Gáti Tibor

Washington a WTO-hoz fordult Kína miatt

Bár márciusban csaknem negyedére csökkent a kínai külkereskedelmi mérleg többlete, Washington és Peking között tovább éleződtek a kereskedelmi viták.

Késik a kelet-szibériai olajvezeték építése

Az új olajlelőhelyek tervezett feltárásának elmaradása miatt legalább három-négy évvel elhalaszthatják a Csendes-óceán partjáig húzódó, 4700 kilométer hosszú, napi 1,6 millió hordó kapacitású kelet-szibériai olajvezeték második szakaszának megépítését – közölte tegnap Szergej Fjodorov, a természeti erőforrások minisztériumának illetékes főosztályvezetője egy szentpétervári energiafórumon. A vezetéken az orosz Távol-Keletre és az ázsiai, csendes-óceáni országokba, egyebek között Kínába szállítanának olajat. Az eredeti határidő 2008. március volt, de a kelet-szibériai olajlelőhelyek feltárása a korábban tervezettnél lassabban halad. A 11 milliárd dollár költséggel épülő első, évi 30 millió tonna kapacitású szakaszt Irkutszk és Szkovorogyino között a jelenlegi tervek szerint csak 2008 második felében töltik fel olajjal, és csak ezután kezdődhet a Szkovorogyinót a Csendes-óceán partján fekvő Kozminóval összekötő, 50 millió tonna kapacitású második szakasz építése. A vezeték üzemeltetését két állami olajvállalat, a Rosznyefty és a Szurgutnyeftyegaz fogja végezni. Mindehhez azonban arra volna szükség, hogy teljesítsék a kitermelés növelésére vonatkozó terveket. A kelet-szibériai lelőhelyeken összesen évi 25 millió tonna olajat kellene a felszínre hozni. A tárca májusig tervezetet készít a Kelet-Szibériában folytatandó kutatás finanszírozására – közölte Fjodorov, aki szerint mintegy 38,5 millió dollárral meg kellene növelni az erre fordítandó költségvetési kiadásokat. A kelet-szibériai geológiai feltárásra eredetileg 77 millió dollárt szántak 2005–2006-ban.

Megugrott a cseh infláció

A februári 1,5-ről márciusban 1,9 százalékra emelkedett a 12 havi infláció Csehországban, elsősorban a dohányáruk és az üzemanyagok drágulása miatt – jelentette tegnap a prágai statisztikai hivatal. A hónap folyamán 0,3 százalékkal emelkedtek a fogyasztói árak. A 12 havi ráta az elmúlt hónapokban is emelkedett és hat hónapja nem volt olyan magas, mint most, de egyelőre elmarad a cseh központi bank (CNB) 3 százalék plusz-mínusz 1 százalékpontos célsávjától. A rekordszintre erősödő korona a múlt év utolsó hónapjaiban fékezte az erőteljes gazdasági növekedés által gerjesztett áremelkedési nyomást, de a fizetőeszköz árfolyama azóta alacsonyabb szinten stabilizálódott. A szakértők várakozásai szerint az infláció áprilisban vagy májusban átlépi a 2 százalékos határt és a jegybank az elkövetkező hónapokban emelni fogja a hat hónapja 2,5 százalékon álló alapkamatot. A bank döntéshozói már a most közzétett jegyzőkönyv tanúsága szerint (NAPI Gazdaság, 2007. április 10., 6. oldal) márciusi ülésükön aggodalmuknak adtak hangot, hogy a munkaerő-piaci kínálat szűkössége miatt emelkedhetnek a bérek, fokozva az inflációs nyomást. A tegnap közzétett adatok csak fokozhatják az aggodalmat: a munkanélküliség a februári 7,7 százalék után a várakozásoknál is nagyobb mértékben csökkent és 7,3 százalékos volt márciusban.

Gáz-OPEC alakulhat

A vezető gázexportáló országok képviselői tegnapi dohai tárgyalásaikon kis lépést tettek az olajexportőröket tömörítő OPEC-hez hasonló szervezet létrehozására, bár nyilatkozataikkal igyekeztek csillapítani a gázfogyasztó országok aggodalmait. A 16 ország részvételével tartott tanácskozás orosz javaslatra úgy döntött, hogy szakértői csoportot hoz létre annak vizsgálatára, hogyan tudják erősíteni az eddig befolyás nélküli csoport pozícióit. A csoport jelentését a jövőre Moszkvában tartandó következő miniszteri értekezlet elé terjesztik. A cél a gáz-OPEC létrehozása, de ez várhatóan hosszabb időt fog igénybe venni – nyilatkozta Hakib Kelil algériai energiaügyi miniszter a tanácskozás után. A házigazda Katar energiaügyi illetékesei szerint a termelők és a fogyasztók közötti párbeszéd előmozdítása a cél, nem kívánnak szövetkezni a fogyasztó országok rovására. Még a megbeszélések előtt hasonlóan nyilatkozott Viktor Hrisztyenko orosz energiaügyi miniszter.

Lassult az eurózóna feldolgozóipara

Márciusban a várt gyorsulás helyett kissé lassult az eurózóna feldolgozóiparának növekedése: a beszerzési menedzserindex az előző havi 55,6-ről 55,4 pontra süllyedt, noha az elemzők 55,7 pontra számítottak. Az indexet főként a német feldolgozóipar lassulása húzta le: a német feldolgozóipari PMI a februári 57,2-ről 56,9 pontra esett, ami a legalacsonyabb érték az elmúlt 12 hónapban. Az eurózóna PMI-je azonban így is jóval a teljesítmény növekedését és annak a csökkenését elválasztó 50 pont fölött van, ami a szektor viszonylag gyors bővülésére utal. Az Európai Központi Bank (ECB) az infláció erősödésétől tartva várhatóan előbb-utóbb tovább emeli jelenleg 3,75 százalékon álló alapkamatát. Az értékesítési árak részindexe 57,5-ről 57,0 pontra mérséklődött ugyan, de ez is jelentős árnyomásra utal.

Alig mutat növekedést az ISM-index

A februári emelkedés után márciusban ismét esett az egyesült államokbeli Supply Management Institute (ISM) feldolgozóipari indexe, mivel a gépkocsik iránti gyenge kereslet és a lakáspiacon tapasztalható visszaesés fékezte a termelést. Az érték a februári 52,3-ról 50,9 pontra csökkent, ami alig magasabb a növekedés és a csökkenés határát jelző 50 pontnál. Az elemzők ennél valamivel kisebb visszaesésre, 51,4 pontra számítottak, így a bejelentés nyomán gyengült a részvények árfolyama New Yorkban, az államkötvények ára pedig emelkedett. A beszerzési árak részindexe a februári 59,0-ről 65,5 pontra emelkedett, ami az inflációs nyomás növekedésére utal a szektorban és gyengíti annak esélyét, hogy a Fed a gazdasági növekedés lassulása közepette belátható időn belül kamatot vág. Az új megrendelések részindexe ugyancsak csökkent, de 50 százalék fölött maradt, a foglalkoztatási részindex azonban 51,1-ről 48,7 pontra esett, ami a szektorban alkalmazott munkavállalók számának visszaesésére utal.

Felvásárlásokat hozhat a nyitott égbolt

A Texas Pacific Group (TPG) egyesült államokbeli befektetőcsoport részvényenként 3,6 eurós készpénzes ajánlatot tett az Iberia spanyol légitársaságra, amely összesen 3,4 milliárd euróra értékeli a céget. Az ajánlat elmarad az elmúlt napokban felröppent hírekben szereplő 4,4 eurótól és az Iberia árfolyamától is, amely az elmúlt tíz napban 25 százalékkal emelkedett és csütörtökön 4,0 eurón zárt. Pénteken délelőtt némileg gyengült az árfolyam, ami azt jelzi, hogy a részvényesek kivárnak, mivel arra számítanak, hogy más ajánlat is érkezik, illetve hogy a TPG még többet is ígérhet. (A spanyol légitársaságban 10 százalékos pakettel rendelkező British Airways és a német Lufthansa részéről várható elsősorban ellenajánlat.) Elemzők szerint alighanem más légitársaságok is ringbe szállnak az Iberiáért, miután az EU és az USA között nemrég kötött nyitott égbolt egyezmény további konszolidációhoz vezet a szektorban. Az 1992-ben létrejött TPG korábban több légitársaságba invesztált – alapítója, David Bonderman ma az ír Ryanair diszkont-légitársaság elnöke –, köztük az amerikai Continentalba. A csoport ajánlatot készül tenni a veszteséges Alitalia állami kézben levő pakettjére is, amelyre az olasz kormány ez év elején írt ki pályázatot – erősítette meg a Reutersnak egy a TPG-hez közel álló forrás. (Elemzők úgy vélik, a két európai légitársaság közül legfeljebb az egyiket fogja végül megvenni.) Az Iberia megvásárlása mindenesetre lehetővé tenné, hogy Dél-Amerika és Európa felé kiterjessze a légitársaság kapcsolatait.

Németországban nézelődik a Citigroup

A világ legnagyobb bankja, az egyesült államokbeli Citigroup Inc. nagyobb felvásárlási célpontot keres Németországban – mondta Sue Harnett, a csoport németországi feje a Reutersnak adott interjújában. Az elemzők korábban valószínűtlennek tartották, hogy a Citigroup a költségszerkezet átalakítása közepette nagyobb ügyletbe bonyolódna Európa legnagyobb gazdaságában, Harnett azonban most úgy nyilatkozott, hogy a két dolog nem zárja ki egymást. Nagy bank vagyunk – tette hozzá –, rengeteg pénzünk van és komoly tapasztalatokkal rendelkezünk a fúziók és akvizíciók terén. A bejelentés azért is váratlan – mutatott rá a Bloomberg –, miután a csoport szóvivője megerősítette a hírt, mert Charles Prince, a csoport vezérigazgatója februárban egy lapinterjúban még azt mondta, hogy Nyugat-Európában nem terveznek akvizíciót, csak Ázsiában. Németországban azonban kevés szóba jöhető bank van, a piacon az állam, a tartományok és az önkormányzatok kezében lévő pénzintézetek dominálnak a hitelpiacon, és ezek nem eladók. A brit Barclays Bank és a holland ABN Amro közötti fúziós tárgyalások miatt amúgy is felfokozott állapotban lévő piac erőteljesen reagált a hírre, így pénteken jelentősen erősödtek a nagyobb német bankok, mint például a Commerzbank, a Deutsche Bank, a Dresdner Bank és a Postbank részvényei. Elemzők szerint a legvalószínűbb célpont a Commerzbank, amelyet januárban a Merrill Lynch amerikai befektetési bankkal is hírbe hoztak. Szóba jöhet a Postbank is, míg a Dresdner Bankot elemzők szerint aligha akarja eladni az Allianz.

Ismét nyereséges a KarstadtQuelle

2003 óta az első nyereséges évét zárta tavaly a legnagyobb német áruházlánc, a KarstadtQuelle AG, miután eladta ingatlanai jelentős részét és növelte áruházi forgalmát. Az EBITDA-eredmény 20 százalékkal javult, az összforgalom mintegy 40 százalékát adó Quelle csomagküldő üzletág azonban 31,9 millió euró veszteséggel zárt az egy évvel korábbi 4 milliós profit után. (Az üzletág adataiba nem számították bele az időközben eladott Neckermann csomagküldő áruház eredményét.) A csoport eladta több veszteséges áruházát és jórészt az interneten bonyolítja le csomagküldő szolgáltatását. A Karstadthoz tartozó Thomas Cook, a második legnagyobb európai utazási iroda 3,89 milliárd euróra növelte árbevételét az egy évvel korábbi 3,83 milliárdról; a Thomas Cook idén februárban megvásárolta riválisát, a társasutazásokat szervező MyTravel Group Plc-t (NAPI Gazdaság, 2007. február 13., 5. oldal). A két cég tevékenységének egyesítése még folyik.