Gáti Tibor

Állami vállalatóriás a szocsi olimpia előkészítésére

Az orosz kormány döntése értelmében külön állami vállalatot hoznak létre a 2014-ben Szocsiban megrendezendő téli olimpia előkészítéséhez szükséges összes építőipari munka elvégzésére – jelentette be German Gref gazdasági miniszter. A vállalat várhatóan idén november-decemberben alakul meg a közlekedési infrastruktúra fejlesztését és az olimpiai létesítmények létrehozását célzó projektek kivitelezésére, és külön törvényt alkotnak működésének szabályozására. Az óriáscég befolyását tekintve az olyan óriási állami monstrumokhoz fog hasonlítani, mint amilyen a Gazprom vagy a Rosznyefty – mutatnak rá a megfigyelők. Igor Levityin közlekedési miniszter tegnap közölte, hogy a helyi közlekedési infrastruktúra korszerűsítése mintegy 7,3 milliárd dollárba fog kerülni, amit a Szocsi térségének fejlesztését célzó, 2006–2014-es, 12 milliárd dolláros (314 milliárd rubel) szövetségi költségvetésből fedeznek. Az előkészületek irányítására létrehozandó struktúra még csak most körvonalazódik, de annyi már bizonyossá vált, hogy három elemből fog állni, amiből egyet alkot a most létrehozandó vállalat. A kérdésről az illetékes miniszterek a múlt héten tárgyaltak Putyin elnökkel, a végső döntéseket szeptemberben hozzák meg. Az államfő a Kommerszant értesülései szerint a megbeszéléseken elvetette azt a javaslatot, hogy egyetlen szervezőbizottság kezébe tegyék az előkészületek irányítását.

Washington WTO-döntést kér Kína ellen

A washingtoni kormány hivatalosan felkérte a Kereskedelmi Világszervezetet (WTO), állítson fel bizottságot, amely döntést hoz a jogvédelem alatt álló termékek – filmek, lemezek, szoftverek és könyvek – illegális másolása és terjesztése miatt áprilisban előterjesztett panasz ügyében. A kínai kalóztermékek a panasz szerint több milliárd dollár veszteséget okoznak a védett termékek forgalmazóinak. Az Egyesült Államok szerint a hatályos kínai jogszabályok nem alkalmasak arra, hogy megvédjék a bejegyzett szabadalmakat és jogvédett termékeket, de az erről szóló hivatalos kétoldalú konzultációk júniusban eredménytelenül végződtek, ezért az USA kereskedelmi megbízottjának hivatala annak kimondását kéri a WTO-tól, hogy a vonatkozó kínai törvények nem felelnek meg a nemzetközi egyezményeknek. Kína az elmúlt években jelentős lépéseket tett a helyzet javítása érdekében, de még mindig nagyok a hiányosságok – hangsúlyozta közleményében Sean Spicer, Susan Schwab kereskedelmi megbízott szóvivője. A Microsoft, a Walt Disney és a Vivendi által alkotott lobbicsoport becslése szerint a kínai kalóztermékek 2006-ban 2,2 milliárd dollárral csökkentették az USA-ban működő szoftvercégek, zenemű- és könyvkiadó vállalatok árbevételét. A panasz elbírálására a WTO-nak háromtagú bizottságot kell létrehoznia, ezt azonban Peking még ebben a hónapban blokkolhatja, ami után Washingtonnak szeptemberben ismét kérnie kell a bizottság felállítását. Ezt Kína már nem akadályozhatja meg. A panasz elbírálása általában legalább egy évet vesz igénybe. Washington eddig összesen öt ügyben fordult panasszal Kína ellen a WTO-hoz, és ez a harmadik, amely bizottság felállítását is kérte. Peking mindenesetre a hét végén közölte, hogy nem váltja be korábbi fenyegetését, hogy a kereskedelmi vita folytatódása esetén elárasztja a piacokat a birtokában lévő amerikai kötvényekkel és kincstárjegyekkel, amelyekben 1330 milliárd dollárnyi valutatartalékának egy részét tartja.

Szétesett a lengyel kormánykoalíció

Az elmúlt napok erre utaló nyilatkozatai után tegnapra végérvényessé vált, hogy Lengyelországban két évvel a menetrend szerinti választások előtt felbomlik a hárompárti kormánykoalíció. Lech Kaczynski államfő tegnap ikertestvére, Jaroslaw Kaczynski miniszterelnök javaslatára menesztette a két kisebbik koalíciós párt, a szélsőjobboldali Lengyel Családok Ligája (LPR) és az Önvédelem populista agrárpárt két-két miniszterét, és a megürült posztokra a legnagyobb kormánypárt, a Jog és Igazságosság (PiS) két politikusát és két párton kívüli, de a PiS-hez közelálló személyt nevezett ki. Az államfő az LPR élén álló Roman Giertych miniszterelnök-helyettes és oktatási miniszter helyére Ryszard Legutkót, a szenátus elnökhelyettesét és az ugyancsak az LPR-hez tartozó Rafal Wiechecki tengergazdasági miniszter helyére Marek Grobarczyk párton kívüli szakértőt, az Önvédelemhez tartozó Anna Kalata munkaügyi miniszter helyére Joanna Kluzik-Rostkowska korábbi regionális fejlesztési miniszterhelyettest, Andrzej Aumiller építésügyi miniszter helyére Miroslaw Barszcz párton kívüli korábbi pénzügyminiszter-helyettest nevezte ki. A PiS és eddigi szövetségesei között azután romlott meg végképp a viszony, hogy a miniszterelnök menesztette a kormányból Andrzej Leppert, az Önvédelem vezetőjét, akit korrupcióval gyanúsítanak. A PiS ezzel kisebbségbe került a szejmben, ami elkerülhetetlenné teszi az előrehozott választások kiírását, és a kormányfő már a múlt hét végén úgy nyilatkozott, hogy a választás megtartását októberre tervezik. A PiS az ellenzéki pártokkal összefogva biztosítani tudja a parlament feloszlatásához szükséges kétharmados többséget. A kormány a választásokig hátralévő időben várhatóan mindent meg fog tenni, hogy utolérje a közvélemény-kutatási eredmények szerint a népszerűség tekintetében előtte járó ellenzéki Állampolgári Platformot (PO). A GfK Polonia múlt heti közvélemény-kutatása szerint jelenleg a PO a szavazatok 36 százalékára, míg a PiS csak 22 százalékra számíthat, a baloldali pártok laza szövetsége 11, a két eddig kisebb koalíciós párt 5–5 százalékos támogatottságot élvez. A lengyel gazdaság viszonylag jó állapotban van, bár az eddigi gyors növekedés a jövő évtől várhatóan némileg lassul, miközben az infláció meghaladja a jegybank 2,5 százalékos célkitűzését.

Tízéves csúcson a kínai infláció

Az élelmiszerárak gyors emelkedése következtében a júniusi 4,4 százalékról tízéves csúcsra, 5,6 százalékra ugrott júliusban a 12 havi infláció Kínában, noha a piac csak 4,9 százalékra számított. A fogyasztói kosár egyharmadát alkotó élelmiszerárak 15,4 százalékkal nőttek éves összehasonlításban, miután az árvizek elpusztították a termés jelentős részét és a sertésvész következtében húshiány lépett föl. A húsárak ennek nyomán 45,2 százalékkal emelkedtek. A jegybank attól tart, hogy az élelmiszerek drágulása átgyűrűzik más területekre is, tovább fokozva a gazdaság túlhevülését. Ez eddig nem következett be, az élelmiszerárak nélkül kalkulált éves infláció csak 0,9 százalékos volt a júniusi 1,0 százalék után, de a jegybank már korábban figyelmeztetett az inflációs nyomás növekedésére a bérek, az energiaárak emelkedése és az inflációs várakozások növekedése miatt. A gazdaság túlhevülésének megakadályozását célzó intézkedések között a jegybank idén eddig háromszor emelte a hitelköltségeket, de az eddigi lépések láthatóan nem váltották be a reményeket. A GDP bővülésének üteme a remélt lassulás helyett tovább gyorsult: 11,9 százalékos volt a második negyedévben az első negyedévi 11,1 százalék után, amire 12 éve nem volt példa. A Goldman Sachs az adatok nyomán 12,3 százalékra emelte ez évre szóló növekedési előrejelzését. Az elemzők ezek után arra számítanak, hogy a jegybank idén még egyszer emeli a kamatot és tovább növeli a bankok kötelező tartalékrátáját. A szakértők eltérően vélekednek a kialakult helyzetről és a követendő lépésekről. Egyesek szerint nincs szükség drámai változtatásra a monetáris politika terén, mivel az élelmiszer-infláció várhatóan hamarosan lecseng, mások szerint azonban az infláció megugrása mögött más tényezők is állnak, ezért fokozott óvatosságra van szükség. Abban azonban általános egyetértés mutatkozik, hogy a jelenség belgazdasági okokra vezethető vissza és nem kell tartani az infláció világméretű megugrásától.

Mérséklődött az infláció Csehországban

Júliusban az előző havi 2,5 százalékról meglepetésre négyhavi mélypontra, 2,3 százalékra csökkent a 12 havi infláció Csehországban, havi szinten 0,4 százalékkal emelkedtek a fogyasztói árak. A Reuters és a Bloomberg elemzői konszenzusa egyaránt arra számított, hogy 2,6 százalékra gyorsul az ütem. A mérséklődés fő oka, hogy az idegenforgalomban a jegybank által prognosztizált 2,5 százaléknál kisebb mértékben emelkedtek a szezonális árak. Az elemzők szerint a jegybank ezek után a korábbi várakozásokkal szemben mégsem emeli a jelenleg háromszázalékos kamatot a kormányzótanács augusztus végi ülésén, így legkorábban szeptemberben lesz szigorítás. A bank a korábbi áremelkedések hatására májusban és júliusban is kamatot emelt, mivel veszélyben látta 3 százalék plusz-mínusz egyszázalékos célkitűzésének teljesülését. Az inflációs várakozásokat a korona elmúlt időszakban bekövetkezett gyengülése mellett az is erősítette, hogy a jegybank júliusban növelte inflációs előrejelzését, eszerint a jövő év közepén 3,5 százalékos, jövő decemberben pedig 4,9 százalékos lesz a ráta. A prágai munkaügyi minisztérium tegnap közzétett adatai szerint az előző havi 6,3-ról júliusban 6,4 százalékra emelkedett a munkanélküliség: az állástalanok száma 5817-tel, 376 608-ra nőtt. Hat hónapja most először nőtt az állástalanok száma, ami főként annak a következménye, hogy a friss diplomások regisztráltatták magukat a munkaügyi hivatalokban.

Csak a szövegen változtatott a Fed

A Federal Reserve (Fed) tegnap a várakozásoknak megfelelően immár kilencedik egymást követő alkalommal érintetlenül hagyta a jelenleg 5,25 százalékos irányadó kamatot. A nyíltpiaci bizottság (FOMC) ülése után kiadott közlemény ismét leszögezi, hogy a legfőbb kockázatot az infláció alakulása jelenti, de ezúttal már elismeri, hogy a fenntartható gazdasági növekedést veszélyezteti a tőkepiacokon uralkodó bizonytalanság és a hitelkínálat beszűkülése. Elemzők szerint ennek alapján nem lehet arra számítani, hogy a Fed belátható időn belül csökkenti az alapkamatot.

Rekordév felé tart a cseh külkereskedelem

Júniusban a hatodik egymást követő hónapban is szufficites volt a cseh külkereskedelmi mérleg, amely így a legjobb úton van afelé, hogy az év egészében rekordtöbbletet érjen el. A júniusi többlet 9,3 milliárd korona (331 millió euró) volt a májusi 6,9 milliárd és a tavaly júniusi 7,4 milliárd korona után – jelentette a prágai statisztikai hivatal. Az export 14,5, az import 14 százalékkal nőtt éves összehasonlításban júniusban. A mérlegtöbblet növekedése az autóiparban, az elektronikában és más ágazatokban eszközölt külföldi befektetéseknek, valamint a nyugat-európai exportpiacok bővülésének köszönhető. A cseh korona gyengülése ugyancsak hozzájárult a kivitel értékének növekedéséhez. A külkereskedelmi mérleg többlete az első félévben 53,8 milliárd koronát ért el, a kormány és a szakértők egyaránt 70 milliárdos szufficitre számítanak az idén, ami jóval meghaladja a tavaly elért 43 milliárdos rekordot.

Guargumi: nincs pánik

Mára kiderülhet, van-e köze a Nagy-Britanniában jelentett száj- és körömfájásesetnek Európa egyik vezető állat-egészségügyi cégéhez: a betegség miatt pénteken levágott 120 szarvasmarhában ugyanazt a vírustörzset találták meg, amelyet az érintett farm közelében működő laboratórium használt egy július közepén előállított oltóanyagban. Tegnap délutánig nem jelentettek újabb megbetegedéseket, de a már elrendelt intézkedések érvényben maradtak, a nyershús és a tejtermékek exportjának tilalmát rövidesen kiterjesztik egész Nagy-Britanniára. A brit élelmiszerláncokban eddig nem tapasztaltak pánikszerű húsvásárlásokat. A kereskedők szerint itthon sem esett vissza a forgalom a dioxinnal fertőzött indiai guargumi-szállítmányok miatt, annak ellenére, hogy kis túlzással szinte minden élelmiszer tartalmazhat ilyen adalékot. Úgy tapasztalják egyébként, hogy a magyarországi fogyasztók a paprikabotrány után sem törődnek annyira az élelmiszer-biztonsági kérdésekkel, mint a nyugat-európaiak. Részletek a 2. és az 5. oldalon

Száguld az eurózóna szolgáltatószektora

Júliusban is tartotta a júniusi gyors ütemet az eurózóna szolgáltatószektorának növekedése a beszerzési menedzserindex (PMI) pénteken közzétett adatainak tanúsága szerint. Az index értéke 58,3 pont maradt, ami az idei legmagasabb érték. A szektorban újabb és újabb vállalatok jönnek létre és a meglévők bővítik létszámukat, így a háztartások növelni tudják kiadásaikat. Mindez erőteljesen hozzájárul az eurótérség gazdasági expanziójához és bőven ellensúlyozza, hogy a feldolgozóipar megszenvedi az erős euró hatását. Az Európai Központi Bank (ECB) előrejelzése szerint az idén 2,6 százalékkal nő a GDP a térségben, alig elmaradva a tavalyi 2,7 százaléktól. Németországban és Franciaországban némileg lassult a szektor növekedése, Olaszországban és Spanyolországban viszont erőteljesen gyorsult. A feldolgozóipar és a szolgáltatószektor együttes növekedését jelző kompozit index azonban így is 57,5-re csökkent a júniusi 57,8 pontról. A kilátások szempontjából kedvező, hogy Németországban megugrott az új megrendelések alakulását jelző részindex. A beszerzési árak részindexe 59,2-ről 59,8 pontra ugrott, ami az inflációs nyomás növekedését jelzi, és még valószínűbbé teszi, hogy az ECB már szeptemberben kamatot emel. Az Eurostat pénteken közzétett adatai szerint júniusban havi szinten 0,4, éves összehasonlításban 0,9 százalékkal emelkedett a kiskereskedelmi forgalom, elmaradva a 0,7, illetve 1,4 százalékos várakozásoktól. Ennek fő oka, hogy Németországban a májusi 2,4 után júniusban 2,5 százalékos volt az éves szintű visszaesés.