Bár a gépjármű-felelősségbiztosításról szóló kormányrendelet minden üzemeltetőnek kötelezően előírja a biztosítás megkötését, mégis előfordul, hogy az ütközés után a vétlen fél biztosítatlan károkozóval szembesül. Ez nem csupán szándékos díjkerülés esetén történhet meg, hiszen a kötelező biztosítási szerződést minden értesítés nélkül felmondják, ha a szerződő a díjfizetési határidő után 30 napig nem fizet, így egy rendszeres díjfizető figyelmetlensége esetén a szerződését és vele a bónuszt is elvesztheti.
Biztosítás nélküli károkozó esetében egyébként a számlát a Magyar Biztosítók Szövetsége (Mabisz) „állja”. Ragályi István, a Mabisz gépjármű-kárrendezési irodája ügyvezető igazgatója lapunk kérdésére elmondta, ebben az esetben a kártalanítást a garanciaalap fedezheti. Az úgynevezett kártalanítási számlát a kötelező biztosítással foglalkozó társaságok töltik fel piaci részesedésük arányában. Az év végére az alapnak nullszaldósra kell kijönnie. Ragályitól megtudtuk: a számla évente 2,3–2,5 milliárd forint kifizetést teljesít, amely nagyjából ötezer esetet takar. Ez az összeg azonban nem teljes egészében terheli a biztosítókat – és rajtuk keresztül a veszélyközösséget –, ugyanis a Mabisz minden egyes esetben 8 napon belül kezdeményezett peres eljárásban próbálja meg behajtani a károkozótól az összeget, majd bírósági úton fizetési meghagyást kezdeményez, legvégső esetben pedig végrehajtóhoz folyamodik. Bár a magyarországi behajtás hatékonysága Ragályi szerint nemzetközi szinten jónak mondható, így sem éri el a 40 százalékot.
Héjjas István Péter