Kollányi Katalin Zsófia

Lesz-e sztrájk az egészségügyben?

Ma ül le tárgyalni Kökény Mihály, az egészségügyi tárca politikai államtitkára a Magyar Orvosi Kamara (MOK) újonnan megválasztott vezetőségével. Az államtitkár szerint a kormány hajlandó az orvosok legfőbb szakmai testületével hosszú távú együttműködési megállapodást kötni, ahogy eddig is mindig figyelembe vették a kamara szabályozással kapcsolatos javaslatait. Éger István, a MOK elnöke nem vár érdemi eredményt a megbeszéléstől . Augusztus 16-i küldöttgyűlésén a MOK kifogásolta, hogy a készülő törvény nem választja el egymástól az orvosok és a többi egészségügyi dolgozó jogállására vonatkozó szabályokat. A küldöttgyűlés állásfoglalása szerint az orvosok helyzetét külön törvényben vagy ugyanazon törvény külön fejezetében kéne szabályozni. Döntésük szerint ezentúl az orvosi tevékenység díjtételeit az uniós színvonalnak megfelelően kéne kialakítani. A küldöttgyűlés elutasította, hogy az orvosi tevékenységet a szakmai szempontokat figyelmen kívül hagyó gazdasági megfontolások alapján korlátozni lehessen. Arra az esetre, ha követeléseiket nem teljesítik, a kamara akár sztrájkot is kilátásba helyezett. Kökény nem foglalt állást arról, enged-e a kormány a kamara kívánságainak. Véleménye szerint a csütörtöki megbeszélés során alakul ki, milyen területeken és milyen eredménnyel tudnak egymással tárgyalni. A törvényjavaslat júniusban félbemaradt általános parlamenti vitája szeptember elején folytatódik, és szeptember 22-23-ára várható a részletes vita.

A jó orvosnak pluszpénz jár az OEP-től

A tervek szerint havonta ötvenezer forinttal egészíti ki januártól az OEP azon orvosi rendelők bevételét, amelyek részt vesznek az új minőségbiztosítási rendszerben - tudta meg a NAPI Gazdaság. Az évi 840 millió forintos kiadást jelentő rendszert szeptembertől fokozatosan vezetik be.

Rég látott nagy fennakadás a BKV-nál

Évente legfeljebb egy olyan rossz napja van a Budapesti Közlekedési Vállalat Rt.-nek (BKV), mint a keddi volt - tudtuk meg Tóth Istvántól, a vállalat szakszolgálat-vezetőjétől. Hogy mekkora veszteséget okoz egy-egy a tegnapihoz hasonló, viszonylag hosszú ideig tartó meghibásodás, azt szinte lehetetlen megbecsülni, mindenesetre az erkölcsi kár a legjelentősebb - mondta Tóth.

Jó orvosnak pluszpénz jár

A tervek szerint havonta ötvenezer forinttal egészítené ki januártól az Országos Egészségbiztosítási Pénztár (OEP) azon orvosi rendelők bevételét, amelyek részt vesznek az OEP, az egészségügyi tárca és a Magyar Praktizáló Orvosok Szövetsége (Maposz) által kidolgozott minőségbiztosítási rendszerben - tudtuk meg Kollai Balázstól, a Maposz elnökétől. A rendszert szeptembertől fokozatosan vezetik be, idén várhatóan száz és háromszáz közötti praxis csatlakozik majd, 2004-ben pedig a számítások szerint az 1400-at is elérheti a belépők száma. Ez évente 840 millió forint kiadást jelentene az OEP-nek.

Gyógyszerhiány várható

Az innovatív gyógyszergyártók nem hajlandók a kiszámíthatatlan forgalmú decemberre is elkötelezni magukat, amin akár meg is bukhatnak a gyógyszertámogatási rendszerről folyó tárgyalások.

Számíthatnak a halasztásra a gyógyszergyártók

A kormány elé terjesztette Csehák Judit miniszter azt az indítványt, hogy két héttel tovább tárgyalhassanak a gyógyszergyártókkal és -forgalmazókkal a gyógyszerkereten felüli fogyasztás túllépésének visszafizetéséről. A tárgyalások témája az a szerződéstervezet, amelyet a gyógyszergyártók kötnének meg az Országos Egészségbiztosítási Pénztárral (OEP). Ez szabályozná, mennyit és hogyan fizessenek az egyes gyártók a kereten felüli, OEP által is támogatott gyógyszerforgalmuk után. A gyártók és az OEP közti közvetlen szerződés azért volna előnyös, mert a patikáknak nem kellene bekapcsolódniuk a rendszerbe, így a betegeknek sem származna hátránya a változások okozta fennakadásokból. Ez csak akkor lehetséges, ha olyan szerződést sikerül kialakítani, amelyet minden magyarországi gyógyszergyártó aláír. Székely Krisztina, az Innovatív Gyógyszergyártók Szövetségének elnöke lát esélyt arra, hogy a következő hetekben sikerül egy sokak számára elfogadható szerződést megszövegezni.

Csúszik a rendszerváltás a gyógyszertámogatásban

A kormány nem hajlandó többet szánni a gyógyszertámogatásra a jelenleg erre a célra elkülönített 239 milliárd forintnál; Csehák Judit egészségügyi miniszter szerint az eredeti augusztus 15. helyett várhatóan szeptember elején lép életbe a rendszert szabályozó miniszteri rendelet. Ez azokat a kereteket szabja majd meg, amelyek túllépése esetén a kereten felüli forgalom támogatási összegét a gyártók visszafizetik az Országos Egészségbiztosítási Pénztárnak (OEP). Csehák Judit azért ült össze tegnap a gyógyszergyártók és gyógyszerészek képviselőivel, hogy az úgynevezett globális támogatási rendszer helyett egy, az érintettek számára elfogadhatóbb szisztéma kidolgozásáról meg tudjanak állapodni. A miniszter ígéretet tett, hogy nyomatékosan kéri a kormányfőt a rendszer hatálybalépésének két héttel való elcsúsztatására. Csehák szerint ez az idő elég arra, hogy olyan rendszert dolgozzanak ki a gyógyszergyártók és a patikák képviselőivel, amelyik mindenki számára kielégítő. Orbán István, a Magyarországi Gyógyszergyártók Országos Szövetségének (Magyosz) elnöke rámutatott, hogy ehhez a teljes magyarországi gyógyszerforgalmat egységként kezelő, annak volumenét megszabó globális támogatási rendszer helyett olyan, az egyes gyógyszergyártók és az OEP közötti szerződéseken alapuló rendszerre volna szükség, amit minden Magyarországon jelen lévő gyártó el tud fogadni. Bár a kamara még nem alakította ki álláspontját, a patikák szempontjából elfogadhatatlan, ha a készülő rendszer bármilyen mértékben is azok információs rendszerére akarna alapozni - vélekedett Hávelné Szatmári Katalin, a Magyar Gyógyszerészkamara elnöke.

Krónikus a hiány az Egészségbiztosítási Alapnál

Leginkább a hiánnyal jellemezhető az Egészségbiztosítási Alap működése az elmúlt évtizedben - állapítja meg az Állami Számvevőszék (ÁSZ) jelentése. A mérséklésre évről évre mind bevételi, mind kiadási oldalon történtek intézkedések, a várt eredmény azonban rendszeresen elmaradt. Az ÁSZ szerint ennek oka, hogy az egészségügyi szolgáltatás igénybevétele biztosításalapú, de nem függ a befizetett járuléktól, mivel a jogosultság általános. Az alap gazdálkodásának növekvő feszültségei a számvevők szerint összefüggnek a gazdasági-társadalmi környezet átalakulásával: az egészségügyi rendszer környezetének alapvetően piaci logikája, a világpiaci árak megjelenése az árhoz nyújtott támogatások közvetlen növekedését eredményezte. Az ÁSZ azt javasolja az egészségügyi miniszternek, hogy vizsgálja felül szakmailag a gyógyszer- és a gyógyászatisegédeszköz-támogatások előirányzatának zárt jellegét és tegyen javaslatot annak átalakítására. A bevételek meghatározó részét jelentő járulékbevételek ugyan csökkentek az utóbbi években, mert mind a munkavállalói, mind a munkáltatói járulék nagysága mérséklődött, más területeken azonban igyekeztek ezt a folyamatot ellensúlyozni. Így a fix összegű egészségügyi hozzájárulás bevezetése és a munkáltatói táppénz-hozzájárulás is a bevételeket növelte. A kiadások folyamatosan emelkedtek, de egyes csoportok bővülése jelentősen meghaladta az összkiadások növekedési ütemét. A gyógyszerkiadások minden évben jelentősen meghaladták a tervezettet. Annak érdekében, hogy a költségeket kézben tartsák, 1999-től zárttá vált a gyógyszertámogatás kasszája, az Országos Egészségbiztosítási Pénztár (OEP) azonban nem kapott eszközt arra, hogy a kassza előirányzatának nagyságát befolyásolja. Jogszerűtlennek és kollektív büntetésnek tekintik a gyógyszerpiaci szereplők az OEP elképzelését arról, hogyan oldják meg a kormány által a második félévre meghatározott gyógyszer-támogatási összeg betartását, illetve az esetleges túllépés visszafizetését - derül ki a Magyarországi Gyógyszergyártók Országos Szövetségének (Magyosz) közleményéből. A szövetség szerint a gyógyszerüzlet évek óta a kormányzat kísérletezésének tárgya, ami miatt átláthatatlanná és tervezhetetlenné vált a gyógyszer-támogatási rendszer.

Jövő januártól jön az ápolási biztosítás

Várhatóan jövő szerdán terjeszti a Pénzügyminisztérium a kormány elé az ápolási biztosítási rendszer koncepcióját, amelyet az Egészségügyi, Szociális és Családügyi Minisztériummal közösen dolgoztak ki - tudtuk meg Tóth Judittól, Győrfi István egészségügyi reformokért felelős kormánymeghatalmazott szóvivőjétől. Az új, az egészségbiztosításhoz hasonlóan felosztó-kirovó rendszerű biztosítási formát várhatóan 2004 januárjától vezetik be. A járulék tervezett mértéke a munkavállalók bruttó bére után fizetendő egy százalék, ami a következő évben hozzávetőleg 53 milliárd forinttal növelné az államháztartás bevételeit. Az Alkotmánybíróság álláspontja szerint csak akkor vezethető be új járulék, ha annak fejében a járulékfizetők új szolgáltatáshoz jutnak: ennek érdekében az egészségügyi szaktárca az ápolásra szoruló családtagot ellátó nagykorú állampolgároknak fizetendő ápolási díj kiterjesztését tartaná jónak. Az ápolásbiztosítási alapot kezdetben - a bevezetéskori magas adminisztrációs költségeket csökkentendő - az Országos Egészségbiztosítási Pénztár (OEP) kezelné az egészségbiztosítási alapon belül, majd a tervek szerint idővel önálló biztosítási ággá válna. Jelenleg összesen a GDP két százalékát, becslések szerint hozzávetőleg kétszázmilliárd forintot fordítanak évente ápolási szolgáltatásra. Ebből százmilliárdot magánszemélyek fizetnek ki különféle szolgáltatásokért - például otthoni ápolásért - s mintegy húszmilliárd forint a fogyatékosok támogatása. Az állami ápolási hozzájárulás 80-100 milliárd forint, a számítások szerint harmincmilliárd forintot kell az egészségügyi alap kifizetései közül ide számítani. A tervek szerint az egészségügyi informatikai rendszer fejlesztése révén pár éven belül elkülöníthetővé válik a különféle jogcímeken, különféle formákban és szolgáltatók által nyújtott és finanszírozott ápolási ellátás, amit idővel várhatóan teljes egészében az ápolási biztosítási alapból fedeznének. Németországban 1995 óta működik ápolásbiztosítási rendszer és több más országban, például Japánban, Luxemburgban, Izraelben és Hollandiában is jó eredményekről számolnak be a hasonló biztosítási konstrukcióról.