Gáti Tibor

Visszafogottan szárnyalt a Ryanair

Az ír Ryanair Holdings Plc 36,8 millió euró nettó nyereséget ért el decemberben véget ért üzleti negyedévében, ami elmarad ugyan az egy évvel korábbi 46,69 milliótól, de a Buzz légitársaság eladásából származó egy évvel korábbi goodwill-bevételt nem számítva 6 százalékos volt a növekedés. A Reuters elemzői konszenzusa valamivel magasabb, 37,9 milliós profitra számított az idei harmadik negyedévben, de a fapados légitársaság eredményét erősen megterhelte az üzemanyagárak emelkedése. Az árbevétel 27 százalékkal nőtt, az átlagos jegyár pedig változatlan maradt. A negyedév folyamán 8,6 millió utast szállítottak, szemben az egy évvel korábbi 6,9 millióval. A cég, amely általában tavasszal és nyáron termeli meg profitja legnagyobb részét, közölte, hogy a negyedik negyedévben 5-10 százalékos jegyárcsökkenésre számít. Howard Millar pénzügyi igazgató szerint túl derűlátóak voltak az elemzői előrejelzések, hogy a Ryanair túlteljesíti éves nyereség-előirányzatát. Továbbra is kitartanak viszont amellett, hogy az éves profit 10 százalékkal, 295 millió euróra nő. Az üzemanyagárak jelenleg már a költségek 36 százalékát teszik ki, szemben az 1992-re jellemző mindössze 10-12 százalékkal – tette hozzá. A Ryanair még január utolsó hetében közölte, hogy 3,50 euró pótdíjat számít fel minden egyes poggyászért, kivéve a fedélzetre felvitt kézipoggyászt.

Nőtt a munkanélküliség az eurózónában

Decemberben 8,3-ról 8,4 százalékra emelkedett a munkanélküliség az eurózónában, noha az elemzők arra számítottak, hogy 8,2 százalékra mérséklődik. Az EU egészében változatlanul 8,5 százalékos a munkanélküliség. Az eurózónára vonatkozó Eurostat-adat a szakértők szerint arra utal, hogy a munkaadók a költségtakarékosság érdekében továbbra is minimalizálni kívánják a munkaerőlétszámot. Ez megerősíti a feltevést, hogy a térség országaiban az elkövetkező hónapokban sem lehet a foglalkoztatási helyzet számottevő javulására számítani. Németországban a kedden közzétett adatok szerint januárban váratlanul ismét ötmillió fölé emelkedett az állástalanok száma. Az eurózóna feldolgozóiparának tegnap közzétett beszerzési menedzserindexéből (PMI) ugyancsak az derül ki, hogy az ágazatban januárban ismét csökkent a foglalkoztatottak száma: az ezt mutató részindex a növekedés és a csökkenés határát jelző 50 pont alá, 49,6 pontra esett. Maga a PMI a decemberi 53,6-ról minimális mértékben, 53,5 pontra csökkent ugyan, de ez is azt jelenti, hogy immár a hetedik egymást követő hónapban nőtt a szektor teljesítménye az eurózónában. Az adatok nyomán az elemzők arra számítanak, hogy az Európai Központi Bank (ECB) kormányzótanácsa ma változatlanul hagyja a 2,25 százalékos irányadó kamatot.

Tovább erősödött az USA feldolgozóipara

Ha a vártnál lassabb ütemben is, de folytatódott az USA feldolgozóiparának növekedése januárban. Az Institute for Supply Management (ISM) piackutató indexe a decemberi, módosított 55,6-ról 54,8 pontra csökkent, de így is jóval a növekedés és a csökkenés határát jelző 50 pont fölött maradt. A dinamika mindazonáltal már a harmadik egymást követő hónapban lassult. Januárban csökkent a foglalkoztatás növekedésének üteme: az ezt jelző részindex 53,6-ról 51,3 pontra esett. Az inflációs nyomás növekedésére utal, hogy a beszerzési árak részindexe 63,0-ról 65,0 pontra emelkedett, nem utolsósorban az olajárak emelkedése miatt, amely a továbbiakban ronthatja a cégek nyereségességét. Az ágazat további kilátásaira nézve az is némileg kedvezőtlen, hogy az új megrendelések részindexe 59,1-ről 58,0 pontra csökkent.

Ismét emelt a Fed

NAPI Gazdaság Az Egyesült Államok jegybankjának szerepét betöltő Federal Reserve (Fed) nyíltpiaci bizottsága tegnap a várakozásoknak megfelelően újabb 25 bázisponttal, 4,50 százalékra emelte a szövetségi alapkamatot. Tavaly június óta ez volt a tizennegyedik 25 bázispontos szigorítás a kamatemelési ciklus keretében. A Fed ismét jelezte, hogy végéhez közeledik a kamatemelési ciklus, de hangsúlyozta, hogy továbbra is fennáll az infláció erősödésének kockázata. Az elemzők ennek alapján valószínűnek tartják, hogy márciusban még egy szigorításra kerül sor. A tegnapi nap egyébként különös jelentőséggel bírt a Fed életében, a mai nappal ugyanis távozik annak elnöke, Alan Greenspan, akinek regnálása alatt az Egyesült Államok gazdasága történetének leghosszabb expanzióját élte meg. Greenspant sokan a valaha élt legnagyobb jegybankelnöknek tartják, bár megítélése korántsem egységes. Abban azonban mindenki egyetért, hogy Ben Bernake elnöki ténykedése simábbnak ígérkezik, mint amilyent a nagy előd volt kénytelen megélni. A professzor inflációs célsáv alkalmazásával újítaná meg a Fed politikáját.

Fed-elnökök

Paul Volcker 1979. augusztus 6.–1987. augusztus 11. Alan Greenspan 1987. augusztus 12.–2006. január 31. Ben Bernanke 2006. február 1.– Forrás: Bloomberg

Biztató fejlemények a világkereskedelmi tárgyalásokon

Egyebek között a világkereskedelem liberalizálásáról tárgyaltak a vezető hatalmak képviselői Davosban, de az energiaproblémák is terítékre kerültek.

Lefékeződött az USA gazdasága

A harmadik negyedévi 4,4-ről 1,1 százalékra lassult a negyedik negyedévben a bruttó hazai termék (GDP) éves szintű növekedése az Egyesült Államokban, jóval elmaradva a Wall Street 2,8 százalékos várakozásától – adta közre első becslését a washingtoni kereskedelmi minisztérium. A GDP kétharmadát adó fogyasztói kiadások növekedése az előző negyedévi 4,1-ről 1,1 százalékra mérséklődött, ami a leglassabb ütem 2001 második negyedéve óta. A tartós fogyasztási cikkek, így gépkocsik vásárlására fordított kiadások 17,5 százalékot zuhantak. A vállalati készletek eközben 25,7 milliárd dollárral nőttek, a cégek állóeszköz-beruházásai pedig mindössze 2,8 százalékkal emelkedtek a harmadik negyedévi 8,5 százalék után, ami szintén fékezőleg hatott. Az export 2,4 százalékkal nőtt, miközben az import 9,1 százalékkal, a hiány 1,18 százalékponttal lassította a gazdasági növekedést. A szövetségi kormányzat kiadásai 7,0 százalékkal csökkentek a harmadik negyedévi 7,4 százalékos emelkedés után. A múlt év egészében 3,5 százalékkal nőtt az USA gazdasága, az egy évvel korábbi 4,2 és a 2003-as 2,7 százalék után. Az infláció mindazonáltal gyorsult a negyedik negyedévben: a fogyasztói kiadások árindexe (PCE) ugyan csak 2,6 százalékkal emelkedett a harmadik negyedévi 3,7 százalék után, de az ingadozó élelmiszer- és energiaárak nélkül számolt PCE, amit a Fed kamatdöntéseinél figyelembe vesz, 1,4-ről 2,2 százalékra gyorsult.

Az Arcelor elutasítja a Mittal felvásárlási ajánlatát

A világ második legnagyobb acélipari csoportja, a Luxemburgban bejegyzett Arcelor SA igazgatótanácsa tegnap egyhangúlag elutasította a piacvezető Mittal Steel Co. múlt pénteken tett, nem egyeztetett felvásárlási ajánlatát. A Mittal részvényenként 28,21 eurót, azaz összesen 18,6 milliárd eurót (22,8 milliárd dollár) kínált az Arcelorért, ami 27 százalékos felárat jelent a csütörtöki záróárhoz képest. Az Arcelor részvényesei az ajánlat értelmében négy Mittal-részvényt és 35,25 euró készpénzt kaptak volna minden részvény után, de a készpénzes rész nem haladhatta meg a 4,7 milliárd eurót. A Mittal az ajánlattal egyidőben közölte: megállapodott a német ThyssenKrupp AG-val, hogy az megvásárolhatja a kanadai Dofascót, amelynek részvényesei múlt kedden döntöttek arról, hogy az Arcelor részvényenként 71 kanadai dolláros ajánlatát fogadják el az ő 68 dolláros ajánlatával szemben. A német cég ez utóbbi áron veheti meg a Dofasco részvényeit. A Mittal és az Arcelor egyesülése nyomán létrejövő cég piaci értéke elérte volna a 40 milliárd dollárt, az éves acéltermelés 100 millió tonna, a szinergikus hatás eléri az évi egymilliárd dollár körül lenne – közölte múlt pénteken Mittal. Az ügylet újabb jelentős lépés lett volna az ismét fellendülőben lévő acélipar konszolidációja terén. Az ajánlat hírére pénteken világszerte erősödni kezdtek az acélipari részvények, az európai acélipari index 2,5 százalékkal emelkedve rekordmagasságot ért el. Az egyesülés mellett szólt elemzők szerint, hogy a két csoport termelési profilja és piacai kiegészítik egymást. Az indiai származású Lakshmi Mittal többségi tulajdonában álló csoport korábban épp az Arcelor megelőzésével szerezte meg a legnagyobb ukrán acélművet, a Krivorizssztalt.

Varsó nem bízik az orosz gázban

A lengyel kormány diverzifikálni kívánja földgázimportját, miután az elmúlt egy hónap eseményei rávilágítottak, hogy az orosz fél nem megbízható partner, így bizonytalan az ország ellátása – mondta tegnap újságíróknak a davosi Világgazdasági Fórumon részt vevő Kazimierz Marcinkiewicz miniszterelnök. Moszkva a gázárvita miatt január elején leállította az ukrán gázszállításokat, ami miatt az európai országok, köztük Lengyelország is a szerződött mennyiségnél kevesebbet kaptak. Varsó most a diverzifikálás lehetőségeit vizsgálja, és ezek között szerepel egy cseppfolyósított gáz (LNG) fogadására alkalmas terminál építése – tette hozzá. Marcinkiewicz ismét felszólította az uniós országokat, kössenek egyezményt az olaj- és gázellátás diverzifikálására. Varsó javaslatot szándékszik tenni egy uniós energiapolitika kidolgozására és ennek egy részét Davosban kívánja nyilvánosságra hozni. Az EU egyre jobban rászorul az energiaimportra, mivel saját forrásai kimerülőben vannak. Az Európai Bizottság előrejelzése szerint 2030-ban az EU energiafogyasztásának 70 százalékát fogja importból fedezni, az olajfogyasztás terén pedig 90 százalékos lesz ez az arány. Az unió gázszükségletének jelenleg 25 százalékát fedezi Oroszországból és ennek 80 százaléka érkezik Ukrajnán keresztül, ami sebezhetővé teszi az EU-t a két posztszovjet köztársaság között újra és újra kiújuló nézeteltérésekkel szemben. Varsó és más új uniós tagállamok erre hivatkozva arra törekszenek, hogy az energiakérdést magasabb szintre emeljék az EU napirendjén. Ezzel némileg egybecseng az olasz kormány terve, hogy dokumentumot terjeszt a G–7 és az Ecofin elé az energiaprobléma uniós szintű megoldása érdekében. A soros osztrák elnökség mindenesetre rövid távú megoldásként támogatja azt a bizottsági javaslatot, hogy tegyék kötelezővé a tagállamoknak két hónapra elegendő gáztartalék felhalmozását.