Gáti Tibor

Kiadja adóelkerülő ügyfeleit a UBS

A legnagyobb svájci bank, a UBS kénytelen volt megegyezni az amerikai hatóságokkal, miután büntetőeljárás fenyegette amiatt, hogy segítséget nyújtott egyes vagyonos ügyfeleinek adóköteles jövedelmük eltitkolásában. A bank a megállapodás értelmében elismerte, hogy törvényt sértett, 780 millió dollárt fizet a washingtoni kormányzatnak és megnevezi az érintett ügyfeleket, akiknek pénzét az adóelkerülés érdekében titkos számlán helyezte el, emellett átadja e számlák adatait. A washingtoni igazságügyi minisztérium korábban azzal vádolta meg a UBS-t, hogy arra bátorította a vagyonos amerikaiakat, hogy adócsalásra használják szolgáltatásait. Az USA-ban érvényes jogszabályok értelmében az adózóknak minden olyan külföldi bankszámláról számot kell adniuk, amelyen 10 ezer dollárnál nagyobb összeg van. Az amerikai igazságügyi hatóságok szerint 2002 és 2007 között mintegy 20 ezer amerikai állampolgár tartott számlát a UBS-nél, összesen 20 milliárd dollár összegben, ebből mintegy 17 ezer számlát eltitkoltak az adóhatóságok elől.

Továbbra is mélyben a pénzintézetek

Tegnap két vezető európai pénzügyi szolgáltató, a svájci Swiss Re és a francia BNP Paribas is súlyos veszteségekről adott számot, jelezve a pénzügyi szektor válságának mélységét. A világ második legnagyobb viszontbiztosítója, a Swiss Re a negyedik negyedévben 1,75 milliárd frank (1,49 milliárd dollár) mínuszt könyvelt el az egy évvel korábbi 170 milliós nettó profittal szemben, miután több kockázatos befektetése kudarcot vallott. Az utolsó három hónap kedvezőtlen eredményei miatt a múlt év egészét 864 millió frank nettó veszteséggel zárták az egy évvel korábbi 4,2 milliárd frank nyereség után. A Standard & Poor's szerdán lerontotta a Swiss Re hitelbesorolását, ami a csoport szerint 1,5 milliárddal megnöveli finanszírozási szükségleteit. A viszontbiztosító 5 milliárd frankos tőkeemelést tervez, amiből 3 milliárdot Warren Buffett befektetési cége ad, a többit a részvényesek. A legnagyobb francia bank, a BNP a negyedik negyedévben 1,37 milliárd euró veszteséget szenvedett el és a múlt év egészében 3 milliárd euróra csökkent a nettó nyeresége az egy évvel korábbi 7,8 milliárdról. A befektetési banki üzletág 1,2 milliárd euró veszteséget volt kénytelen elkönyvelni tavaly.

Németország lehet az eurózóna megmentője?

A német kormány bejelentette, hogy támogat minden intézkedést az eurózóna védelmében, ha a közös valutát használó 16 ország valamelyike olyan súlyos helyzetbe kerül, hogy nem tudja refinanszírozni adósságait. Bár az eurórégióra vonatkozó szerződések nem írják elő, hogy segítséget kell nyújtani a fizetésképtelenné váló országoknak, nyilvánvaló, hogy egy ilyen helyzetben a többi államnak a bajba jutó segítségére kell sietnie - mondta Peer Steinbrück német pénzügyminiszter. A kijelentés nyomán tegnap 1,2697 dollárra erősödött a háromhavi mélységben lévő közös valuta, és a Goldman Sachs szerint az árfolyam ismét elérheti az 1,35 dollárt, ha láthatóvá válik, hogy az unió kész tervvel rendelkezik egy ilyen eshetőségre. Angela Merkel kancellár tegnap esti sajtóértekezletén nem kommentálta pénzügyminisztere kijelentését. Steinbrück kijelentése rávilágít, hogy a német kormány igencsak aggódik amiatt, hogy a nemzetközi válság kedvezőtlen hatást gyakorolhat az európai országok államháztartására, magasba szökhet a költségvetési hiány és az államadósság. Emellett a pénzpiacokon felhalmozódó likviditásbőség is aggodalmakat kelt. El kell gondolkodnunk azon, hogyan szívható fel a többletlikviditás és miként lehet csökkenteni a növekvő deficitet az egyes országokban - mondta Steinbrück a Financial Timesnak nyilatkozva. Robert Zoellick, a Világbank elnöke eközben tegnap Közép- és Kelet-Európa fokozottabb támogatására szólította fel az EU-t. Húsz éve annak, hogy 1989-ben Európa egyesült - igazán tragikus volna, ha megint hagynák szétesni - mondta. A Financial Timesnak adott interjújában kifejtette: szükségük volna az unió és az európai kormányok hozzájárulására ahhoz a 25 milliárd dolláros kereskedelemfinanszírozó hitelcsomaghoz, amit a térség országainak akarnak nyújtani, s amelyben a legkockázatosabb kölcsönöket a Világbank vállalná. A pénzt még a G20 április 2-ai londoni tanácskozása előtt szeretnék összehozni. Joaquín Almunia, az EU pénzügyi biztosa a javaslatra reagálva kijelentette, bár készek együttműködni a Világbankkal és más nemzetközi intézményekkel, nem tartják reálisnak a térség egységes egészként kezelését. Nem célszerű ugyanazt a megoldást ajánlani az uniós tag Romániának, a tagjelölt Horvátországnak és a tagságot még csak ambicionáló Ukrajnának. A biztos ugyanakkor figyelmeztette a valutaárfolyamaikat lebegtető tagországok vezetőit, hogy ne rontsák tovább helyzetüket nyilatkozataikkal, még jobban felidegesítve a piacokat. Senkit se nevezett meg, de megfigyelők emlékeztettek rá, hogy a múlt héten Donald Tusk lengyel miniszterelnök szokatlan módon nyilvánosan kijelentette, hogy a kormány beavatkozásra szánhatja el magát, ha az euró árfolyama 5 zlotyra emelkedik. A kelet-európai vezetők Brüsszellel ellentétben egyre gyakrabban adnak hangot annak a véleményüknek, hogy koordinált segítséget várnak az uniótól. A hírügynökségek emlékeztetnek rá: Gyurcsány Ferenc magyar miniszterelnök felhívta a térség kormányait, hogy támogassák Ausztria javaslatát egy uniós bankmentő hitelcsomag létrehozására. Andrius Kubilis litván kormányfő a Financial Timesnak úgy nyilatkozott, hogy szívesen látnának koordináltabb megközelítést az uniós szervezetektől.

Rossz előjelekkel indul az ING éve

Második egymást követő veszteséges negyedévét zárta tavaly decemberben a Magyarországon is tevékenykedő ING Groep holland pénzügyi szolgáltató csoport. A 3 milliárd eurót kitevő értékcsökkenési leírás nyomán előállt 3,71 milliárd eurós veszteség kisebb a januári profit warningban prognosztizált 3,9 milliárdnál, a részvény ennek ellenére 7,9 százalékot gyengült tegnap az eredmény közzétételét követően Amszterdamban. Az ING januárban 7000 fős létszámleépítést is bejelentett annak érdekében, hogy idén egymilliárd euróval mérsékelni tudja az üzemi költségeket. Az egész éves veszteség 729 millió euró volt, ami szintén kisebb a korábban jelzett egymilliárd eurónál. A csoport októberben 10 milliárd euró összegű tőkeinjekciót kapott a holland kormánytól és átadja jelzálog-követelései jelentős részét az államnak. A holland csoport idén szűkíteni akarja tevékenységi körét és elsősorban a lakossági megtakarításokra és a befektetési termékekre kíván fokuszálni. Az ING részvényei tavaly 72 százalékkal estek, miközben a Dow Jones európai biztosítási indexe csak 47 százalékkal. A negyedik negyedéves eredmény elemzők szerint nem túl biztató az eredmények idei alakulása szempontjából.

Nincs kristálygömb a Heinekennél

Csökkenteni kénytelen kiadásait a világ harmadik legnagyobb sörgyártó vállalata, a Magyarországon is jelen levő holland Heineken, miután tavaly 74 százalékkal, 209 millió euróra zuhant a nettó nyeresége. Az eredmény jócskán elmarad a várakozásoktól: a Bloomberg elemzői konszenzusa 1,07 milliárd euróra számított. Az eredményt megterhelte a brit és orosz érdekeltségek után eszközölt 757 millió eurós értékcsökkenési leírás. Az árbevétel 27 százalékkal emelkedett és az akvizíciók és leírások nélkül számolt úgynevezett organikus nettó nyereség is 11 százalékkal nőtt. A Heineken a dán Carlsberggel együtt tavaly vette meg összesen 7,8 milliárd fontért a Scottish & Newcastle (S&N) brit sörgyárat, amelyet felosztottak egymás között, és a brit céghez tartozó márkák jelenleg a Heineken eladásainak egynegyedét teszik ki. A brit sörpiac azonban tavaly 5,5 százalékot zsugorodott, főként a pubokban bevezetett dohányzási tilalom és a jövedéki adó emelése nyomán és csak kisebb mértékben a brit gazdaság mélyrepülése miatt. Tény viszont, hogy az elemzők már eleve úgy látták, hogy a vevők túl sokat fizettek az S&N-ért. A tervezett kiadáscsökkentés a vállalat minden szegmensét érinti, az állótőke-beruházásokat például 700 millióra csökkentik a tavalyi 1,1 milliárd euróról - közölte a Bloomberg kérdésére Jean-Francois van Boxmeer, a Heineken vezérigazgatója. A vállalat mindenesetre nem adott ki előrejelzést az idei profitra. Nincs kristálygömböm - mondta a vezérigazgató.

Nyereséges lett a Société Générale

Nyereséges lett a tavalyi negyedik negyedévben a harmadik legnagyobb francia bank, a Société Générale (SocGen), miután a Franciaországban nyújtott fogyasztási hitelekből származó profit ellensúlyozni tudta a nemzetközi lakossági szolgáltatásokból és a vagyonkezelésből származó veszteséget. A nettó profit 87 millió euró lett, ami elmarad ugyan az elemzők által várt 122 milliótól, de egy évvel korábban még 3,35 milliárd euró veszteséget voltak kénytelenek elkönyvelni a bank egyik értékpapír-kereskedője, Jerome Kerviel törvénytelen ügyletei miatt. Az európai bankok jelentős része veszteséges volt a negyedik negyedévben, köztük a legnagyobb francia bank, a BNP Paribas is, amely 1,4 milliárdos mínuszt volt kénytelen elkönyvelni. Az eredmény közzététele nyomán nem kevesebb mint 7,1 százalékot erősödtek a SocGen részvényei - ehhez hozzájárult az is, hogy bejelentette: 33 százalékkal magasabb osztalékot fizet, mint tavaly. A bank közölte, hogy nehéz évre számít idén és csökkenteni kívánja költségeit, egyebek között egyes munkahelyek megszüntetésével, ennek részleteibe azonban nem ment bele. Egy nappal korábban 9,6 százalékot esett a papír árfolyama, miután a Moody's jelentése megerősítette a bank kelet-európai tevékenységével kapcsolatos kockázatok miatti aggodalmakat.

Pénzt ad az embereknek a francia kormány

A munkaadók és a munkavállalók képviselőivel tárgyal Nicolas Sarkozy francia államfő a foglalkoztatás növelését és az alacsony jövedelműek helyzetének javítását célzó tervezett intézkedésekről, mivel a gazdasági visszaesés következtében jelentősen nőtt a munkanélküliség. Hivatalba lépésekor a vállalati beruházások ösztönzését és a jóléti állam szerepének csökkentését ígérte, de a növekvő elégedetlenség és a január végi nagyarányú demonstráció hatására február elején egy televíziós beszédben vázolta új terveit, amelyek szerint jövőre nyolcmilliárd euróval csökkenti a társasági adót és 1,4 milliárdot fordít szociális intézkedésekre, egyebek között a lakosság közterheinek mérséklésére és a juttatások emelésére. Ugyancsak szükségesnek nevezte, hogy az alkalmazottak nagyobb arányban részesüljenek a vállalatok profitjából. Decemberben még infrastrukturális beruházásokat és a vállalatoknak adó-visszatérítést ígérő, 26 milliárd eurós program indítását tervezték. A Le Monde tegnapi számában megjelent értesülések szerint az elnök 2,6 milliárd euró összegű adócsökkentés és többletjuttatás bejelentésére készül. Mintegy négymillió család jövedelemadóját csökkentik, összesen 400 millió euró értékben, emellett az alacsony jövedelmű családok 200 euró összegű utalványt kapnak. A szakszervezetek emellett azt követelik, hogy állítsa le a létszámleépítéseket a kormányzati szektorban, emelje meg a minimálbér és a munkanélküli-támogatás összegét. A munkanélküliség, amely a tavalyi harmadik negyedévben 7,7 százalékos volt, várhatóan tovább nő.

Ráment a Teva nyeresége a Barr felvásárlására

A tavalyi negyedik negyedévben negatívba fordult a világ legnagyobb generikusgyógyszer-gyártója, a Magyarországon is jelen lévő Teva Pharmaceutical Industries eredménye a rivális Barr Pharmaceuticals felvásárlásával kapcsolatos költségek és leírások miatt. A nettó veszteség 688 millió dollár lett az egy évvel korábbi 570 milliós profit után. A Barr-akvizíció mintegy egymilliárd dollár kiadással járt, enélkül és az egyéb egyszeri tételek nélkül 11 százalékkal, 634 millió dollárra nőtt volna a nyereség, elsősorban a Teva vezető terméke, a szklerózis multiplex elleni Copaxone-nak köszönhetően. Az árbevétel a valutaárfolyamok kedvezőtlen alakulása, nevezetesen a dollár erősödése ellenére 11 százalékkal emelkedett a negyedév során. A Teva 7,46 milliárd dollárért vette meg az amerikai Barrt, és az ügylet decemberben zárult le. A Barr integrációja előrehaladott stádiumban van, és a szinergiák várhatóan még a korábban vártnál is nagyobbak lesznek - hangsúlyozta közleményében Shlomo Yanai, az izraeli vállalat elnök-vezérigazgatója.

Veszélyben a kelet-európai leánybankok?

A kelet-közép-európai országokban súlyosabb recesszió várható, mint máshol a kontinensen, ami növekvő nyomást jelent az itt működő banki leányvállalatokra és gyengítheti anyabankjaik helyzetét is - írta tegnap kiadott közleményében a Moody's. A hitelminősítő felmérte a nyugati tulajdonban lévő kelet-európai bankok helyzetét, és ennek alapján arra figyelmeztet, hogy ez utóbbiak üzleti környezetének várható romlása a nyugati anyabankok hitelkockázati besorolásának romlásához vezethet, mivel ezek működésében jelentős súllyal szerepelnek a kelet-európai érdekeltségek. A rossz hitelek nagy aránya, a hitelhez jutás költségeinek emelkedése és a gyengülő nemzeti valuták kedvezőtlen hatással lesznek a kelet-európai régióban működő leánybankok nyereségességére és kritikussá válhat tőkehelyzetük. A jelentés egyúttal arra is felhívja a figyelmet, hogy a nyugati bankok csökkenthetik a támogatást, amit a kockázatosabb országokban működő leánybankoknak nyújtanak, azaz az eddiginél szelektívebb stratégiára válthatnak. Sőt, a Moody's szerint az sem zárható ki, hogy a nyugat-európai kormányok megtiltják az állami segítségben részesülő pénzintézeteknek, hogy támogatásban részesítsék keleti leánybankjaikat, ami viszont gyengítheti az anyavállalatba vetett bizalmat. A nyugat-európai országok között a jelentés szerint Ausztria kitettsége a legnagyobb Közép- és Kelet-Európában, mivel a régió két legnagyobb bankja osztrák. A Raiffeisen Zentralbank Österreich AG - Oroszországot és Ukrajnát is figyelembe véve - adózás előtti nyereségének 79 százalékát realizálta 2007-ben a régióban, az Erste Group Bank pedig 65 százalékát. Az Erste profitja tavaly 26 százalékkal csökkent és jelenleg egy 2,7 milliárd euró összegű állami támogatásról tárgyal az osztrák kormánnyal. A Raiffeisen ugyancsak most tárgyal az általa kért 1,75 milliárd euróról. Emellett több svéd hitelintézetnek vannak leánybankjai a különösen súlyos recesszióval küszködő balti államokban. Decemberben több nyugati bank, köztük az olasz UniCredit és az Intesa SanPaolo, a francia Société Générale és a belga KBC Group az osztrák Raiffeisen vezetésével azzal a kéréssel fordult az Európai Központi Bankhoz, nyújtson pénzügyi támogatást azon uniós csatlakozásra váró országok, így Szerbia és Ukrajna számára, amelyekben érdekeltségeik vannak. A JPMorgan elemzői szerint ugyanakkor az olasz bankok, köztük az Intesa, az UniCredit és a Banco Popolare biztosabb helyzetben vannak a többieknél, ezért e pénzintézetek részvényeit továbbra is túlsúlyozásra javasolják.