Gáti Tibor

Bernanke lehet a Fed elnöke

Bush elnök tegnap Ben Bernanke fehér házi tanácsadót jelölte az Egyesült Államok jegybankjának szerepét játszó Federal Reserve (Fed) elnökének a posztról 18 év után, jövő január végén távozó Alan Greenspan helyére. A monetáris politika terén elismert szakértőnek számító, korábban a Princeton Egyetemen tanszékvezető 51 éves Bernanke június óta a Fehér Ház gazdasági tanácsadó testületének élén állt, korábban három évig a Fed kormányzótanácsának tagja volt. Annak a híve, hogy a Fed meghatározott inflációs célkitűzés alapján alakítsa monetáris politikáját. Kinevezését a washingtoni szenátusnak kell jóváhagynia.

Profitált az Ericsson a mobilszolgáltatások terjedéséből

A harmadik negyedévben 22 százalékkal emelkedett a mobiltávközlési hálózatok gyártásában Európában piacvezető svéd Ericsson AB nettó nyeresége, mivel a mobilszolgáltatások iránti igény növekedése miatt az általa gyártott központok és bázisállomások is keresettebbekké váltak. Az árbevétel 14 százalékkal emelkedett. Az eredmény javulásához hozzájárult, hogy a feltörekvő országok részéről is nagyobb a kereslet és az európai távközlési szolgáltatók is többet költenek hálózataik korszerűsítésére – nyilatkozta Carl-Henric Svanberg, az Ericsson vezérigazgatója, aki jelentős szerepet játszott abban, hogy a cég három egymást követő veszteséges esztendő után tavaly nyereséggel zárta az évet. A cég, mint közölte, növelte részesedését a hálózatok piacán, egyebek között a Nokia rovására. Az 5,31 milliárd korona (560 millió euró) profit mindazonáltal elmaradt az 5,49 milliárd koronás elemzői várakozásoktól. A hálózatépítési költségek megnövekedése és a kevésbé nyereséges szolgáltatási szerződések részarányának emelkedése emellett azzal a következménnyel járt, hogy 45,2 százalékra esett a nyereségráta a második negyedévi 47,1-ről. A jelentés közzététele után mintegy 2 százalékkal gyengült a részvény, amely egyébként az idén eddig 24 százalékot erősödött, túlszárnyalva a stockholmi OMX tőzsdeindex 16 százalékos növekedését. Az Ericsson arra számít, hogy jövőre, ha lassan is, de tovább bővül a hálózati eszközök piaca a világon, részint a fejlődő piacok növekvő szerepe, részint a nagysebességű harmadik generációs mobilszolgáltatásokra való áttérés miatt.

Éleződő verseny a brit kábelpiacon

A BSkyB Plc brit műholdas fizetőtévé-társaság a tegnap létrejött megállapodás értelmében 211 millió fontért megveszi az ugyancsak brit Easynet Plc szélessávú internet-szolgáltatót. Az akvizíció lehetővé teszi, hogy a a News Corp. 36,6 százalékos tulajdonában álló BSkyB egyaránt tudjon internet-, tévé- és távbeszélő szolgáltatást nyújtani előfizetőinek, ezáltal felvéve a versenyt egyebek között az NTL kábelszolgáltatóval, amely október elején állapodott meg kisebb riválisa, a Telewest megvásárlásáról, valamint a BT Group Plc-vel. Az ügylet az eddigi legmerészebb lépés James Murdoch vezérigazgató, a News Corp. legfőbb tulajdonosa részéről, mivel a cég eddig elsősorban az előfizetők számának növelésére koncentrált, célul tűzve ki, hogy a jelenlegi nyolcmillióról 2010-ig tízmillióra növelje ezek számát.

Magyarország a térség átlaga fölött

Az Európai Bizottság a jövő heti EU-csúcstalálkozóra készített munkaanyagában azt javasolja, hogy a tagállamok úgy módosítsák adórendszerüket, hogy csökkenjen a munkából származó jövedelmekre nehezedő adóterhek aránya és nőjön a közvetett, így a fogyasztást és a tőkenyereséget terhelő adók szerepe. Miközben ez utóbbiak az elmúlt harminc évben alig változtak, a munkából származó jövedelmek terhei jelentősen emelkedtek – állapítja meg a munkaanyag. A bizottság szerint az adóbevételeket inkább a foglalkoztatás bővítésével kell növelni és kevésbé az adók emelésével. A bizottság elképzelései összhangban vannak a leendő német kancellár, Angela Merkel terveivel, aki már a választási kampány idején közölte, hogy csökkenteni kívánja a jövedelemadót, aminek ellentételezéseként 16-ról 18 százalékpontra szándékozik emelni az áfakulcsot. Mindenesetre a közép-kelet-európai térség országai közül Magyarországon a legmagasabb a normál áfakulcs, és a csökkentés után is magasabb lesz a térség átlagánál. A térség más országaiban nem terveznek változást ezen a téren. Szlovákiában tavaly óta 19 százalékos egységes kulcs van érvényben, Csehországban 5, illetve 19 százalékos a kulcs. Lengyelországban 22 százalékos a normál kulcs, és a kedvezményes kulcsok közül a legmagasabb is csak 7 százalékos, és a szeptemberi parlamenti választások idején nem volt téma a kulcsok módosítása. Romániában az ez év elején bevezetett egységes, 16 százalékos jövedelemadó ellensúlyozásként felmerült a 19 százalékos normál kulcs emelése, de végül lekerült a napirendről, a kedvezményes kulcs ott 9 százalék.

Normál áfakulcsok

Bulgária 20 Csehország 19 Horvátország 22 Észtország 18 Magyarország 25 Lettország 15 Litvánia 18 Lengyelország 22 Románia 19 Oroszország 18 Szerbia 18 Szlovákia 19 Ukrajna 20 Átlag 19,4 Forrás: PricewaterhouseCoopers

Ericsson-adatok

(milliárd korona)* 2004. III. n.év 2005. III. n.év Árbevétel 31,8 36,2 Üzemi eredmény 6,6 7,8 Adózás előtti eredmény 6,4 8,0 Adózott eredmény 4,3 5,3 EPS (korona) 0,27 0,34 *1 euró=9,48 korona Forrás: Dow Jones

Tovább cammog a német gazdaság

Várhatóan a távozó kormány is csökkenti idei és jövő évi GDP-növekedési előrejelzését, miután a hat német vezető gazdaságkutató közölte, hogy jövőre a korábban prognosztizált 1,5 helyett csak 1,2 százalékos növekedést vár az eurózóna legnagyobb gazdaságában, az idén pedig a korábbi 0,7-nél kicsivel gyorsabb, 0,8 százalékos lesz a dinamika. Wolfgang Clement gazdasági miniszter a Reuters értesülései szerint ma fogja bejelenteni, hogy a kormány, amely áprilisban ez évre 1,0, a jövő évre 1,6 százalékot prognosztizált, már csak 0,8, illetve 1,2 százalékot vár.

Veszteségessé vált a Ford

Közel két év után először veszteséges negyedévet zárt a második legnagyobb amerikai autógyár, a Ford Motor Co., miután a magas üzemanyagárak visszavetették legnyereségesebb modelljei, a hobbiterepjárók értékesítését az Egyesült Államokban. A harmadik negyedévben 266 millió dollár volt a mínusz az egy évvel korábbi ugyanekkora nyereség után, miközben az árbevétel 4,4 százalékkal, 40,9 milliárd dollárra emelkedett. Az észak-amerikai divízió az elmúlt öt negyedév közül négyben ráfizetés volt, ezúttal 1,2 milliárd dollár volt az adózás előtti veszteség. Az autógyártás egésze 1,3 milliárd dollár mínuszt könyvelt el, a pénzügyi üzletág azonban 577 millió dollárral javította az eredményt. A Ford piaci részesedése a különböző vásárlási kedvezmények ellenére folyamatosan esik vissza az USA-ban az ázsiai és egyéb riválisok előretörése közepette: eladásai az idén eddig 1,3 százalékkal csökkentek. Riválisa, a General Motors Corp. (GM) kedden jelentette be, hogy 1,6 milliárd dollár nettó veszteséget szenvedett el a negyedévben. Míg a GM az év egészét tekintve is veszteséges lesz – az év első kilenc hónapjában 3,8 milliárd a mínusza –, a Ford részvényenként 1 dollár körüli nyereségre számít.

Félnek a baromfihústól az EU-ban

Az Európai Unió országaiban csökkent a kereslet a baromfihús iránt, bár erről eddig kevés számszerű adat áll rendelkezésre. Olaszországban, ahol a baromfiágazat évi 1,1 millió tonna húst állít elő, az ágazati szövetség szerint 30 százalékkal csökkent a kereslet. Franciaországban, amely a maga 1,9 millió tonnás produkciójával a legnagyobb baromfitermelő az EU-ban, eddig 20 százalékkal esett vissza a fogyasztás. A tendencia megállítása érdekében a párizsi agrártárca és az élelmiszer-hivatal nyilatkozatban biztosította a lakosságot, hogy semmilyen veszéllyel nem jár a csirke- vagy pulykahús fogyasztása, mivel a H5N1 ázsiai vírus nincs jelen az országban, így az állatokat továbbra is nyugodtan lehet a szabadban tartani. A németországi bajor tartomány kormánya ugyanakkor hétfőn elővigyázatossági intézkedésként betiltotta a baromfipiacok működését és szerda óta zárt-fedett helyen kell tartani a szárnyasokat. Az EU országaiban évente összesen 11 millió tonna baromfihúst állítanak elő, ennek 70 százalékát teszi ki a csirke, 20-at a pulyka. Franciaország mellett Nagy-Britannia és Spanyolország a legnagyobb termelő 1,6 millió, illetve 1,35 millió tonnával, de Németország és Olaszország sem sokkal marad el ettől. Az unió egymillió tonna húst exportál összesen, egymilliárd euró értékben. A legfőbb piac Oroszország, Szaúd-Arábia és Ukrajna. Ukrajna azonban, amely biztosra akar menni, tegnap megtiltotta a bevitelt a világ valamennyi országából. Az unió legnagyobb szállítója Brazília, ahonnan évente mintegy 350 ezer tonna csirkemellfilét importálnak. A Magyarországon kifejlesztett vírusellenes vakcina egyébként, mint Batiz András kormányszóvivő tegnap közölte, nagy figyelmet váltott ki világszerte, egyebek között Németország, Nagy-Britannia, az Egyesült Államok és Oroszország érdeklődött a szer iránt.