Magára talált az InterContinental
A világ legnagyobb szállodalánca, az InterContinental közel négyszeresére növelte nyereségét az első negyedévben a kereslet bővülése és a költségek csökkenése következtében.
Magára talált az InterContinental
A világ legnagyobb szállodalánca, az InterContinental közel négyszeresére növelte nyereségét az első negyedévben a kereslet bővülése és a költségek csökkenése következtében.
A legértékesebb cégek
Helyezés* Vállalat Ország Piaci érték** 1. (2) GE USA 299,3 2. (1) Microsoft USA 271,9 3. (3) Exxon Mobil USA 263,9 4. (5) Pfizer USA 261,7 5. (6) Citigroup 259,2 6. (4) Wal Mart USA 258,9 7. (11) AIG USA 183,7 8. (15) Intel USA 180,0 9. (9) BP Nagy-Britannia 174,7 10. (23) HSBC Nagy-Britannia 163,6 *zárójelben a tavalyi helyezés **milliárd dollárban Forrás: Financial Times
Külföldön terjeszkednek a távközlési óriások
A német Deutsche Telekom az USA-ban, a brit Vodafone Japánban hajt végre akvizíciót annak érdekében, hogy javítsák ottani érdekeltségeik piaci helyzetét. A brit mobilcsoport jó eredménnyel zárta pénzügyi évét.
Párizs nem engedélyezi a génkezelt termékek forgalmazását
Párizs a jelek szerint kész szembeszállni Brüsszellel a génkezelt termékek forgalmazása terén. Hervé Gaymard francia mezőgazdasági miniszter a Figaro című lapnak nyilatkozva kijelentette: a francia kormány a génkezelt termékek ügyében saját élelmiszer-biztonsági hivatalának (AFSSA) útmutatásai és nem a brüsszeli álláspont szerint kíván eljárni. A brüsszeli bizottság szóvivője szerint azonban az utolsó szó az EU élelmiszer-biztonsági hivatalát illeti meg. A szóvivő emlékeztetett arra, hogy Párizs már korábban is konfliktusba sodorta magát, amikor hosszú évekig önkényesen fenntartotta a brit marhahús importtilalmát, amit a kergemarha-kór kitörésekor rendeltek el. Brüsszel végül 1999-ben eljárást indított Párizs ellen, amely az uniós állásponttal szemben akkor is az AFSSA élelmiszer-biztonsági aggályaira hivatkozott. Az EU brüsszeli bizottsága a múlt héten saját hatáskörében engedélyezte a génkezelt konzerv-csemegekukorica importját és forgalmazását az unió területén, miután a tagállamok agrárminiszterei korábban nem tudtak dűlőre jutni a kérdésben (NAPI Gazdaság, 2004. május 20., 1. oldal). Az engedély a svájci Syngenta cég által kifejlesztett Bt 11-es kukoricára vonatkozik, de a kukoricamag termesztési célú felhasználására nem terjed ki. A bizottság szerint semmifajta tudományos bizonyíték nincs arra, hogy a génkezelt termékek károsak lennének az egészségre vagy a környezetre. Az EU a döntés ellenére WTO-vizsgálat elé néz a génkezelt termékek kereskedelmének korlátozása miatt, mivel az Egyesült Államok, Kanada és Argentína panaszt emelt a világkereskedelem szabályainak megsértése címén. Az érintett országok azt az uniós előírást kifogásolják, amelynek értelmében az élelmiszerek, illetve az állati takarmány címkéjén fel kell tüntetni, ha génkezelt összetevőket tartalmaznak.
A türelmetlenség rózsát terem
Meglepetésre alig két hónappal kinevezése után lemondott posztjáról Eugene M. McQuade, a Bank of America elnöke, aki a pénzintézet második legmagasabb posztját töltötte be Kenneth D. Lewis vezérigazgató mögött, s egyben az igazgatótanács tagja volt. McQuade, aki korábban a FleetBoston Financial Corp. második embere volt, a két bank fúziója nyomán április óta töltötte be az elnöki tisztet, de elégedetlen volt munkakörével. Ennek oka, hogy a legproblematikusabbnak számító területek – technológia, Latin-Amerika – felügyeletével volt megbízva, miközben a bank árbevételének 70 százalékát biztosító fogyasztói és vállalati üzletág kívül esett kompetenciáján. A kollegák ugyan nagy jövőt jósoltak neki a banknál, de ő ezt nem kívánta kivárni – és a jelek szerint a türelmetlenség is rózsát terem. McQuade ugyanis 25 millió dollár végkielégítést kap, emellett a márciustól júniusig terjedő időszakban végzett munkájáért további 2 millió dollárt.
Németország: fellendülés lassított felvételben
Májusban kissé csökkent az Ifo gazdaságkutató üzleti bizalomindexe, de a vállalatok továbbra is jónak ítélik meg a kilátásokat, ami arra utal, hogy tovább tart a lassú fellendülés Németországban. A hétezer vállalatvezető megkérdezése alapján összeállított index az áprilisi 96,3-ről a várakozásoknak megfelelően 96,1 pontra csökkent. Ezen belül a jelenlegi helyzet megítélését tükröző részindex 94,9-ről 94,4 pontra süllyedt, a következő hat hónapra vonatkozó várakozásoké azonban hajszálnyival, 97,7-ről 97,8 pontra emelkedett. Az index csökkenése a keleti tartományokban tapasztalható borúlátás következménye, nyugaton erősödött a bizalom – hangsúlyozta Hans-Werner Sinn, az Ifo elnöke. Axel Weber, a Bundesbank elnöke szerint a felmérés eredménye megerősíti, hogy folytatódik a fokozatos fellendülés, de a helyzet továbbra is törékeny. Az adatok közzététele nyomán erősödött az euró; a piac úgy látja, hogy a vállalatokat egyelőre nem aggasztja túlságosan az olajárak emelkedése. Az infláción viszont már nyomott hagyott az olaj: májusban az előzetes adatok szerint 2,1 százalékkal voltak magasabbak a fogyasztói árak, mint egy évvel korábban, míg áprilisban még csak 1,6 százalékos volt az áremelkedés. Az előző hónaphoz képest 0,3 százalékos volt a drágulás. Az elemzők 2,0 százalékos 12 havi és 0,2 százalékos havi inflációra számítottak. A német statisztikai hivatal ugyancsak tegnap megerősítette előzetes jelentését, hogy az idei első negyedévben a szezonálisan korrigált adatok szerint 0,4 százalékkal nőtt a bruttó hazai termék (GDP) az előző három hónaphoz képest. Ez volt a német gazdaság legerősebb negyedéve 2001 első három hónapja óta. A gazdaság legfőbb hajtóerejét az export jelentette az első negyedévben.
Vodafone-adatok
(milliárd font) 2003* 2004* Árbevétel 30,4 33,6 Adózás előtti eredmény 8,4 10,0 Adózott eredmény –9,8 –9,0 *március 31-éig tartó pénzügyi év Forrás: Dow Jones
Akvizícióra készül a Lufthansa?
A Lufthansa bejelentette, hogy 750 millió eurós tőkeemelést hajt végre új gépek beszerzésének és a távolsági hálózat fejlesztésének finanszírozására. A német légitársaság 15 Airbus A380-as óriásgépet kíván vásárolni és üzembe állítani, mivel ezek alkalmazásával hosszú távú járatain csökkenteni tudja az egységnyi költségeket. A bejelentés nyomán 5,5 százalékkal, 11,45 euróra esett a részvény árfolyama, mivel a befektetők és az elemzők egyöntetűen arra gyanakszanak, hogy a Lufthansa a befolyt összeget valójában egy rossz pénzügyi helyzetben lévő kisebb légitársaság, például a Swiss International Air Lines felvásárlására kívánja fordítani. Erre utal a szakértők szerint, hogy a légitársaság a kibocsátani kívánt 76 millió új részvény minimumárát 9,85 euróban határozta meg, azaz jóval az aktuális árfolyam alatt. Az új részvényekből egyébként a jelenlegi tulajdonosok jegyezhetnek, minden öt régi részvény mellé egy újat. Az elemzők másik érve, hogy Európa harmadik legnagyobb légitársasága hitelből és folyó pénzeszközeiből is finanszírozni tudná a gépvásárlást. A Lufthansa azonban a kételyekkel dacolva közölte: a befolyt összegből az új gépek beszerzésével és a repülőtéri infrastruktúra ezzel járó fejlesztésével járó 4,72 milliárd euró összköltséget kívánják finanszírozni. A tavalyi 984 millió euró veszteség után, mint közölték, főként hosszú távú járataiktól várják a költségek csökkenését és az eredmény javulását. Akad azonban olyan elemző is, aki szerint a német légitársaság a gyors lépéssel csak meg akarta előzni riválisait, akik közül többen hasonló lépéseket fontolgatnak. Tény mindenesetre, hogy ekkora tőkeemelést eddig egyetlen légitársaság sem hajtott végre.
A fehérgalléros munkák is kivándorolnak az USA-ból
Az amerikai elnökválasztásra készülő politikusok idegeit mind jobban borzolják a munkahelyek külföldre vándorlásáról szóló hírek. A Forrester Research legújabb kutatási eredményei szerint a költségcsökkentés érdekében végrehajtott kiszerződések következtében 2015-ig, azaz alig több mint tíz év alatt várhatóan összesen 3,4 millió állás vándorol az USA-ból olyan olcsó bérű országokba, mint Kína, India vagy Mexikó. Ezen belül 2005-ig, tehát bő év alatt várhatóan 830 ezer fehérgalléros munkahely vándorol külföldre, noha a kutatóintézet korábban csak 588 ezer állással számolt. A folyamat a szolgáltató szektor számos ágazatát érinti, de leginkább az információtechnikát. Az indiai it-szolgáltatások igénybevétele már olyan mértéket ölt, hogy a szolgáltatás ottani ára évi 15 százalékkal emelkedik, így előbb-utóbb megszűnik az árkülönbség. Számos cég már el is kezdett új piacok után nézni. A General Electric Co. (GE) például Kínát vette célba.
Veszélyben a lengyel takarékossági program
Az eddig kormányzó lengyel SLD tegnap koalíciós tárgyalásokat kezdett a Parasztpárttal, miután a parlament pénteken nem szavazott bizalmat Marek Belka kijelölt miniszterelnök kormányának.