Gáti Tibor

Lengyelország két éven belül beléphet az ERM–2-be

Az alacsony infláció és az egészséges gazdasági növekedés következtében az elkövetkező két évben megteremtődnek a feltételei, hogy Lengyelország belépjen az ERM–2 árfolyamrendszerbe – mondta Andrzej Slawinski, a varsói jegybank monetáris politikai tanácsának tagja. Ugyancsak ebben az irányban hat a most vasárnapi választásokon győzelemre esélyes két jobbközép párt ígérete, hogy a költségvetési deficitet 30 milliárd zloty alá csökkentik – tette hozzá. Ez általános vélemény szerint elég ahhoz, hogy a GDP-arányos hiány az előírt 3 százalék alatt legyen.A jobbközép Polgári Platform azonban túl kockázatosnak tartja ezt, mert a fizetőeszköz így spekulatív támadásoknak van kitéve, ezért ehelyett rögzített árfolyam bevezetését szeretnék, mint a valutatanácsi rendszerben.

A leggazdagabb magyarok

(forint) 1. Várszegi Gábor 46 milliárd (228 millió dollár) 2. Demján Sándor 45 milliárd (223 millió dollár) 3. Széles Gábor 45 milliárd (223 millió dollár) 4. Leisztinger Tamás 37,5 milliárd (186 millió dollár) 5. Csányi Sándor 30 milliárd (149 millió dollár) Forrás: A 100 leggazdagabb magyar 2004-ben (Ringier)

Súlyos börtönbüntetés a Tyco-vezéreknek

New York állam bírósága nyolctól 25 évig terjedő börtönbüntetésre ítélte a Tyco International Ltd. korábbi két első emberét, Dennis Kozlowski (képünkön) vezérigazgatót és Mark Swartz pénzügyi igazgatót, amiért több mint 150 millió dollárt elloptak a feldolgozóipari konglomerátumtól. A két elítéltnek összesen 134 millió dollárt vissza kell fizetnie a cégnek, emellett Kozlowskit 70 millió, Swartzot 35 millió dollár pénzbírságra is ítélték. Az elítélteket bilincsben vezették el. Az ügyész a legsúlyosabb büntetést, 15–30 évet kért a két vádlottra, de a kiszabott ítélet is azt jelenti, hogy jó magaviselet esetén legkorábban hét év után helyezhetők feltételesen szabadlábra. A szigor azt is jelzi, hogy a bíróság keményen fel kíván lépni az utóbbi időben az USA-ban elszaporodott fehérgalléros bűncselekmények ellen. Szakértők szerint egyébként még súlyosabb büntetést kaptak volna, ha szövetségi bíróság elé kerülnek, ahogy ez Bernard Ebbers, a WorldCom egykori vezérigazgatója és John Rigas, az Adelphia Communications jelenleg már 80 éves alapítója esetében történt, akik 25, illetve 15 évet kaptak.

Ismét emelt a Fed

A Federal Reserve (Fed) nyíltpiaci bizottsága tegnap újabb 25 bázisponttal, 3,75 százalékra emelte az irányadó egynapos kamatot. Tavaly június óta ez volt a tizenegyedik ilyen döntés: a Fed nagyjából azonos kockázatokat lát az infláció gyorsulását illetően (a foglalkoztatás növekedése és a magas olajárak közepette), mint a gazdasági növekedés esetleges lefékeződése kapcsán. A Katrina hurrikán hatásait rövid távon leküzdhetőnek tartják – derül ki a közleményből. Az elemzők többsége az utóbbi napokban már arra számított, hogy folytatódik a mérsékelt kamatemelés politikája.

Megveheti a Gazprom a Szibnyeftyet

A Gazprom orosz gázipari vállalat megteheti ajánlatát a Szibnyefty olajcég Roman Abramovics orosz milliárdos tulajdonában álló 72 százalékos pakettjére, miután egy nyugati bankokból álló konzorciumtól a tegnap Moszkvában létrejött megállapodás értelmében 12 milliárd dollár hitelt kap e célra. Ez a legnagyobb pénzkölcsön, amit valaha orosz cégnek felajánlottak. A második legnagyobbat az a 10,7 milliárdos kölcsön jelenti, amelyet az állami tulajdonban álló Rosznyeftyegaz számára a múlt héten hagytak jóvá abból a célból, hogy az orosz állam megvehesse a Gazprom 10,7 százalékát, és így a gázóriás többségi tulajdonosává váljék. A kölcsönt az érintett bankok – az ABN Amro, a Dresdner Kleinwort Wasserstein, a Morgan Stanley, a Citigroup, a Goldman Sachs és a Credit Suisse First Boston – négy részletben folyósítják. A Gazprom ebből megveszi Abramovics befektető cégétől, a Millhouse Capitaltől a pakettet, aminek a révén az orosz kormány már az orosz olajkitermelés egyharmadát ellenőrzi. Az ötödik legnagyobb orosz olajcég, a Szibnyefty állítása szerint 4,5 milliárd hordónyi olajkészlettel rendelkezik, tavaly 34 millió hordó nyersanyagot hozott felszínre. A 72 százalékos pakett jelenlegi piaci értéke 11,9 milliárd dollár, hírek szerint azonban a Gazprom csak 7 milliárd körüli összeget ajánlott a részvényekért. A Kreml célja elemzők szerint, hogy a Gazprom az első számú energetikai céggé váljon, azaz jelentős súllyal rendelkezzen az orosz olajszektorban is.

Költséget csökkent és leépít a Siemens

A Siemens AG egy nappal a német parlamenti választások után, tegnap átszervezési és létszám-leépítési programot jelentett be annak érdekében, hogy veszteséges üzletágai 2007-ig nyereségessé váljanak. Az átszervezés három üzletágat érint. A számítógépes szolgáltatásokkal foglalkozó Siemens Business Servicesnél (SBS) két év leforgása alatt 1,5 milliárd euró költségcsökkentést kívánnak végrehajtani, ami 2400 fős németországi létszámleépítéssel jár. Az ágazat eddigi vezetője, Adrian von Hammerstein, akit egy évvel ezelőtt azért hoztak a céghez, hogy fordulatot érjen el a súlyos gondokkal küszködő SBS-nél, saját kérésére távozik – tudatja a Siemens közleménye. Az üzletágnál korábban már végrehajtottak egy ezerfős leépítést. A német csoportnál az elmúlt négy évben végrehajtott munkahelycsökkentések száma ezzel eléri a 35 ezer főt. Ugyancsak átszervezik a Com üzleti távközlési üzletágat annak érdekében, hogy az eddiginél fogyasztóbarátabbá tegyék az értékesítést és a szolgáltatásokat, miután a kis cégek továbbra is nehezen szánják rá magukat, hogy új, internetalapú rendszerek kiépítésébe fektessenek. A veszteséges Logistics and Assembly (L&A) üzletágat megszüntetik, nyereséges tevékenységeit más üzletágak között osztják szét, a többit felszámolják. Az intézkedésekkel járó kiadások a szeptemberig tartó folyó, valamint a következő üzleti év mérlegét fogják terhelni. A lépéseket közleményben bejelentő Klaus Kleinfeld, a Siemens vezérigazgatója hosszabb ideje nyomás alatt áll, hogy határozottan lépjen fel, miután korábban ígéretet tett a befektetőknek, hogy 2007-ig minden üzletág teljesíti a kitűzött nyereség-előirányzatot, de jelenleg ezt a 12 divízió fele se mondhatja el magáról.

Kína lesz a világ legnagyobb exportőre(KIMARADT!!!)

GÁTI TIBOR Kína az USA-t, Japánt és Németországot megelőzve 2010-re a világ legnagyobb exportőrévé válik – prognosztizálja a Gazdasági Együttműködési és Fejlesztési Szervezet (OECD) most közzétett országjelentése. Az ázsiai ország gazdasága az elmúlt húsz évben szédületes tempóban, átlagosan 9,5 százalékkal nőtt évente, már most is a magánszektor a növekedés legnagyobb hajtóereje és semmi jele az ütem lassulásának. Az exportboom is folytatódik, a külkereskedelmi mérleg többlete a jelentés szerint az idén 100 milliárd, jövőre 101 milliárd dollár lesz, és részesedése a világ exportpiacán 2010-ben el fogja érni a 10 százalékot. Várhatóan teljesül Peking célkitűzése, hogy a GDP 2000 és 2020 között megnégyszereződjön, sőt az ország Nagy-Britanniát, Franciaországot és Olaszországot megelőzve négy éven belül a világ negyedik legnagyobb gazdaságává válik. Val Koromzay, az országjelentések készítését végző részleg igazgatója mindazonáltal figyelmeztetett, hogy a jelenlegi ütem nem fog örökké folytatódni, újabb húsz évnyi hasonló iramú növekedésre nem lehet számítani. A boom jelentős mértékben a nyugati gazdaságokra, az új növekedési térségeket kereső vállalatokra támaszkodik, de az olcsó munkaerő, amely jelentős külföldi tőkét vonz az országba, strukturális problémákat okozhat. A kínai gazdasági tervezők tisztában vannak a foglalkoztatási korlátokkal, ezért évi 7 százalékra kívánják lassítani a GDP bővülését, de mindez kevés teret ad a különböző nehéz döntések meghozatalára. Így például az iparban még mindig jelentős az állami szektor, óriásiak a bankok által felhalmozott kétes követelések és égetőek a szociális és környezeti problémák. A bankok feltőkésítése a rossz hitelek miatt 1600 milliárd jüanba (200 milliárd dollár) fog kerülni, ami még teljesíthető, de további erőfeszítésekre lesz szükség az árfolyam-politika liberalizálása, a szabályozási környezet javítása és a magángazdaság kibontakoztatása terén.

Kucsma veje ragaszkodik cégeihez

A Krivorizssztal acélmű mintegy felét hajlandó visszaadni az ukrán államnak Viktor Pincsuk, a korábbi elnök, Leonyid Kucsma veje. A 45 éves Pincsuk, akinek vagyona a Forbes magazin szerint eléri az 1,3 milliárd dollárt, a korábbi rezsim idején családi kapcsolatai révén mindössze 800 millió dollárt fizetett az ország legnagyobb acélipari vállalatának 93 százalékáért. Viktor Juscsenko, aki a narancsszínű forradalom következtében foglalhatta el tavaly decemberben az államfői posztot, célul tűzte a törvénytelen privatizációs ügyletek érvénytelenítését. A bíróság februárban kimondta, hogy Pincsuknak vissza kell adnia az acélművet, ő azonban fellebbezett a döntés ellen, de a kormány aukciót hirdetett meg a cégre október 24-ére. A kormány emellett a VAT Nikopolskij Ferroszplavnyi metallurgiai vállalat többségi tulajdonát is vissza akarja kapni. Pincsuk 76 millió dollárt fizetett a cégért, amelynek jelenleg 74 százalékát birtokolja. Az üzletember, aki kifogásolja, hogy a kormány nem volt hajlandó tárgyalni vele a lehetséges megegyezésről, most közölte, hogy meg akarja tartani a Krivorizssztal 50 százalékát plusz egy részvényét, és csak a kisebbségi tulajdonrészt hajlandó visszaadni. Ennek érdekében kész a végsőkig elmenni. A metallurgiai cég esetében a kormány ugyancsak a többségi tulajdont kívánja visszaszerezni. Valentina Szemenjuk, az állami vagyonalap vezetője kijelentette, hogy Pincsukkal nem egyezkednek.

A GM-mel verseng Kínában a DaimlerChrysler

A DaimlerChrysler (DC) bejelentette, hogy további 350 millió dollárt fektet kínai és tajvani gyártó tevékenységének bővítésébe, hogy felvegye a versenyt a General Motorsszal (GM). Ennek keretében Chrysler 300C típusú szedánokat fog gyártani Pekingben a Beijing Automotive Industry Holding Co. kínai céggel együttműködve és Mercedes-Benz kisteherautókat Fucsianban és Tajpejben. A nagy Chrysler-szedánokkal a cég a GM Buick-szedánjaival, az Audikkal és a Honda Accordokkal kívánja felvenni a versenyt. A DC jelenleg Mercedeseket és Jeep terepjárókat gyárt Kínában, de Tom Lasorda, a Chrysler elnöke bővíteni akarja a modell-kínálatot. Az elemzők egyetértenek a lépéssel, mivel a helyi gyártás bővítése hozzájárulhat ahhoz, hogy a világ ötödik legnagyobb autógyártója növelje egyelőre nem túl nagy piaci részesedését Kínában. A cég ottani beruházásai a most bejelentett invesztícióval elérik a 1,5 milliárd dollárt. A hathengeres 300C szedánból, amelynek induló ára az USA-ban 27 425 dollár, három verziót fognak gyártani Kínában 2,7, 3,5 és 5,7 literes motorokkal – közölte Lasorda. A modell amerikai vásárlóinak 30 százaléka az 5,7 literes 340 lóerős változatot választja. Az autóeladások növekedése Kínában tavaly 15 százalékra lassult az egy évvel korábbi 76 százalékról, mert a vevők elhalasztották vásárlásaikat a későbbi kedvezmények reményében, de így is 2,33 millió autót értékesítettek. Az összes járműeladás 5,07 millió volt.