Gáti Tibor

Csak szeptemberben szigorít az Európai Központi Bank

Az ECB és a brit jegybank egyaránt érintetlenül hagyta tegnap az irányadó kamatot, de a piac a továbbiakban szigorításra számít.

Másfél millió játékot hív vissza a Mattel

A világ legnagyobb játékgyártója, az egyesült államokbeli Mattel Inc. bejelentette, hogy mintegy másfél millió Kínában gyártott játékot hív vissza világszerte, miután túl sok ólmot tartalmaz a kisgyerekeknek szánt népszerű mesefigurák festékanyaga. A játékokat a Mattel leányvállalata, a Fisher-Price gyártatta, és közülük közel egymilliót az USA-ban forgalmaznak 5 és 40 dollár közötti áron, a többit egyebek között Nagy-Britanniában, Kanadában és Mexikóban. A cég visszaveszi a kereskedőknél lévő és a már eladott termékeket, miután az ólmozott festék a kisgyerekek agykárosodását okozhatja. A játékokat gyártó kínai cég nevét a Mattel nem volt hajlandó elárulni, csak annyit közölt, hogy már tizenöt éve dolgoznak vele. A Mattel termékeinek 65 százalékát Kínában gyártják. Az amerikai cég vizsgálatot indít annak kiderítésére, hogyan került sor a veszélyes anyag felhasználására, és ennek eredményétől függ, fenntartják-e a szerződéses kapcsolatot a kínai céggel. A nagyvállalat azt is bejelentette, hogy ez 30 millió dollárral, azaz 47 százalékkal csökkenti második negyedévi üzemi eredményét. Az ügy csak növeli a kínai termékek megbízhatóságával kapcsolatos aggodalmakat az USA-ban, miután kiderült, hogy az egészségre veszélyesek bizonyos Kínából származó élelmiszerek, fogkrémek és állateledelek. Bush elnök már korábban elrendelte az érintett jogszabályok vizsgálatát, hogy megakadályozzák az egészségre káros termékek importját. Az elmúlt években a termékvisszahívások 66 százaléka importárukat érintett és ezek többségét Kínában gyártották. A pekingi kereskedelmi minisztérium elítélte, hogy a nyugati média pánikot kelt a kínai termékek körül, pedig azoknak több mint 99 százaléka abszolút biztonságos.

Veszélyben a gázszállítások?

A Gazprom csaknem felére csökkenti a Belarusznak szállított gáz mennyiségét, miután Minszk nem volt hajlandó kifizetni első félévi számláját – a helyzet az európai ellátást veszélyeztetheti.

Korszerűbb út épül a magyar határtól Kijevig

Az Európai Befektetési Bank (EIB) 200 millió euró hitelt nyújt Ukrajnának a magyar határ mellett fekvő Csaptól Kijevig húzó M-06-os út korszerűsítésére. Ez az első eset, hogy az EIB támogatást ad a volt szovjet köztársaságnak. A hitelmegállapodást tegnap írta alá Mikola Azarov ukrán miniszterelnök-helyettes, pénzügyminiszter és Matthias Kollatz-Ahnen, a bank alelnöke. Az EU-t Ukrajnával összekötő legnagyobb út része a hármas számú páneurópai korridornak, amely a kelet-európai országokat kapcsolja össze az unión belüli transzeurópai hálózattal (TEN). Az út egyben Szlovákiával és Lengyelországgal is összeköti az ukrán fővárost. A TEN bővítése az EU prioritásai közé tartozik. A projekt az EU szomszédságpolitikáját szolgálja és várhatóan javítja a kapcsolatokat a kibővített EU és keleti szomszédai között – hangsúlyozta Kollatz-Ahnen. A finanszírozásban az EIB mellett az Európai Újjáépítési és Fejlesztési Bank (EBRD) is részt vesz. A projekt vezetője az ukrán állami autóútszolgálat (Ukravtodor) lesz, célja, hogy megszüntesse a zsúfoltságot az M-06-oson, javítsa a meglévő infrastruktúra minőségét és biztonságosságát. Az EIB az utóbbi öt évben közel 87 milliárd euró hitelt nyújtott a transzeurópai hálózat és más nagyobb közlekedési hálózatok bővítésére.

Varsó kivár az autópálya-építéssel

Varsó megvárja az Európai Bíróság döntését és egyelőre nem kezdi el a vitatott autópálya-szakasz építését a Rospuda folyó völgyében – jelentette be tegnap Jaroslaw Kaczynski lengyel kormányfő. A munka eredetileg ma kezdődött volna el, de az Európai Bizottság (EB) hétfőn felkérte az Európai Bíróságot, hogy soron kívüli döntéssel tiltsa meg az építést az egyedülálló állat- és növényvilág miatt védett lápvidéken. A miniszterelnök kijelentette: biztos benne, hogy a bíróság az ő javukra fog dönteni, és az építkezés megkezdődhet, mivel az EB által kimondott tilalom minden jogi alapot nélkülöz. Brüsszel már februárban figyelmeztette a lengyel kormányt, hogy a völgyön keresztül vezető emelt autópálya-szakasz megépítése sérti a tájvédelmi előírásokat és két uniós környezetvédelmi direktívába is ütközik. A kormány ennek ellenére nem állította le a projekt előkészítését, ezért az EB márciusban az Európai Bírósághoz fordult az ügyben. Varsó ezután felfüggesztette a munkálatokat, de hétfőn közölte, hogy augusztus elsején megkezdi az építést. A 17 kilométer hosszú útszakasz a Lengyelországot a balti államokon keresztül Finnországgal összekötő Via Baltica autópálya része, és megépítése élvezi a helyi lakosság támogatását, mivel Augustów város elkerülését szolgálja. A helyszínen demonstráló lengyel környezetvédők azonban üdvözölték a kormány utolsó pillanatban hozott döntését.

Változatlan a szlovák kamat

A szlovák jegybank (NBS) már a harmadik egymást követő hónapban hagyta változatlanul a 4,25 százalékos kamatot, amely továbbra is csak 25 bázisponttal magasabb az Európai Központi Bank irányadó kamatánál. Peter Sevcovic, az igazgatótanács tagja óvatosságra intett az inflációt illetően, miután az EU illetékes intézményei jövő tavasszal döntenek az ország euróérettségéről. Júniusban 2,3-ről 2,5 százalékra gyorsult a 12 havi infláció, az EU-harmonizált infláció azonban 1,5 százalékos maradt és az NBS arra számít, hogy a továbbiakban sem emelkedik. Az elemzők így azt várják, hogy a következő hónapokban változatlan marad a kamat.

Nyereséges évre számíthat a GM

A korábbi sorozatos veszteségek után immár harmadik egymást követő negyedévét zárta nyereséggel az USA legnagyobb autógyára, a General Motors Corp. (GM), bár az árbevétel csökkent. Az eredmény ráadásul jobb lett a vártnál: a részvényenkénti nyereség a Delphi Corp. alkatrészgyártóval kapcsolatos egyszeri kiadások nélkül 2,48 dollár volt, szemben a Bloomberg 1,11 dolláros elemzői konszenzusával. Ez annak köszönhető, hogy a leépítések és üzembezárások nyomán mérséklődtek a költségek, és a konszern korábbi finanszírozási üzletágánál, a jelenleg már csak 49 százalékos tulajdonában lévő GMAC-nál a vártnál kevésbé – az egy évvel korábbi 787 millióról 293 millió dollárra – zsugorodott a nyereség. A négy nagy globális régió közül háromban, Európában, Latin-Amerikában és az ázsiai–csendes-óceáni térségben nyereséges volt az autógyártás, Észak-Amerikában pedig kisebb lett a veszteség. A költségek lefaragása nyomán teljesülhet Rick Wagoner vezérigazgató célja, hogy a cég két veszteséges esztendő után nyereséggel zárja az idei évet. Az eredmény közzététele után 5,5 százalékkal emelkedett a részvény árfolyama. A GM riválisánál, a Fordnál is a vártnál gyorsabb a javulás: a második számú amerikai autógyár két év után most először nyereséges, a második negyedévben – az egy évvel korábbi 317 millió után – 750 millió dollár volt a nettó nyereség.

Enyhült az infláció az eurózónában

Júliusban 1,8 százalékra mérséklődött a 12 havi infláció az eurózónában a júniusi 1,9 százalékról, noha az elemzők változatlan ütemre számítottak. Az Eurostat tegnap közzétett előzetes adatai nem tartalmazzák az egyes összetevők alakulását, de a szakértők szerint a csökkenés az energia- és az élelmiszerárak emelkedésének lassulására vezethető vissza. Az infláció immár tizenegyedik egymást követő hónapban marad el az Európai Központi Bank (ECB) 2 százalékos célértékétől. Szeptembertől azonban az energiahordozókkal kapcsolatos bázisadatok eddigi hatása megfordul, és az utolsó negyedévben már 2,4 százalékos átlagos inflációra lehet számítani, ami aztán a jövő év elején ismét 2 százalék körüli szintre mérséklődik – mondják az elemzők. Az ECB az elmúlt időszakban több ízben emelte az irányadó kamatot, hogy a gyors gazdasági növekedés közepette féken tartsa az inflációt az eurózónában, és a piac arra számít, hogy idén még kétszer szigorít: szeptemberben vagy októberben, majd pedig decemberben. Ettől az sem fogja visszatartani, hogy a lendület várhatóan kissé mérséklődik az eurót használó 13 országban, amit egyebek között a gazdasági bizalom alakulása is jelez. Az ECB az inflációs várakozások erősödésétől is tart, ezt azonban egyelőre nem támasztják alá az Európai Bizottság tegnap közzétett felmérési adatai. A vállalatvezetők és a fogyasztók gazdasági hangulata viszont az adatok tanúsága szerint a júniusi 111,7-ről 111 pontra süllyedt, noha a Bloomberg elemzői konszenzusa 111,2 pontot várt. Az index esése arra vezethető vissza, hogy a megkérdezettek attól tartanak, a magas olajárak és az erős euró lefékezik a gazdaságot. Az eurózóna második legnagyobb gazdaságában, Franciaországban váratlanul ugyancsak apadt a fogyasztói bizalom – mínusz 12-ről mínusz 15 pontra –, azaz visszaállt arra a szintre, amelyen Nicolas Sarkozy államfő választási győzelme előtt állt. A francia háztartások a munkanélküliség mérséklődése és az adócsökkentési tervek ellenére borúlátóbban ítélik meg pénzügyi helyzetük és az általános életszínvonal alakulását.

Nincs megegyezés a belarusz gáztartozásról

Eredménytelenül végződtek a tárgyalások tegnap Moszkvában Mihail Fradkov orosz és Szergej Szidorszkij belarusz kormányfő között az 500 millió dollárra rúgó belarusz gáztartozás rendezéséről. Az orosz miniszterelnök hírügynökségeknek nyilatkozva hasznosnak nevezte a megbeszéléseket, de közölte, hogy az orosz kormány által nyújtani tervezett hitel részleteiről nem sikerült megállapodni. A megegyezés elmaradása meglepetés, miután az orosz kormány a múlt héten már előzetes jóváhagyását adta arra, hogy 1,5 milliárd dollár hitelt nyújtsanak Belarusznak az eddig felhalmozott tartozás és a további szállítások kifizetésére. Alekszej Kudrin orosz pénzügyminiszter múlt pénteken már azt is közölte, hogy a végleges jóváhagyás az orosz költségvetés módosítása keretében fog megtörténni, ami októberben esedékes. Oroszország ez év januárjától a korábbi 46 dollár mintegy kétszeresére, 100 dollárra emelte a földgáz árát ezer köbméterenként, de belement abba, hogy Belarusz az első félévben csak 55 dollárt fizessen, miközben más országoknak 250 dollárért adja a földgázt. Minszk azonban a július 23-i határidőig így sem fizette ki az első félévi gázszámlát, ehelyett az év végéig haladékot kért a tartozás törlesztésére. Moszkva ezt elutasította, ehelyett hitelt ajánlott fel Belarusznak a gázvásárlás finanszírozására. Minszknek elemzők szerint elegendő készpénze lenne akár a 100 dolláros ár kifizetésére, annál is inkább, mert a Gazprom június elején 625 millió dollárt fizetett a Beltranszgaz első 12,5 százalékos pakettjéért. (Belarusz a gázcég felét adja el Oroszországnak, összesen 2,5 milliárd dollárért.) Ha azonban egy összegben fizetne, az megterhelné az ország folyó fizetési mérlegét, amelynek hiánya az idén várhatóan eléri a 3,5 milliárd dollárt. Az elemzők élénk figyelemmel követik az ügy fejleményeit, mivel egy korábbi orosz–belarusz vita következtében ez év januárjában Európa több országa orosz olaj nélkül maradt.