociális szerződések tapasztalatai. Az elmúlt években nem növekedett számottevően sem az Ausztriából, sem Németországból gyógyellátásra beutazók száma. Így történt ez annak ellenére, hogy a magyar ellátás lényegesen - 20-30 százalékkal - olcsóbb az osztráknál és a németnél. A tapasztalatok szerint tehát mindenki előnyben részesíti saját orvosait, illetve egészségügyi ellátórendszerét. A személyek szabad áramlásának elve miatt az EU egyes országaiban egészségbiztosítással rendelkezők más tagállamban is jogosultak egészségügyi ellátásra. Ennek megfelelően sürgősségi ellátáshoz már ma is bármely tagországban hozzájuthatnak az EU állampolgárai. Ha egy országban - például a hosszú várólisták miatt, vagy mert az ország egészségügyi rendszere nem felkészült egy adott beavatkozás elvégzésére - meghatározott időn belül nem elérhető a szükséges orvosi beavatkozás, akkor az érintettek - előzetes engedély birtokában - jogosultak azt más tagországban igénybe venni. Ebben az esetben az anyaországi egészségbiztosító az ellátást nyújtó ország árainak megfelelő összeget téríti a beteget gyógyító intézménynek. Hogy milyen beavatkozás, milyen hosszú várakozási idő az, ami felett a biztosított jogosulttá válik más országba menni, azt az illető ország egészségbiztosító szervezete dönti el. Az EU gyakorlatában nem ritka, hogy a tagországok ellátják egymás betegeit. Így például a hosszú várólistáiról híres Anglia rendszeresen küld betegeket a csatorna túlfelére, Franciaország közeli területeire, jóllehet a francia árak mintegy 30 százalékkal magasabbak az EU átlagánál. Egyes magyar betegek nálunk nem nyújtott ellátásokat ma is külföldön vesznek igénybe. Így például tüdőtranszplantációra Bécsbe, gyermek-májtranszplantációra Hamburgba küldhetik a magyar betegeket, bizonyos gerincműtéteket pedig Svájcban hajtanak végre.

Az Épkar újítja fel az Országgyűlés belső terét

Az Épkar Rt. nyerte meg az Országgyűlés Hivatalának közbeszerzési pályázatát, amelyet a parlament épületeinek belső felújítására írtak ki. Az idei mintegy húszmillió forintos beruházás a Parlament infrastrukturális felújítását, valamint az Országgyűlési Könyvtár raktárának renoválását jelenti. A hivatal még nem kötött szerződést a céggel és a konkrét feladatokról sem született még megállapodás. Az Országgyűlésnek évente negyven-nyolcvan millió forintos keret áll rendelkezésére a hasonló, kisebb belső munkálatok és javítások elvégzésére - tudtuk meg Bakos Emiltől, az Országgyűlés Hivatalának gazdasági igazgatójától. Idén összesen mintegy hetvenmillió forintból gazdálkodhatnak: ebből húszmillió forintot az Országgyűlési Irodaház karbantartására fordítanak, a fennmaradó ötvenmillió forintból pedig a Parlamentben szükséges javításokat végzik el. (Ebből harmincmillió forintra még az előző partnerrel, a Fővárosi Építő Rt.-vel van szerződésük.) Az Épkarral 2005-ig szóló szerződést kötnek majd. A cég eddig az Igazságügyi Minisztériumban és a Miniszterelnöki Hivatalban végzett hasonló munkákat. A Parlament Duna-parti homlokzatának jelenleg is folyó munkálatai 1991-ben kezdődtek - tette hozzá Bakos. Erre eddig összesen hárommilliárd forintot költöttek. A jelenleg felújítás alatt álló középső szakasz várhatóan szintén hárommilliárd forintba kerül, a munkákat a Reneszánsz Kőfaragó Rt. 2005 tavaszára fejezi be. Ezt követik majd a déli szárny szintén hárommilliárdos költségű, várhatóan 2008-2009-re befejeződő munkálatai. A gazdasági igazgató szerint bár sokáig tart és költséges, de hatásos lesz a felújítás: az eredeti mészkő helyére ellenállóbb kőzet kerül, és a felületkezelésnek köszönhetően a falaknak évtizedekig csak tisztításon kell majd átesniük.

Harry Potter és az Ötödik Kötet

Jövő hét szombaton, június 21-én jelenik meg a hétkötetesre tervezett Harry Potter-sorozat ötödik része Nagy-Britanniában és az Egyesült Államokban. A magyarországi megjelenés csak 2003. december közepére várható, mert a jogdíj birtokosa - az illegális internetes megjelenéstől tartva - nem merte korábban a partnerkiadók rendelkezésére bocsátani a szöveget. Gábor Anikó, a könyvet Magyarországon kiadó Animus Kiadó Kft. kereskedelmi vezetője szerint mind az angol nyelvterületen, mind magyarul minden eddiginél nagyobb példányszámban - angol nyelven több millió példányban - jelenik meg a lassan két éve késő ötödik kötet. Magyarul karácsonyra kerül a boltokba a várhatóan 700-800 oldalas könyv, elsőre összesen százezer példányban, ami messze meghaladja a hasonló könyvek első kiadáskor szokásos három-ötezres példányszámát. A sorozat első kötete például ötezer példányban jelent meg Magyarországon, és három-négy hónap alatt fogyott csak el, ami átlagosnak tekinthető. A regényfolyam felfutása és a szokatlanul magas kereslet csak ezután jelentkezett. Az első négy rész rekordeladásai - összesen mintegy nyolcszázezer példány - sarkallták a kiadót arra, hogy egyből ilyen nagy példányszámmal nyisson. Bár eleinte aggódtak, hogy a hosszú szünet árt majd a sorozat népszerűségének, de egyelőre úgy tűnik, nem kell ettől tartaniuk. A négy előző résznek már számos utánnyomása volt kisebb változtatásokkal, és az elmúlt három évben gyakorlatilag stabilan magas keresletet tapasztaltak irántuk - tette hozzá Gábor Anikó. Csak idén tavasszal esett vissza valamelyest az érdeklődés, de az ötödik kötet megjelenésének hírétől a kereslet újbóli fellendülését várják. Bár a brit partner jogdíj-elszámolási technikája rendkívül precíz és korrekt, maga a jogdíj lényegesen magasabb a szokásos, a fogyasztói ár hat-nyolc százalékát kitevő standardnál, és kötetről kötetre emelkedett valamelyest.

Évente nyolcezer hektoliter naptej fogy Magyarországon

Három nagy cég, a Nivea, az Ambre Solaire-t forgalmazó Beiersdorf Magyarország Kft. és a Johnson & Johnson uralja a napozószerek piacának mintegy felét. A 650 milliós forgalomnak elenyésző része realizálódik a nyári szezonon kívül.

Kidolgozatlan az egészségügyi számlák konstrukciója

Különböző felmérések szerint akár az összes egészségügyi kiadás 24-27 százalékát is zsebből finanszírozza a lakosság - tudta meg lapunk az Országos Egészségbiztosítási Pénztártól.

Árak és példányszámok

Ár Példányszám* (forint) (darab) Első kötet 1490 250 000 Második kötet 1590 200 000 Harmadik kötet 1790 200 000 Negyedik kötet 2690 180 000 * kerekített adatok Forrás: Animus Kiadó

Szponzorok nélkül nem megy semmire a magyar futball

A Magyarországon működő futballklubok költségvetésének jelentős részét a szponzori befizetések fedezik. A több nagyobb csapatnak feltett körkérdésünk alapján kiderül, hogy az egyéb, cégektől származó bevételektől nehezen elválasztható tulajdonosi hozzájárulással együtt a bevételek 50-80 százaléka is származhat a szponzoroktól, illetve a csapatokat egyéb módon támogató cégektől. Így amennyiben beigazolódik egyes klubok félelme, és a botrányok miatt kivonulnak a cégek a sportág finanszírozásából, a klubok működésképtelenné válhatnak. Az FTC Rt. költségvetésének teljes összege a szereplés eredményességétől függően akár ötmilliárd forint is lehet egy évben, a jellemző összeg azonban hétszázmillió és egymilliárd forint között mozog - mondta lapunknak Szeiler József, a cég ügyvezető igazgatója. A 2003-as esztendőre vonatkozó tervek szerint 51 százalékot tesznek ki a szponzori befizetések. A nullszaldósra tervezett költségvetésnek mintegy egynegyede származik a klub rendezvényeinek bevételéből, 5,6 százalék televíziós jogdíjakból, és hozzávetőleg a költségvetés negyedét fedezik más forrásból: ilyenek például a ligától a bajnoksági helyezések után kapott díjak. Kiadásaiknak 49 százaléka lesz személyi jellegű költség, 15 százalékot fordítanak a rendezvények szervezésére, és mindössze három százalékot tesznek ki a klub működési költségei. A kalkulációban szerepel tíz százalék reklámköltség is. Hasonló arányokról számolt be Sallói István, a Siófok FC Kft. ügyvezetője is. A cég 250 millió forintos jövedelmének egyötöde a jegyek, bérletek eladásából, egyötöde a marketingbevételekből, televíziós jogdíjakból ered. A helyi önkormányzat is támogatja a csapatot, ám a bevételek nagy része a tulajdonosoktól, szponzoroktól, támogatóktól származik. Idén huszonötmillió forintot kell létesítménybérlésre és -fenntartásra fordítaniuk, hatvanmillió forintot tesznek ki a személyi költségek és az utánpótláscsapat fenntartása. Az Újpest FC ügyvezető igazgatóhelyettese, Bodnár István szerint klubjuk több száz millió forintos költségvetésének mintegy nyolcvan százaléka származik szponzori és tulajdonosi támogatásból. A újpesti csapatot tavaly hagyta el több jelentős támogatója, többek között a Magyar Posta Rt. és a Szerencsejáték Rt., emiatt a klub költségvetése a tavalyihoz képest felére csökkent. Kiemelt céljuk, hogy marketingeszközökkel támogatókat, illetve újabb tulajdonosokat csábítsanak a csapat mellé.

Elégedetlen az IATA

Tavaly mindössze 400 millió forinttal emelkedett Magyarországon az IATA (International Air Transport Association) tagjai körében a repülőgépjegy-eladások értéke, így 52,8 milliárd forintot ért el. Idén január és április között 16,66 milliárd forintra rúgott a forgalom, ez 11 millió forinttal haladja meg az egy évvel korábbit. Legutóbb 2000-ben tapasztaltak érzékelhető emelkedést a szövetség magyarországi tagjai: akkor 19,3 százalékkal, 50,35 milliárd forintra nőttek az eladásaik.