Kollányi Katalin Zsófia

Most érdemes devizában eladósodni

Aki az utóbbi két napban akart valutát váltani Magyarországon, igencsak kaotikus állapotokat talált. A bankok és a pénzváltók által kínált árfolyamok között az eurónál akár ötszázaléknyi, a svájci frank esetében ennél is nagyobb volt a különbség. (A legkisebb kilengés a dollárnál alakult ki.) Egy balassagyarmati pénzváltónál csütörtök késő délután a közös európai valutát 266, a svájci frankot 173 forintért árusították. Az euróhoz ugyanekkor a Citibanknál 279, a menedéknek tartott svájci valutához az Exclusive pénzváltónál 180 forintért lehetett hozzájutni. Banki szakértők szerint a pénzintézetek által csütörtök reggel meghirdetett vételi és eladási árfolyamok azért szóródtak szokatlanul széles sávban, mert a bankközi piacon is igen nagy volt a volatilitás. A bankok pedig az általuk záróértéknek tekintett - különböző időpontban mért - árfolyamot veszik alapul másnapi ajánlataiknál. A NAPI Gazdaság felmérése szerint tegnap délutánra a pénzintézetek többsége reálisabb értékekre korrigált. Akadt olyan pénzváltó, ahol egy nap alatt nyolcszor módosítottak az árfolyamon, a cégek azonban többnyire beérték napi két-háromszori változtatással. Ezekben a napokban nemcsak azoknak volt érdemes résen lenniük, akik valamilyen okból épp most kényszerültek valutavételre. A devizaalapú kölcsönt felvevők nem egy esetben tapasztalhatták, hogy a lízingcég szerződésében május végi - tehát még jóval erősebb forintnál érvényes - árfolyam szerepelt. Úgy tudjuk azonban, hogy a reklamáció alapján a társaságok hajlandóak korrigálni az árfolyamot. Szakértők szerint most érdemes devizában eladósodni. Szegő Márta, a HVB Bank vezető közgazdásza elmondta: akik 242-245 forintos euróárfolyam mellett vettek fel hitelt, a 255 forintos árfolyam esetében még nem vesztettek. Felhívta azonban a figyelmet arra, hogy egyetlen havi törlesztőrészlet emelkedése még semmiképpen sem tekinthető tragikusnak, az ügyfélterhek a piac megnyugvása után ismét csökkenhetnek. Az árfolyam-emelkedés ráadásul csak az aktuális kamatterheket érinti érzékenyen, a tőkét nem. Az sem elhanyagolható, hogy a törlesztőrészletet a bankok szinte kivétel nélkül a fordulónapi árfolyammal számolják. Annak tehát, akinek például 15-én lesz majd fizetési kötelezettsége, csak az akkori árfolyam a lényeges. Mától 4-10 százalék közötti mértékben emelkedik az öt márkát - Audi, Seat, Skoda, Porsche és Volkswagen - értékesítő Porsche Hungaria járműveinek az ára a forint árfolyamváltozása miatt - mondta lapunknak Vérten Sándor, a cég kommunikációs igazgatója. Az indoklás szerint a társaságnál mind az import, mind a hitelezés euróalapú, így teljes egészében érinti az üzletmenetet. A társaság piaci várakozásai szerint az árfolyamváltozás hosszabb távú lesz, ezért döntöttek az áremelésről. Ha ezzel ellentétes folyamat veszi kezdetét, akkor az árfolyamcsökkenéssel arányosan mérséklik áraikat. Ugyanakkor a márkaimportőr raktárán lévő autók áraiban - amíg a készlet tart - csak részben érvényesítik az árfolyamváltozás miatti veszteséget. Bár a külföldön szükséges költőpénz megvásárlása miatt tágabbra kell nyitniuk pénztárcájukat a magyar utazóknak, a repülőjegyek és külföldi utak egyelőre nem drágulnak. A Lufthansa Magyarország jegyárai nem változnak, előreláthatólag jövő márciusig maradnak a jelenlegi ajánlatok - tudta meg a NAPI Gazdaság. Az utasoknak így nem kell aggódniuk, bár a cégnek gondot okozhat az euró drágulása, mivel anyavállalatával ebben a fizetőeszközben számol el. A hektikus árfolyam-alakulás miatt egyelőre nem indokolt az IBUSZ által kínált külföldi utak árának módosítása - mondta Gál Pál Zoltán, az IBUSZ Utazási Irodák Kft. vezérigazgatója. A cégvezető szerint ha az euró jegyzése megáll a 250-260 forintos sávban, az árfolyamváltozás okozta költséget nem hárítják tovább. A Vista Utazási Iroda Kft. egészen addig tudja tartani jelenlegi árait, amíg az euró forintárfolyama meg nem haladja a 265-ös szintet. Amint az euró tartósan e szint fölött tartózkodik, a cégnek lépnie kell - tudtuk meg Kendik Máriától, a Vista utazásszervezési részlegének vezetőjétől. Az irodaházak tulajdonosai valószínűleg nagy megnyugvással szemlélik az euró jelenlegi árfolyamát. A bérleti díjakat ugyanis többségében euróban állapítják meg, de forintban fizetik ki, így az elmúlt néhány nap alatt több mint tíz százalékkal nőtt a társaságok bérbeadásból származó bevétele. Ha az euró árfolyama tartósan ilyen magas marad, akkor valószínűleg jövőre sem emelkednek az euróban számolt bérleti díjak a fővárosban. A budapesti irodapiacon az utóbbi két évben nem változtak a bérleti díjak, sőt néhány területen még csökkentek is. Árcsökkenésre azonban nem vagy csak minimális mértékben lehet számítani 2004-ben - mondta lapunknak Valter Kalaus, az Equis Ingatlantanácsadó Kft. ügyvezető igazgatója -, az irodaházak tulajdonosai, üzemeltetői valószínűleg inkább pluszszolgáltatásokkal ellensúlyozzák majd bérlőik megnövekedett kiadásait.

Inkubátorház épül Sopronban

A cégek innovációs tevékenységét segítő inkubátorház épül a soproni ipari parkban. A kilencszázmillió forintos beruházás keretében létesítendő központ várhatóan 2004 novemberében készül el. A Soproni Ipari és Innovációs Park Kft. megbízott ügyvezető igazgatója, Kaufman Ilona elmondása szerint egyelőre nem jelentkeztek olyan cégek, amelyek az új létesítményt használnák. Elsősorban informatikai és környezetvédelmi területen tevékenykedő vállalatokat várnak, de az ipari parkban működő cégekre is számítanak. A költségekből hatszázmilliót PHARE-pályázaton nyertek el, míg a fennmaradó háromszázmillió forint felét a központi költségvetéshez benyújtott pályázatok útján remélik finanszírozni, illetve a park területeinek eladásából származó bevétel egy részét is erre fordítják - mondta Kaufman. Ezenkívül amennyiben szükséges, banki hitelt is felvesznek. Az inkubátorházban a Nyugat-magyarországi Egyetemmel együttműködésben egy informatikai kutatóközpontot is létesítenek. A park vezetésének reményei szerint ezzel megteremtődhet az oktatás és a kutatás összekapcsolása, ami a cégek és az egyetem számára egyaránt jól kihasználható lehetőséget jelenthet. A helyi önkormányzat tulajdonában lévő kft. által üzemeltetett soproni ingatlan már két éve rendelkezik az ipari park címmel. Jelenleg öt, többségében soproni vállalkozás van jelen a területen. A csaknem 800 millió forintból közművesített ingatlan infrastruktúrájánál fogva változatos ipari tevékenység végzésére alkalmas - véli Kaufman. A park nagy részét már eladták a vállalkozóknak, összesen 10-12 hektár szabad terület van még. (Egyelőre a betelepült vállalkozások sem kezdték meg beruházásaik kivitelezését.) A cégek számára lehetőség nyílik arra is, hogy alkalmazottaiknak szolgálati lakásokat biztosítsanak a helyszínen, valamint rekreációs központ létesítését is tervezik. A betelepülni szándékozókkal a település, illetve az ipari park tízéves fejlesztési programjának szellemében folytatják a tárgyalásokat. A dokumentumban részletesen meghatározták, hogy a parkba milyen profilú céget várnak.

Kompromisszumos kórháztörvény

Az újonnan végrehajtott módosításokkal a Magyar Orvosi Kamara már el tudja fogadni a kórháztörvényt, bár vannak olyan javaslataik és követeléseik, amelyektől a kormány továbbra is elzárkózott. A változtatások főként az ellátás és a dolgozók biztonságára nyújtanak garanciákat.

Elmarad a kapolcsi fesztivál?

Pénzhiány miatt akár el is maradhat a kapolcsi rendezvénysorozat - nyilatkozta Galkó Balázs főszervező. Ez a környező települések, különösen Kapolcs számára gazdaságilag is nagy veszteség lenne.

Az OPEC nem tart iraki olajdömpingtől

Szerdán a Brent júliusi jegyzése hordónként 33 centtel - azaz 1,21 százalékkal -, 26,95 dollárra csökkent Londonban a nemzetközi olajtőzsde elektronikus forgalmában, s New Yorkban is 27 centtel, 30,40 dollárra esett vissza az olajár. A legújabb tervek szerint ugyanis az OPEC-országok olajügyi miniszterei nem fogják mérsékelni a kitermelési kvótákat június 11-én, a Katar fővárosában, Dohában tartandó értekezletükön. Májusban - amikor az OPEC napi 26,65 millió hordónyi olajat szivattyúzott a felszínre - Londonban 16 százalékkal nőtt az olajár a készletcsökkenés miatt, s mert a kartell június 1-jétől előirányozta a termelés napi 1-2 millió hordónyi mérséklését. Abdullah bin Hamad al-Attijah, a kartell elnöke most a Bloombergnek kifejtette, hogy kvótát csökkenteni csak akkor kell, ha a napi iraki szállítás - amely jelenleg 1 millió hordó körüli -, eléri a 2,5 millió hordót. Claude Mandil, a Nemzetközi Energiaügynökség (IEA) vezérigazgatója szintén nem pártolja a kvótacsökkentést, Washingtonban ugyanis csak szeptemberre várják az említett napi 2,5 millió hordós szint elérését, az atípusos tüdőgyulladás (SARS) nyomán pedig nem mérséklődik az üzemanyag iránti kereslet. Alvaro Silva OPEC-főtitkár szintén nem helyesli a csökkentést, mivel a hordónkénti árak a kartell által előirányozott 22-28 dolláros sávban vannak. A Mol számított rá, hogy az olajár a háború végeztével visszatér a sávba - közölte Bacsur György, a cég sajtóirodájának főmunkatársa is. Hangsúlyozta azonban, hogy ennek fenntartásáért az OPEC-nek rugalmas termelési politikát kell folytatnia, kellő támogatást szerezve a szervezeten kívüli termelőktől is. Emlékeztetett arra, hogy idén március közepéig folytatódott a tavalyi áremelkedés az olajpiacon, az iraki bizonytalanság miatt. A Brent jegyzése hordónként 34 dollár fölé emelkedett, a háború befejeztével az árak 25 dollár körül stabilizálódtak. A kőolajtermékek jegyzése a kőolajéhoz hasonló tendenciát mutatott, de az egyes fő termékcsoportok - főként a motorbenzin és a gázolaj - tekintetében nagy eltolódások voltak az észak-amerikai és az európai készletváltozás függvényében.

Sztrájkhullám Európában

Sztrájkok bénították meg a közlekedést tegnap Európa több országában. Ausztriában és Franciaországban a közalkalmazottak a tervezett nyugdíjreform, Olaszországban az Alitalia dolgozói pedig a létszámleépítés ellen tiltakoztak.

Az MFB-től az ÁPV-hez kerül tizennyolc vállalat

Kormánydöntés alapján 18 cég, köztük a Hungexpo Rt., a Siótour Rt., valamint a Zsolnai Porcelángyár és a Hollóházi Porcelángyár kerül át e hónap közepéig a Magyar Fejlesztési Bank (MFB) Rt. kezeléséből az Állami Privatizációs és Vagyonkezelő (ÁPV) Rt.-hez. Bár a korábbi tervek szerint az MFB piaci áron adta volna át a cégeket, a tranzakció mégis a 9 milliárd forintos könyv szerinti értéken történik. A társaságok későbbi értékesítéséből származó esetleges nyereséget vagy veszteséget is az ÁPV Rt. viseli. A 18 vállalat összesen 1,8 milliárd forint MFB-vel szemben fennálló és 206 millió forintos tagi kölcsönnel kerül az ÁPV Rt.-hez.

Nem tolonganak a befektetők

Fenntartásaik vannak a lehetséges befektetőknek az egészségügyi intézmények privatizációjával kapcsolatban – derült ki a NAPI Gazdaság körkérdése alapján. Az egészségügyi intézmények magánosítási formáit szabályozó, kórháztörvény néven elhíresült jogszabálytervezet eddig is a viták kereszttüzében állt és a jelek szerint ahány érintett, annyiféle vélemény alakult ki róla: a szakma kiárusítástól tart, a kormányzat számít a tőke beáramlására, a befektetők egy része viszont bizonytalan. Kökény Mihály, az Egészségügyi, Szociális és Családügyi Minisztérium államtitkára optimista a befektetésekkel kapcsolatban. Lapunknak hangsúlyozta, hogy a törvény pusztán a lehetőségét teremti meg a szabályozott privatizációnak, egyetlen tulajdonos vagy szolgáltató számára sem kötelező élni azzal. Máris több érdeklődő jelentkezett a minisztériumnál, külföldi és magyar cégek egyaránt. Kökény szerint főleg azok a vállalatok vesznek majd részt a folyamatban, amelyek már most jelen vannak a magyar piacon és esetleg az egészségügyben is érdekeltek. Az érdeklődők között volt olyan vállalkozás, amely nonprofit kórházláncot működtet külföldön, de jelentkezett pénzintézet, építőipari cég is. Lapunk több lehetséges szakmai befektetőt – gyógyszercégeket, gyógyászatisegédeszköz- és orvosiműszer-gyártókat – megkérdezett, szándékukban áll-e egészségügyi intézménybe invesztálni. A cégek válasza nem volt egyértelműen igenlő: a gyógyszercégek közül a Richter Gedeon Rt., az Egis Gyógyszergyár Rt. és a debreceni Biogal Gyógyszergyár például egyáltalán nem szándékozik szakmai befektetőként nyitni az egészségügyi ellátórendszer ezen területe felé és az egészségügyet kiszolgáló más ágazatok képviselői is fenntartásokat fogalmaztak meg. Szokodi Csaba, a Johnson & Johnson Kft. ügyvezető igazgatója szerint az alapvető probléma az, hogy a reménybeli szakmai befektetőknek egészen más a profiljuk és mások a tapasztalataik, mint ami például egy kórház működtetéséhez szükséges. Ugyanakkor az esetleges befektetések környezete sem ideális: Szokodi szerint a törvénytervezet nyújtotta és az egészségügy finanszírozási rendszeréből fakadó üzleti-pénzügyi garanciák lényegesen nagyobb kockázatot jelentenek annál, mint amit egy tőkeerős nagybefektető vállalni hajlandó. Az ügyvezető szerint ezért félő, hogy a rövid távú megtérülésre számító, az egészségügyi rendszer stabilitását valóban veszélyeztető kockázati tőkebefektetők jelennek majd meg privatizatőrként. Ahhoz, hogy például a Johnson & Johnson jó szívvel fektessen be az ágazatba, az egészségügyet illető széles körű politikai és társadalmi konszenzusra, emellett a finanszírozási rendszer jóval nagyobb mértékű kiszámíthatóságára volna szükség – mondta Szokodi. A törvény lehetővé tenné, hogy az egyes intézmények dolgozói is tulajdont szerezzenek a privatizáció során. Ezt segítendő a Pénzügyminisztérium az egészségügyi tárcával együttműködésben államilag támogatott kedvezményes hitelkonstrukciókat dolgoz ki. Ezekhez Kökény Mihály szerint a kis- és középvállalkozói hitelekhez hasonló feltételekkel juthatnak majd hozzá az egészségügyi alkalmazottak.

Szakmai ellenállásba ütközik a kórháztörvény

Az Egészségügyi Dolgozók Demokratikus Szakszervezete (EDDSZ) semmilyen körülmények között nem hajlandó elfogadni az intézményi törvény tervezetét, a Magyar Orvosi Kamara (MOK) ugyancsak fenntartásokat fogalmazott meg.