Gáti Tibor

Púp a Nokia hátán a hálózatieszköz-gyártás

A tavalyi negyedik negyedévben a várakozásoknak megfelelően kismértékben csökkent a világ legnagyobb mobilkészülék-gyártója, a finn Nokia Corp. nettó nyeresége. A mobilkészülék-gyártó üzletág javította ugyan eredményét, de ez főként a feltörekvő piacokon tapasztalható keresletnövekedésnek köszönhető, ahol elsősorban az olcsóbb készülékek kapósak. Emiatt romlott az üzletág nyereségrátája, így a jól teljesítő multimédiás üzletággal együtt is kevésbé tudta ellensúlyozni egyebek között a hálózati eszközöket gyártó üzletág gyengélkedését. A cég 84 millió készüléket adott el a negyedév folyamán, 27 százalékkal többet, mint egy évvel korábban, az átlagos készülékár azonban az egy évvel korábbi 111-ről 99 euróra csökkent. A múlt év egészében becslésük szerint 795 millió készüléket adtak el, ami 24 százalékos növekedés. A Nokia árbevétele a negyedik negyedévben 9,3 százalékkal, 10,3 milliárd euróra nőtt, a nettó nyereség azonban 0,9 százalékkal csökkent. Az üzemi nyereségráta az egy évvel korábbi 15,3-ról 13,2 százalékra esett az elemzők által várt 14 százalék helyett. A készülékgyártó ágazat üzemi nyeresége mindössze 0,2 százalékkal, 1,23 milliárd euróra emelkedett, miközben a hálózatieszköz-gyártás üzemi nyeresége 12 százalékot zuhant, a vállalati üzletág üzemi vesztesége az elemzői reményekre rácáfolva mintegy háromszorosára, 136 millió euróra duzzadt. A harmadik generációs technológiával, nagy felbontású kamerával és zenelejátszó funkcióval ellátott intelligens telefonokat gyártó multimédiás üzletág árbevétele és nyeresége jóval meghaladta a várakozásokat. A cég tegnap bejelentette, hogy a korábban tervezett 5 milliárd helyett 6,5 milliárd eurót kíván költeni saját részvényeinek visszavásárlására, de a részvény árfolyama így is 2,12 százalékot esett.

Nokia-adatok

(milliárd euró) 2004. IV. n.év 2005. IV. n.év Árbevétel 9,456 10,333 Üzemi eredmény 1,450 1,368 Adózás előtti eredmény 1,556 1,453 Adózott eredmény 1,083 1,073 Forrás: Dow Jones

Uniós ultimátum Varsónak

Varsó 15 napot kapott az Európai Bizottságtól (EB), hogy magyarázatot adjon, miért akadályozza az olasz UniCredit SpA és a német HVB Group AG bank fúzióját azzal, hogy halogatja lengyel leánybankjaik egyesülésének engedélyezését. A fúzió keretében az UniCredit tulajdonában lévő Bank Pekao SA – a második legnagyobb lengyel bank – venné át azt a 71 százalékos pakettet, amivel a HVB a harmadik legnagyobb bankban, a Bank BPH SA-ban rendelkezik. Brüsszel szerint a döntés halogatása az uniós jogszabályok megsértését jelenti, ezért kész az Európai Bíróság elé vinni az ügyet, amely jelentős pénzbírságot vethet ki Varsóra. A lengyel kormány azonban a jelek szerint nem alaptalanul hivatkozik arra, hogy nem egyszerűen versenyjogi aggályok akadályozzák a döntést. Varsó tegnap válaszlevelet küldött az EB-nek, amely, mint Pawel Szalamacha kincstárügyi miniszterhelyettes közölte, rámutat, hogy az UniCreditnek tiszteletben kell tartania a lengyel kormánnyal kötött privatizációs szerződését. Az olasz bank ugyanis a Pekao ellenőrző pakettjének 1999-ben történt megvásárlásakor kötelezte magát arra, hogy nem szerez tulajdont más lengyel pénzintézetekben. Az ügyletet Lengyelországban a bankfelügyelet mellett a központi bank is vizsgálja, és annak közismerten szabadpiaci alapokon álló elnöke, Leszek Balcerowicz is védelmébe vette a lengyel szervek eljárását, ami arra mutat, hogy ezúttal nem a hivatalban lévő kormány unióellenes magatartását kell keresni az ügylet elhúzódása mögött. Az uniós felügyeleti szervek egyébként már tavaly októberben jóváhagyták a német bank 17 milliárd eurós olasz felvásárlását, amely az eddigi legnagyobb értékű, határokon átnyúló bankfúzió Európában. Brüsszel álláspontja az, hogy az európai bankszektor túlságosan felaprózott, ami hátráltatja az EU gazdasági növekedését. Jelenleg Lengyelország az egyetlen EU-tag, amely nem adta hozzájárulását az ügyhöz.

Közel 180 millió Vodafone-előfizető

A vártnál nagyobb mértékben növelte előfizetőinek számát pénzügyi éve december végéig tartó harmadik negyedévében az árbevétel tekintetében a világ legnagyobb mobilcége, a brit Vodafone Group Plc. A negyedév folyamán 7,1 millió új ügyféllel bővült a tábor az elemzők által várt 5,4–6,3 millióval szemben. A Vodafone résztulajdonában lévő cégeket figyelembe véve és arányosítva 8,3 millióval nőtt az előfizetők száma, amely így eléri a 179,3 millió főt. A csoport egyesült államokbeli vegyesvállalata, a Verizon Communications távközlési céggel közösen birtokolt Verizon Wireless egymagában 2 millióval növelte felhasználói számát, ami alátámasztja a vezetés döntését, hogy megtartja a Verizonban meglévő 45 százalékos részesedést. A befektetők egy része szeretné, ha a társaság eladná a pakettet és a bevételt a részvényeseknek adná. A csoport elsősorban a feltörekvő piacokon, valamint Spanyolországban és az Egyesült Államokban toborzott sikeresen, míg Németországban, Nagy-Britanniában és Olaszországban az éles verseny közepette csak kevéssé nőtt az előfizetők száma. A mobilszolgáltatásból származó árbevétel 8 százalékkal emelkedett a negyedév folyamán és a Vodafone megerősítette korábbi előrejelzését, hogy a 2006-os pénzügyi év egészében 6–9 százalékos árbevétel-növekedést vár, az EBITDA-nyereségráta pedig 0–1 százalék között lesz.

Az Arcelor nyerte meg az acélcsatát

A Luxemburgban bejegyzett Arcelor SA nyerte az acélipari csatát a német ThyssenKrupp AG-val szemben a kanadai Dofasco megszerzéséért. Ez utóbbi tegnap bejelentette, hogy elfogadta az Arcelor 5,6 milliárd kanadai dollár (4,9 milliárd amerikai dollár), részvényenként 71 kanadai dollár értékű készpénzes felvásárlási ajánlatát. A német acélipari csoport hétfőn közölte, hogy nem kíván a korábban ajánlott 68 dollár fölé menni. A bejelentés után 2,44 százalékkal emelkedett a világ második legnagyobb acélipari csoportja, az Arcelor részvényének árfolyama, de a ThyssenKrupp is 3,90 százalékot erősödött. Az akvizíció révén az Arcelor megerősítheti jelenlétét a kedvező nyereségrátát biztosító észak-amerikai gépkocsiacél-piacon. A kanadai acélipar koronaékszerének tekintett Dofasco – amely a legnagyobb acéllemezgyártó az észak-amerikai országban – kanadai, egyesült államokbeli és mexikói üzemeiben összesen 5,5 millió tonna acélt gyárt évente. Ennek több mint egyharmadát az autógyártók veszik meg, és ezen a piacon tíz százalék a részesedése. Az ágazat utolsó nagyobb akvizíciója keretében a Londonban bejegyzett Mittal Steel Co. a múlt év elején 4,5 milliárd dollárért megvette az egyesült államokbeli International Steel Groupot és ezzel a világ legnagyobb acélgyártója lett.

Prága vétóval fenyeget

Prága megvétózza a soros osztrák elnökség tervét, amivel meghosszabbítanák a kedvezményes áfakulcs érvényességét, ha nem módosítják a feltételeket, mivel ez hátrányt jelent az új uniós tagok számára – jelentette ki tegnap Bohuslav Sobotka cseh pénzügyminiszter. A javaslat szerinte megsérti a tagállamok egyenlő kezelésének elvét és növeli a különbségeket a régi és az új EU-tagországok között. Az uniós pénzügyminiszterek és jegybanki vezetők tanácsa, az Ecofin ma tárgyal a kérdésről. Bécs azt javasolja, hogy öt évvel hosszabbítsák meg a nagy élőmunka-igényű szolgáltatások terén a kilenc régi tagállamban bevezetett alacsonyabb áfakulcs tavaly év végén lejárt határidejét. Ha nem hosszabbítják meg a határidőt, akkor többek között a háztartási javítások, a fodrászat, ablakmosás után ismét a minimum 15 százalékos normál áfakulcsot kell fizetniük a szolgáltatást igénybe vevőknek. Az új tagállamok külön megállapodást kötöttek az áfára vonatkozóan. Csehországnak például lehetővé tették, hogy 2007 végéig alacsonyabb kulcsot számoljon fel a lakásépítési tevékenységek és a távfűtés után. Prága szeretné meghosszabbítani ennek határidejét, de az osztrák javaslat értelmében ez csak a már meglévő lakásokon belüli munkák esetében volna lehetséges. Az új lakások építése és a távfűtés 2008 januárjától ismét a normál áfakulcs alá esne, és a jelenleg érvényes kivételek száma jelentősen csökkenne. Az új tagok esetében az osztrák javaslat megszüntetné vagy jelentősen csökkentené a normál kulcstól való eltérés lehetőségét, eközben a régi tagállamok esetében fenntartaná – hangsúlyozza a prágai pénzügyminisztérium közleménye.

Harmadrangúak az új tagállamok munkavállalói

Tegnap lejárt a határidő, ameddig az uniós tagállamoknak át kellett ültetniük törvénykezésükbe azt a 2003-ban elfogadott uniós bevándorlási törvényt, amely széles jogokkal ruházza fel az unión kívülről érkezett bevándorlók közül azokat, akik öt éve legálisan tartózkodnak valamely tagországban, megfelelő megélhetési forrásokkal, továbbá betegbiztosítással rendelkeznek (NAPI Gazdaság, 2006. január 23., 6. oldal). Ez azt jelenti, hogy a jogszabályok tényleges elfogadása után, néhány korlátozástól eltekintve, gyakorlatilag a befogadó ország állampolgáraihoz hasonló jogokat élveznek. A munkavállalás terén így lényegesen jobb lehetőségeik vannak, mint a 2004 májusában csatlakozott országok munkavállalóinak. Ez utóbbiak számára 2006. májusig csak három ország, Nagy-Britannia, Írország és Svédország nyitotta meg a munkaerőpiacát, és május után a fentieken kívül csak Spanyolország és Finnország készül hasonló lépésre. Az EU-n kívüli országokból érkezett bevándorlókra vonatkozó törvény alól három ország, Nagy-Britannia, Dánia és Írország opcionális felmentést kapott, és ha a többi 22 ország mindegyike érvénybe lépteti a jogszabályt, az mintegy 10 millió bevándorlót jelent, akik szabadon munkát vállalhatnak. Más kérdés, hogy e 22 ország közül eddig csak öt – Ausztria, Lengyelország, Litvánia, Szlovénia és Szlovákia – ültette át saját törvénykezésébe az uniós direktívát, így például Magyarország sem. Az Európai Bizottság (EB) a múlt héten közleményben tudatta, hogy a többi 17-tel szemben eljárást kezdeményez, így várható, hogy előbb-utóbb ezek is életbe léptetik a rendelkezést. Ez azt jelenti például, hogy egy Belgiumban 2000 óta élő kongói bevándorlónak joga volna ott munkát vállalni, míg egy magyarnak vagy lengyelnek nem. Az EB foglalkozási ügyekért felelős biztosa, a cseh Vladimír Spidla szóvivője ezt a diszkrepanciát „bonyolult helyzetnek” minősítette, ami annak a következménye, hogy a bevándorlási törvény előbb született meg, mint ahogy az unió bővítésére sor került volna, és a csatlakozási szerződések a régi tagállamokra hagyták, megnyitják-e munkaerőpiacukat az újak előtt. Az EB február 8-án jelentést tesz közzé, amelyben sürgeti a régi tagállamokat, hogy nyissák meg munkaerőpiacukat az újak előtt – közölte a szóvivő –, amivel növekszik a rájuk gyakorolt nyomás.

Megugrott az ipari termelés az eurózónában

A vártnál nagyobb ütemben emelkedett az ipari termelés novemberben az eurózónában, kompenzálva az előző két hónapban bekövetkezett visszaesést. Az Eurostat tegnap közzétett adatai szerint az előző hónaphoz képest 1,3 százalékos volt a növekedés a szezonális tényezők figyelembevételével, szemben a 0,9 százalékos várakozásokkal. Éves összehasonlításban 2,6 százalékkal bővült a kibocsátás az októberi 1,9 százalék után. A leggyorsabb növekedés a beruházási eszközök, a félig feldolgozott termékek és a tartós cikkek előállítása terén volt. A térség országai közül Írországban volt a legnagyobb a havi növekedés, itt 10,6 százalékkal ugrott meg a kibocsátás, Hollandiában 5, Portugáliában 3,5, Franciaországban 3,1 százalékkal. Németországban ezzel szemben 0,4 százalékkal csökkent a termelés. Az adatok után az elemzők arra számítanak, hogy az Európai Központi Bank (ECB) márciusban emeli az irányadó kamatot.

Korrupcióval vádolják az EP hivatalnokát

Az Európai Parlament (EP) felfüggesztette építésügyi igazgatóságának vezetőjét, Pierre Parthoenst – írta a német Stern magazin. A lépésre azért került sor, mert a tisztviselő nem tájékoztatta a parlamentet arról, hogy korrupciós váddal büntetőeljárás folyik ellene. Az ügyet a liege-i bíróság tárgyalja, amely várhatóan négy év börtönbüntetésre fogja ítélni. A vád szerint korábbi posztján 12 társával együtt belga tisztviselőket vesztegetett meg egy autópályahíd építésével kapcsolatban. Parthoens nem tagadta a vádat, de állítása szerint azóta elhunyt volt főnöke utasítására cselekedett. Parthoens 1993-tól projektmenedzser volt az EP alkalmazásában, mielőtt 1998-tól az igazgatóságra került. Az EU csalás elleni hivatala, az OLAF a Stern szerint azóta más ügyekben kétszer is vizsgálatot indított ellene. Egy 2002. január 31-én kelt bizalmas feljegyzés összefüggésbe hozza őt egy ügylettel, amelynek során túl nagy összegeket fizettek ki különböző cégeknek, amelyek szolgálati lakásokat építettek az EP számára Brüsszelben. Franz-Harmann Bruner, az OLAF vezetője azonban a vizsgálat leállítása mellett döntött, miután személyesen tárgyalt Parthoensszel. A második ügyben az EU revizorai 2002 márciusában arra figyeltek fel, hogy 30 ezer euró landolt Parthoens személyes számláján. Ezt is sikerült kimagyaráznia azonban azzal, hogy a többletjuttatás azért járt neki, mert Luxemburgba helyezték át, noha az illetékes is elismerte, hogy évente legfeljebb 15 napi munkája van ott.