Kollányi Katalin Zsófia

Médiakampány a magyar gyógyturizmusért

Összesen nettó negyvenkétmillió forint értékben írt ki a Magyar Turizmus (MT) Rt. pályázatot a magyarországi wellness- és gyógyturizmust népszerűsítő kampány kreatív munkálataira és hirdetési anyagai gyártására. A pályázatot a reklámtervek tetszetősségét, hatékonyságát és árát egyaránt figyelembe véve az Ogilvy & Mather Budapest Rt. nyerte meg. A mintegy két hónapos kampány bel- és külföldön egyaránt idén ősszel kezdődik, ennek keretében óriásplakátok, sajtóhirdetések és televíziós reklámok népszerűsítik a magyarországi szolgáltatásokat - tudta meg lapunk Kelecsényi Ágnes marketing-vezérigazgatóhelyettestől. A magyarországi, szeptembertől november végéig tartó kampányra összesen ötvenmillió forintot szánnak. Az első szakaszban a wellnessturizmust népszerűsítik, amelynek főleg a fiatalabb középkorosztály a célcsoportja. Ezt követi az idősebbeket célzó, szorosan gyógyturisztikai hirdetési blokk. Magyarországon nem sugároznak reklámfilmeket, inkább a bővebb, magyarázó jellegű beszélgetéseket, bejátszásokat részesítik előnyben, ezeket óriásplakátok és újsághirdetések erősítik. A magyarországival egy időben indul az elsősorban az európai régiót érintő reklámkampány, amelyre az MT 150 millió forintot különített el; ehhez a társaság külföldi kirendeltségei is hozzájárulnak saját költségvetésükből. A hirdetésekben együtt jelenik meg a wellness- és a gyógyturizmus, ezeket - a nyár eleji országimázskampányhoz hasonlóan - nemzetközi csatornák, mint például a CNN, a National Geographic és a Travel Channel három hétig vetítik. Az óriásplakátok és újsághirdetések a magyarországi turizmus szempontjából kiemelt országokban - Skandináviában, Német-, Francia- és Olaszországban, illetve a nemzetközi körülmények alakulásának függvényében Izraelben - gyakoribbak lesznek.

Májustól nő a mobilvécé-kereslet

Magyarországon tíz-tizenöt szereplője van a folyamatosan bővülő, mintegy félmilliárd forintos összforgalmú mobilvécé-piacnak. Nehéz lenne megbecsülni, hogy évente hány helyen és összesen mennyi fülkére van igény az országban: elsősorban építkezésekre és különféle rendezvényekre bérelnek az alkalmatosságokból. A piacvezető cég az elsőként megjelent Toitoi Kft. A tizenkét éve alakult vállalkozás néhány tucat fülkével indította szolgáltatását és dinamikus fejlődés eredményeképpen mára több mint kétezer vécével rendelkezik. Az összesen több mint harminc főt foglalkoztató társaság húsz teherautóval szállít és nonstop ügyeleti szolgálattal áll ügyfelei rendelkezésére. Éves forgalmuk mintegy háromszázmillió forint. E cég látja el a legnagyobb magyarországi rendezvényeket, például az idén hatszáz mobil vécét bérlő Sziget-fesztivált, a Budapest Parádét és a Hungaroringet is higiéniai berendezésekkel - mondta el lapunknak Solti András ügyvezető igazgató. Idén eszközparkját mintegy húsz százalékkal növeli, noha - elsősorban az építőipar lassú bővülése miatt - a piac növekedése az utóbbi időben megtorpant. A folyamatos ellátás érdekében 600-700 fülkét tartalékolnak, a többit folyamatosan kihelyezik. A következő évtől növelik a keresletet a különféle rendezvények higiénés körülményeire vonatkozó EU-előírások is - véli Solti. A Toitoi forgalmának 20-30 százaléka származik a rendezvények szükségleteinek biztosításából, a fennmaradó részt pedig az építkezésekre való kiszállítások jelentik. A szolgáltatás költségei függenek a bérleti időtől, a legtöbb cég viszont kedvezményt ad nagyobb tételű megrendelésnél. A Toitoi építkezésekre havi 26 500 forintért adja bérbe a fülkéket, ebben az összegben heti egyszeri ürítés és takarítás díja is benne van. Az extra karbantartás alkalmanként ötezer forintba kerül. A rövidebb időtartamú és nagyobb forgalmú rendezvényekre napi 16 000 forint a bérleti díj - ilyen esetekben a bérlő igényei szerint gyakoribb karbantartást biztosít a bérbeadó. A jelenleg 250 fülkével és két teherautóval működő Szükség Bt. szintén a magyar piac egyik legrégibb vállalkozása. Nyári László ügyvezető szerint bevételük negyven százaléka származik különféle építőipari cégektől, ezért ők jobban megérezték az iparági recesszió hatását. Nyári szerint az utóbbi időben sok olyan kisebb vállalkozás jelent meg a hazai piacon, amelyek alacsony áraikkal hosszú távon ugyan valószínűleg nem lesznek képesek fennmaradni, az átmeneti kínálatnöveléssel azonban nehéz helyzetbe hozhatják a piaci stabil szereplőit.

Bizonytalan gyógyászati- eszköz-forgalmazók

Éppen negyed évet késnek az orvostechnikai eszközökről szóló ártárgyalások - jelentette ki lapunknak Pilinyi Rita, az Orvostechnikai Szövetség (OSZ) főtitkára. Ezzel szemben az Országos Egészségbiztosítási Pénztár (OEP) értelmezése szerint a tavaly év végén az érintettek képviselőivel folytatott tárgyalások eredményeinek idén májusi - a hivatalos közlönyben megjelent - kihirdetésével a szervezet eleget tett e kötelezettségének. A gyártók, a forgalmazók és az OEP egyeztetései során kellene megállapodásnak születnie a forgalmazott orvostechnikai termékek - köztük a gyógyászati segédeszközök - aktuális árváltozásairól, illetve arról, hogy az egyes eszközöket milyen mértékben támogatja az OEP. Az egészségbiztosítónak jogszabályban előírt kötelessége, hogy minden év április 30-ig befejezze a teljes körű ártárgyalásokat. Ennek keretében idén bekerülhettek volna a támogatott termékek közé az elmúlt 1,5 évben a piacon megjelent eszközök is, jegyezte meg az OSZ főtitkára. Szerinte a 2003 tavaszára ígért ártárgyalás a többi között az új funkcionális eszközcsoportokra és a másfél évvel ezelőtt új termékként beadott - a 2002. decemberi ártárgyalásokból mégis kihagyott - eszközökre terjedt volna ki. Csakhogy az egészségbiztosító lapunkhoz eljuttatott közleménye szerint az idén májusban kihirdetett árak (az 1999 óta tartott első) ártárgyalás eredményei, ezért e lista legalább egy évre szólóan tartalmazza a támogatott termékek körét. Mezei Zoltán, a Gyógyászati Segédeszközök Forgalmazóinak Országos Szövetsége elnöke szerint Magyarországon a gyógyászati segédeszközök szűk értelemben vett forgalmazóinak száma legfeljebb négyszáz. Ez - az optikusokat, a hallókészülék-gyártókat is beszámítva - hozzávetőleg 1000-1200 piaci szereplőre bővülhet. Döntően a kis- és középvállalkozások tevékenysége jellemzi az itthoni gyártói és forgalmazói piacot, legfeljebb tízre tehető az orvostechnikai termékeket gyártó multinacionális cégek leányvállalatainak száma. Mezei szerint az e területen működő cégek helyzetét jelentősen megnehezíti a jelenlegi szabályozási gyakorlat. Magyarországon ugyanis a gyógyászati segédeszközök támogatására szánt összeg töredéke a gyógyszer-ártámogatási keretnek. Az OEP 2003-as adatai szerint a gyógyászati segédeszközök kasszájának aránya az összes egészségügyi kiadásokhoz mérten az EU-országokban mintegy 6 százalék, míg nálunk évek óta 2,5-3 százalék körül alakul. Az itthoni szabályozás anomáliája például az, hogy ha az orvos által felírt s támogatott gyógyászati segédeszköz - például méretproblémák miatt - nem felel meg a betegnek s ez csak az üzletben derül ki, akkor csak olyan másikat választhat, ami olcsóbb. Még az ugyanannyiba kerülő más márkájút sem választhatja az eredetileg felírt helyett, hiába passzol rá. A költséghatékonysági elemzés helyett tehát a legalacsonyabb árú termék finanszírozásának elve érvényesül a támogatás megítélésénél. Az e területre érvényes rendelkezések alkalmazási gyakorlata - a főtitkár asszony szerint is - több szempontból kialakulatlan, sok esetben bizonytalanságot okoz például, hogy a jogi szabályozás nem követi a gyógyászati segédeszközök piacán végbemenő átrendeződéseket. A nálunk forgalmazott eszközök fajtáit, mennyiségét nehéz megbecsülni, mert a finanszírozáshoz hozzájáruló OEP külön termékként tartja nyilván ugyanannak az eszköznek a lényegében azonos, csak méretében, formájában vagy gyártójában különböző fajtáit. Emiatt több mint 7500 támogatott terméket tartanak számon. Pilinyi szerint a tavaly decemberi ártárgyalásokon az OEP 7571 eszközt - köztük 3389 új terméket - vett listára. Ezek között azonban külön cikként, külön ISO-kóddal regisztrálták ugyanazon termékek eltérő méreteit, valamint ugyanazon terméktípus különféle gyártóktól származó darabjait. Ez megnehezíti a legmegfelelőbb eszköz felírását, mivel az orvosok nemigen ismerik az összes gyártót, azok különböző fantázianevű termékeit, a beteg pedig csak a szaküzletben tudja meg, ha nem megfelelő a termék, s emiatt vissza kell mennie orvosához.

Araszolva halad az M0-s továbbépítése

A Budapestet elkerülő M0-s körgyűrű további szakaszai építésének előkészítése jelentős késedelmet szenved, ami veszélyezteti a közlekedési tárca átadási határidőit. Ezzel szemben van olyan híd, amelynek kivitelezési tervei alig több mint egy év múlva érvényüket vesztik.

Az M0-s építésének szakaszai

1940 először vetődik fel az ötlet 1986 megkezdődnek az építkezések 1988 az M5-ös és az 50-es út közötti szakasz átadása 3,5 km 1990 az M5-ös és a 6-os főút közötti szakasz, a hárosi és a soroksári Duna-híd átadása 15 km 1994 az M1-es és a 6-os főút közötti szakasz átadása 13,9 km 1999 júniusa az M3-as és az új 2-es főút közötti szakasz átadása 3,5 km 1999 októbere az új és a régi 2-es főút közötti szakasz átadása 2,5 km Forrás: GKM

Sokezres munkaerőhiány

A Magyar Kórházszövetség és az Egészségügyi Menedzserképző Központ felmérése szerint több mint nyolcezer fős munkaerőhiány van a magyar egészségügyben. A betöltetlen állások nagy része ápolói vagy asszisztensi státus (összesen 3300), de orvosokból is majdnem 2500-zal több kellene. A kutatás eredményei alapján gondot okoz, hogy csökken az egészségügyi pályát választók száma, ugyanakkor erősödött a területről való elvándorlás mind az ápolók, mind az orvosok körében. A felmérés szerint világszerte munkaerő-problémákkal küzdenek az egészségügyi rendszerek, mert a demográfiai változásoknak, az egyre kiterjedtebb ellátásnak és egyéb tényezőknek köszönhetően jelentősen megnőtt az egészségügyi szolgáltatások iránti kereslet. Egy korábbi interjúban Gyenes Géza, a Magyar Orvosi Kamara főtitkára elmondta lapunknak, hogy az EU-csatlakozással lehetővé váló munkaerő-kiáramlás miatt kétségbeejtő helyzetben találhatja magát a magyar egészségügy. Szerinte ugyanis a méltatlan pénzügyi helyzet miatt a magyar orvosok és szakasszisztensek olyan nagy része kereshet az EU tagországaiban munkát, hogy az itthoni ellátórendszer működése veszélybe kerül. A magyar egészségügyi munkaerő keresett a nyugat-európai régióban: egyes országok ingyenes nyelvtanfolyamokat szerveznek a náluk munkát vállalóknak. Gyenes szerint az EU-ban 6500-9000-re tehető a hiány az egészségügyi dolgozókból, s a magyar munkaerő nagymértékben nyitott a külföldi munkavállalásra. Nyolc év alatt folyamatos csökkentés mellett 20 százalékkal esett az egészségügyben dolgozók száma. Az elvándorlás egyik legfőbb oka az egészségügyi keresetek alacsony színvonala: 2000-ben ugyan az átlagkeresetnél két százalékponttal nagyobb mértékben emelkedtek az egészségügyi bérek, attól való elmaradásuk azonban még ezzel együtt is majdnem 20 ezer forint havonta. A tájékozatlanság a legfőbb gond a magyar lakosság és az egészségügyi ellátórendszer kapcsolatában - mondta Győrfi István kormánymeghatalmazott. A kormány ezért kommunikációs kampányt indít többek között a lakosság egészségügyi ellátásokkal kapcsolatos adótudatosságának növelésére. A magyar lakosság kiemelten fontosnak tartja az egészségügyi ellátórendszer kérdését és alapvetően támogatja az intézmények működtetésének magánkézbe kerülését, de nem akar többletterheket vállalni az ellátás színvonalának emelése érdekében - derül ki a Tárki egy mostani kutatásából. A háziorvosi ellátás területén a megkérdezettek háromnegyede, a szakorvosi ellátásban részesülők több mint fele, a kórházi ellátást kapók egyharmada szerint volna kívánatos a magántőke megjelenése. A megkérdezettek többsége üdvözölné valamilyen kiegészítő ápolási biztosítás bevezetését is. A szakminisztérium már idén belekezd e biztosítási konstrukció kidolgozásába, amelyet a bruttó bér 1 százalékát kitevő járulékkal finanszíroznának.

Egyelőre hatnak az olajárcsökkentő tényezők

A szeptemberi jegyzésű nyersolaj hordónkénti ára hétfőn 32 centtel, 1,1 százalékkal, 29,85 dollárra csökkent a New York-i kereskedelmi tőzsde (NYMEX) elektronikus forgalmában, ezt megelőzően pénteken is süllyedt 0,2 százalékkal. Több tényező áll az árak esésének hátterében - derül ki a Bloomberg és a Reuters ágazati elemzők nyilatkozatain alapuló jelentéseiből. Az egyik ok, hogy az Egyesült Államokban a közműszolgáltatók és más vállalatok - amelyek az év elején a gázárak megugrása nyomán kénytelenek voltak olcsóbb üzemanyagokkal, például fűtőolajjal tüzelni - ismét földgázra váltanak. A földgázárak ugyanis esnek, határidős jegyzéseik tőzsdei zárási árai New Yorkban decemberig mélypontra hanyatlottak, mert az enyhébb idő nyomán mérséklődött a kereslet. Emellett - a washingtoni energiaügyi minisztérium múlt heti jelentése szerint - március vége óta csaknem megháromszorozódtak a tartalékok. Fentieken túl lefelé nyomja a nyersolajárakat az is, hogy az egyesült államokbeli átlagos napi benzinkereslet - ugyancsak az amerikai energiaügyi minisztérium adatai alapján - a múlt év azonos időszakában kimutatott szintről 0,5 százalékkal, 8,738 millió hordóra apadt, ugyanis az amerikaiak kevesebbet utaznak mostanában. Végül, de nem utolsósorban nőtt a iraki olajtermelés is, mégpedig napi 800 ezer hordóról 1 millió hordó fölé. Mindezek alapján valószínűnek látszik, hogy az OPEC az arab ország exportjának föllendülésére számítva nem emeli termelési kvótáit a csütörtökön Bécsben tartandó értekezletén. Bacsur György, a Mol Rt. munkatársa szerint a magyar olajipari vállalat is igazodik majd a világpiaci árak alakulásához. Egyelőre azonban nem lehet tudni, mikor és milyen mértékű árváltozásra számíthatunk. A tavalyi áremelkedés idén március közepéig folytatódott az olajpiacon, az iraki bizonytalanság miatt a Brent jegyzése hordónként 34 dollár fölé nőtt. Hasonló tendenciát mutatott a kőolajtermékek ára, ám főként a motorbenzin és a gázolaj esetében nagy eltérések voltak az észak-amerikai és az európai készletváltozás különbsége miatt (NAPI Gazdaság, 2003. június 5., 13. oldal).

Adóemelés: hatmilliárdos kórházi áfateher

Szakértők becslése szerint összesen hatmilliárd forinttal nőhetnek a kórházak kiadásai a gyógyszerek és más termékek forgalmi adójának növelése miatt. Az áfakulcs alacsonyabb lehetne, ha a csatlakozási tárgyalások során az előző kabinet erre derogációt kér.

Hatmilliárdos kórházi áfateher

Szakértők becslése szerint összesen hatmilliárd forinttal nőhetnek a kórházak kiadásai a gyógyszerek és más termékek forgalmi adójának növelése miatt.