Gáti Tibor

Az üzleti világ készül a háborúra

Miközben a brit kormány új ENSZ-határozat megszavazásáért lobbizik, az üzleti világ egy része már készül a háborúra, amely elemzők szerint egyebek között az internet előretörését fogja hozni.

Az üzleti világ készül a háborúra

Miközben a brit kormány új ENSZ-határozat megszavazásáért lobbizik, az üzleti világ egy része már készül a háborúra, amely elemzők szerint egyebek között az internet előretörését fogja hozni.

Villognak a mobilcégek a CeBIT vásáron

Kedvező eredményekről adott számot a legnagyobb európai internetszolgáltató, a T-Online a CeBIT számítástechnikai vásáron, ahol a mobilcégek új szolgáltatások bemutatásával igyekeznek új előfizetőket toborozni.

Buffett nem hisz a reformok sikerében

Warren Buffett, az amerikai Berkshire Hathaway biztosító- és befektetési társaság elnöke már jó ideje ostorozza az elkényelmesedett vállalati vezetőket, akik hatalmas összegeket vágnak zsebre, miközben középszerű teljesítményt nyújtanak, emellett igen lazán kezelik a mérlegadatokat. A világ második leggazdagabb embere régi bírálója az engedelmes könyvvizsgáló cégeknek és a gyenge akaratú igazgatótanácsoknak, amelyek „szociális megfontolásokból” visszariadnak attól, hogy menesszék a leszerepelt vállalatvezetőket. A 72 éves milliárdos, akit sikeres befektetési döntései miatt omahai orákulumnak neveznek, évről évre levelet ír a részvényeseknek, leveleit a társaság éves beszámolójához csatolja, és ezek a befektetők valóságos bibliájává álltak össze az évek során. Az idei levélben Buffett a csúcsmenedzserekről való lesújtó véleménye mellett kétségbe vonja a vállalatirányítás reformját célzó Sarbenes-Oxley-törvény hatékonyságát. A tavaly ősszel megszavazott törvény az amerikai vállalati botrányok hatására szigorítja a vállalatirányítási szabályokat, a vállalati főnökök azonban Buffett szerint meg fogják akadályozni a valódi változásokat és csak a jelentéktelen módosítgatásoknak adnak teret. Ezek a módosítások azonban szerinte többe kerülnek, mint amennyi hasznot hoznak.

Javuló mutatók Németországban és Nagy-Britanniában

FOTÓ: BLOOMBERG Németországban januárban 1,6 százalékkal emelkedett az ipari termelés az előző hónaphoz képest. A növekedés meghaladta az elemzők által várt 1,1 százalékot, de így is csak a decemberi 3,5 százalékos visszaesés részleges korrekciójának tekinthető. A főbb szektorok közül a feldolgozóipari termelés 2,6 százalékkal nőtt januárban, az építőipar azonban ugyanennyivel csökkent, az energiatermelés pedig 4,2 százalékkal zsugorodott. Tavaly egész évben csak 0,2 százalékkal nőtt a bruttó hazai termék (GDP) az eurózóna legnagyobb gazdaságában, és az elemzők szerint fellendülésre idén se lehet számítani. A kieli IfW gazdaságkutató tegnap közzétett negyedéves jelentése szerint a német gazdaság a tavalyi negyedik negyedév után az idei első negyedévben is stagnált. A német kormány a szociáldemokrata pártból származó információk szerint 15 milliárd euró összegű befektetési program indítását tervezi annak érdekében, hogy mozgásba hozza a stagnáló gazdaságot. Gerhard Schröder kancellár hétfőn egy pártrendezvényen közölte, hogy az építőipar támogatása érdekében 7,5 milliárd euró kedvezményes kamatozású hitelt kívánnak nyújtani a lakásállomány felújítására, másik 7,5 milliárdot pedig az önkormányzatoknak juttatnak. Ugyancsak meglepetést okozott a brit feldolgozóipar, amelynek termelése januárban 0,3 százalékkal emelkedett az előző hónaphoz képest, főként a számítástechnikai ágazat növekedése miatt. Az elemzők szerint azonban korai lenne fellendülésről beszélni a szektorban.

Továbbra is a japán autók a legmegbízhatóbbak

A dél-koreai Hyundai felzárkózott a továbbra is élen álló japán autók mellé a személy- és teherautók megbízhatósági listáján, az amerikai autógyárak pedig behozták európai riválisaikat a detroiti Consumer Report magazin felmérése szerint.

Megkopott a Szilícium-völgy fénye

A két éve tartó válság mélyreható változásokat idézett elő az internet virágzása idején szebb napokat látott Szilícium-völgyben. Az akkori hihetetlen prosperitásnak már nyoma sincs: a vállalatok jelentős része tönkrement, a munkalehetőségek beszűkültek, a korábban mindenütt látható fényűzésnek már alig van nyoma, a hajdani büszkeséget keserűség váltotta fel. A térség szívének számító Santa Clara megyében 2000 decemberétől idén januárig 191 500 állás szűnt meg, azaz a munkahelyek egyötöde. Az itteni válság súlyát mutatja, hogy Santa Clara megyében januárban 8,6 százalékos munkanélküliséget regisztráltak, míg Kalifornia egészében 6,5, országosan pedig 5,7 százalékosat. A prosperitás és recesszió váltakozása nem új jelenség a San Franciscó-i öböl környékén sem, de a .com-cégek válsága minden korábbinál jobban megrázta a térséget, amely az új gazdaság egyik központja volt. Az első hanyatlás az 1849-es aranyláz végéhez köthető, amikor a bankok és bányavállalatok eltávoztak a régióból. Kisebb-nagyobb megrázkódtatások az elmúlt évtizedekben is előfordultak: a 70-es években akkor, amikor a hadiiparban meghonosították a microchipeket; a 80-as években, amikor a személyi számítógépek hódítani kezdtek, végül a 90-es években, amikor a számítástechnika a szoftvergyártás és az internet felé fordult. Nem kétséges mindazonáltal, hogy a térség adottságai kiválóak ahhoz, hogy az egyszer bekövetkező fellendülés haszonélvezőjévé váljon. A prosperitás időszakában jelentős személyes vagyonok halmozódtak fel, a tőke lesben áll, a munkaerő igen képzett és patinás egyetemek találhatók errefelé. Sokan úgy döntöttek azonban, hogy máshol próbálnak szerencsét, így a térség ma már nem technológiát, hanem munkaerőt exportál.

Több százezer csirke pusztult el Hollandiában

Hollandia középső részén hétfő óta tömegesen vágják le csirkéket, hogy megállítsák a nemrég kitört influenzafertőzést, amely az elmúlt harminc évben a legsúlyosabb az országban.

Baromfivész Hollandiában

Hollandia középső részén hétfő óta tömegesen vágják le csirkéket, hogy megállítsák a nemrég kitört influenzafertőzést, amely az elmúlt harminc évben a legsúlyosabb az országban. Gelderland tartományban eddig 17 baromfitelepet ért el a gyorsan terjedő fertőzés, és több százezer csirke pusztult el a betegség vagy a kényszervágás következtében. A betegséget csak vágással és szigorú vesztegzárral lehet megállítani. A hatóságok kiviteli és általános szállítási tilalmat rendeltek el mind az élő, mind a feldolgozott csirke vonatkozásában. A kormány külföldről kíván megfelelő felszerelést beszerezni a vágás felgyorsítására. A betegség naponta kétmilliárd euró kárt okoz az ágazatnak - közölte tegnap a holland baromfi-terméktanács. A csirkeágazat különösen erős Hollandiában, összesen mintegy 100 millió csirkét tenyésztenek a baromfitelepeken. A német hatóságok elrendelték azoknak a csirkéknek az elpusztítását, amelyek az elmúlt nyolc napban érintkezésbe kerültek a Hollandiából származó csirkékkel. A madárinfluenzát okozó H7 vírus az illetékes holland felügyeleti szervek szerint emberre ártalmatlan.