A Magyar Kórházszövetség és az Egészségügyi Menedzserképző Központ felmérése szerint több mint nyolcezer fős munkaerőhiány van a magyar egészségügyben. A betöltetlen állások nagy része ápolói vagy asszisztensi státus (összesen 3300), de orvosokból is majdnem 2500-zal több kellene.
A kutatás eredményei alapján gondot okoz, hogy csökken az egészségügyi pályát választók száma, ugyanakkor erősödött a területről való elvándorlás mind az ápolók, mind az orvosok körében. A felmérés szerint világszerte munkaerő-problémákkal küzdenek az egészségügyi rendszerek, mert a demográfiai változásoknak, az egyre kiterjedtebb ellátásnak és egyéb tényezőknek köszönhetően jelentősen megnőtt az egészségügyi szolgáltatások iránti kereslet. Egy korábbi interjúban Gyenes Géza, a Magyar Orvosi Kamara főtitkára elmondta lapunknak, hogy az EU-csatlakozással lehetővé váló munkaerő-kiáramlás miatt kétségbeejtő helyzetben találhatja magát a magyar egészségügy. Szerinte ugyanis a méltatlan pénzügyi helyzet miatt a magyar orvosok és szakasszisztensek olyan nagy része kereshet az EU tagországaiban munkát, hogy az itthoni ellátórendszer működése veszélybe kerül. A magyar egészségügyi munkaerő keresett a nyugat-európai régióban: egyes országok ingyenes nyelvtanfolyamokat szerveznek a náluk munkát vállalóknak. Gyenes szerint az EU-ban 6500-9000-re tehető a hiány az egészségügyi dolgozókból, s a magyar munkaerő nagymértékben nyitott a külföldi munkavállalásra.
Nyolc év alatt folyamatos csökkentés mellett 20 százalékkal esett az egészségügyben dolgozók száma. Az elvándorlás egyik legfőbb oka az egészségügyi keresetek alacsony színvonala: 2000-ben ugyan az átlagkeresetnél két százalékponttal nagyobb mértékben emelkedtek az egészségügyi bérek, attól való elmaradásuk azonban még ezzel együtt is majdnem 20 ezer forint havonta.
A tájékozatlanság a legfőbb gond a magyar lakosság és az egészségügyi ellátórendszer kapcsolatában - mondta Győrfi István kormánymeghatalmazott. A kormány ezért kommunikációs kampányt indít többek között a lakosság egészségügyi ellátásokkal kapcsolatos adótudatosságának növelésére.
A magyar lakosság kiemelten fontosnak tartja az egészségügyi ellátórendszer kérdését és alapvetően támogatja az intézmények működtetésének magánkézbe kerülését, de nem akar többletterheket vállalni az ellátás színvonalának emelése érdekében - derül ki a Tárki egy mostani kutatásából. A háziorvosi ellátás területén a megkérdezettek háromnegyede, a szakorvosi ellátásban részesülők több mint fele, a kórházi ellátást kapók egyharmada szerint volna kívánatos a magántőke megjelenése. A megkérdezettek többsége üdvözölné valamilyen kiegészítő ápolási biztosítás bevezetését is. A szakminisztérium már idén belekezd e biztosítási konstrukció kidolgozásába, amelyet a bruttó bér 1 százalékát kitevő járulékkal finanszíroznának.
Kollányi Katalin Zsófia