Mire megoldás a biztosítási alkusz?
Merjünk kötelezőt váltani
Mire megoldás a biztosítási alkusz?
Merjünk kötelezőt váltani
Merjünk kötelezőt váltani!
A kötelező biztosításnál az alkuszcégek jelentik a jó megoldást - állítják az alkuszok.
Végrehajtót küldhet a Mabisz
A kötelező biztosítással nem rendelkezők helyett a Mabisz fizethet, de a szervezet ezt a tartozást minden eszközzel igyekszik behajtani.
Felügyeleti biztos a Köbénél, törvénysértő a MÁV általános Biztosító egyesület
Korai kötelező-szigor
Indul a kötelező-menet
Az idei kgfb-váltási harcban aligha számíthatunk komolyabb árversenyre, a biztosítók a korábbi küzdelemb?l tanulva sokkal inkább az eligazodás nehezítése terén tűnhetnek majd igazán kreatívnak. Héjjas Péter István A kötelező gépjármű-felelősségbiztosítás (kgfb) következő tarifáit október 30-ig kell nyilvánosságra hozniuk a biztosítóknak. Az elmúlt két évben liberalizált árakkal működő piacon az árverseny miatt gyakran panaszkodó társaságok - az általuk kifogásolt alacsony profitrés ellenére is - évről évre ringbe szállnak az ügyfelekért. Kurtisz Krisztián, a Groupama Biztosító lakossági és kisvállalkozói vagyonbiztosítási igazgatója szerint ennek oka csak részben az, hogy tekintélyes (évi 120 milliárdos díjbevételű) piacról van szó. Szerinte legalább ilyen fontos, hogy a kötelező biztosítás esetében az ügyfelet nem kell meggyőzni arról, hogy kössön szerződést. A biztosítók így könnyebben juthatnak ügyfélhez, aki pedig már egy ponton kapcsolódik a társasághoz, jobban rábeszélhető egyéb termékek igénybevételére is. Az ügyfelekért folytatott harc azonban az évek során jelentősen változott. Sipos József, az Allianz Biztosító ügyvezető igazgatója úgy látja, hogy a két évvel ezelőtti árversenyhez képest tavaly jelentős fordulat következett be: fontossá vált az is, hogy ki milyen kedvezményeket ad, s főként hogy milyen szolgáltatásokat képes szerződő partnerének akár ingyenesen is nyújtani. Kurtisz Krisztián ugyan ezzel alapvetően egyetért, de azt gondolja, ezen a téren a lehetőségek igen korlátozottak. A szektorban tapasztalható alacsony profitszint és a magas fogyasztói árérzékenység miatt ugyanis alig adható ingyenes pluszszolgáltatás. Lehetőség van viszont olyan csatolt szolgáltatásra, amelyet a standardnál alacsonyabb díjért kaphat meg az ügyfél. A Groupama nyilvánvalóan ennek jegyében lépett az idei kgfb-harc első szereplőjeként nyilvánosságra. A társaság ugyan tarifatáblát még nem tett közzé (ezzel megvárja a szokásos október végi időpontot), de azt már bejelentette: új ügyfelei, akik nov 1-jéig weblapjukon regisztrálnak, baleset-biztosítást kapnak „ajándékba”. A Groupama emellett igyekszik kedvező tarifákkal megtartani a nála már szerződéssel rendelkezőket. Maják Viktor, az Union biztosító marketingigazgatója úgy látja, hogy a „kapcsolt” megoldásokat a piac nem igazolta egyértelmően vissza, ezért szerinte a követendő cél az alapszolgáltatás ügyfélközpontúvá tétele, vagyis a kötelezőt szabályozó kormányrendelet reformja lenne. Általánosan igaz, hogy a biztosítók a változó ügyféligényekhez igazodva összetettebb - és ebből adódóan kevésbé átlátható - szerződési feltételek létrehozásában látják a üdvözítő megoldást. Több biztosítónál is úgy vélik, hogy az új versenyben meghatározó lesz, hogy ki melyik részpiacra pozicionálja magát. Maják is úgy véli, a kialakuló tarifák után az ügyfelek valószínűleg korcsoporttól, életkortól, lakhelytől függően más-más biztosítónál találják majd meg a legolcsóbb tarifákat. Az első fecskét jelentő Groupamánál mindenesetre a kgfb-küzdelem nyitányát jelentő sajtótájékoztatón rögzítették: nem kívánnak komoly árversenybe bonyolódni. Az előző évek tapasztalatai alapján pedig kérdés, hogy ezt a kesztyűt az idén egyáltalán felveszi-e valaki.
Indul a kötelező-menet
Az idei kgfb-váltási harcban aligha számíthatunk komolyabb árversenyre, a biztosítók a korábbi küzdelemből tanulva sokkal inkább az eligazodás nehezítése terén tűnhetnek majd igazán kreatívnak.
Tovább késik a bonus-adattár
Biztosító váltásakor sokaknak komoly bosszúságot okoz, hogy kedvező besorolásukat (bonus) nem sikerült átvinniük az új társasághoz. Ezen segíthetne a biztosítók és a Belügyminisztérium (BM) közti megállapodás a BM nyilvántartásának bonus-malus- besorolásokkal bővítéséről. Az ezzel kapcsolatos munkálatok azonban mintha megrekedtek volna. A pénzügyi felügyelet (PSZÁF) kezdeményezésére alakult KGFB Munkacsoport tavasszal már jelezte, hogy a BM kötvénynyilvántartását kell kibővíteni, azonban a gyors bonus-malus-lekérdezéseket lehetővé tevő fejlesztések költsége a biztosítókra hárul (Milliókat bukhatunk a kötelezőn – NAPI Gazdaság, 2005. május 4., 1. oldal). A költségmeghatározás nehézségeit jól tükrözi Hoványi Sándornak, a Mabisz gépjármű-felelősségbiztosítási vezetőjének beszámolója: a biztosítótársaságok a nyilvántartás BM-beli működtetésének koncepciós javaslata alapján kérték a BM-et, határozza meg a költségigényét, a minisztérium viszont a kialakítási és működtetési költségek meghatározásához a konkrét működési modell vázlatát kérte a biztosítóktól. Tovább nehezíti a helyzetet, hogy a gépezet csak akkor működhet hatékonyan, ha mind a tizenkét kötelezővel foglalkozó biztosító csatlakozik a rendszerhez. Hoványitól megtudtuk: a piac több mint 40 százalékát uraló Allianz esetében is csupán jövő év közepére várható a BM-központhoz csatlakozó rendszer teljes üzembeállítása, tehát legkorábban jövő év végén érezhetnének érdemi változást az átszerződők.
Pénzmorzsák
A neten fejleszt a Merkantil A Merkantil Bank novembertől biztosítja partner márkakereskedőinek – a korábban már bevezetett online rendszer továbbfejlesztéseként – a készletfinanszírozási autóhitelekhez kapcsolódó fedezeti okmányok internetes követésének lehetőségét. A tervek szerint 2006-ban már az ingatlan- és termelőeszköz-finanszírozáshoz kötődő ügyletek világhálós ügyintézése is lehetővé válik. Kolossváry Ádám, a Merkantil Bank elnök-vezérigazgatója szerint a gépjármű-kereskedők felismerték az elektronikus bankolás előnyeit. Ezt mutatja, hogy a partnerkereskedők 50 százaléka a bevezetés után néhány hónappal már napi szinten használja a rendszert. Az autóvásárlási hitelt igénybe vevő magánügyfeleknek kialakított call centert is továbbfejlesztették: az úgynevezett egypontos helyszíni rendszerben az ügyfél minden igényét ugyanannál az ügyintézőnél tudja elintézni. A vezérigazgató úgy véli, a fejlesztéseknek is köszönhető, hogy miközben az eladott új autók száma 2005. augusztus végéig 6,5 százalékkal csökkent, a Merkantil-csoport tartani tudta a tavalyi darabszámot. Mérlegfőösszegük viszont egy év alatt 31 százalékkal hízott, 2005. augusztus 31-én elérte a 259 milliárd forintot. Az év első nyolc hónapjában a Merkantil-csoport közel 44 ezer gépjármű-finanszírozási szerződést kötött, mintegy 69 milliárd forint értékben. A szerződések száma és az új kihelyezések állománya egyaránt 7,9 százalékkal lett magasabb, mint az előző év azonos időszakában.
A reformokhoz politikai összefogásra volna szükség
Be kell szüntetni a társadalom mentális szennyezését a tényleges gazdasági reformok elindításához – fogalmazott Inotai András, az MTA Világgazdasági Kutatóintézetének vezető professzora a Konrad Adenauer Alapítvány által szervezett, kelet-európai költségvetési reformokat vizsgáló konferencián. A Magyarországot képviselő Pongrácz Tibor MDF-es gazdaságpolitikus véleménye szerint az alapvető probléma a költségvetési reformoknál, hogy még mindig nem sikerült meghatározni az államháztartás kívánatos méretét, vagyis nem sikerült definiálni a végrehajtandó teendőket. Ennek ellenére vannak nyilvánvaló célok: vissza kell térni a fenntartható fejlődési pályára, amelyhez el kell indítani a hatalmas méretű költségvetési apparátus mielőbbi megreformálását is; újra kell gondolni az adópolitikát is, ugyanis Magyarországon elterjedt gyakorlat, hogy „a politikusok mindent adóztatnak, amit lehet, illetve amely területeken nem ütköznek ellenállásba”. A reformot igénylő területek közé tartozik az egészségügy és az oktatás is, ez pedig olyan politikai összefogást igényel, melyben a szereplők legalább a célokat illetően képesek konszenzusra jutni. Csakhogy a pártok a gazdasági környezetet előszeretettel használják rövid távú politikai célok elérésére, az adórendszerben történő változásokat inkább népszerűségi, mint versenyképességi célok vezérlik. A transzparencia láthatóan egyik pártnak sem érdeke, míg szakembercserékre minden kormányváltásnál sor kerül – mondta Pongrácz.
"A pártok hagyjanak fel a mentális szennyezéssel"
„A költségvetési reformok helyzete és perspektívái az Európai Unió új tagállamaiban" címmel második alkalommal rendezett közös konferenciát a Konrad Adenauer Alapítvány (KAS) és a Magyar Világgazdasági Kutatóintézet (VKI).