Gáti Tibor

A PKN Orlené a litván olajfinomító

A PKN Orlen lengyel olajvállalat a pénteken aláírt megállapodásnak megfelelően 2,6 milliárd dollárért közel 85 százalékos részesedést szerzett az évi több mint 10 millió tonna nyersolaj feldolgozására alkalmas Mazeikiu Nafta litván olajfinomítóban. A lengyel vállalat 1,43 milliárd dollárért megvásárolja a Mazeikiu 53,7 százalékát az orosz Jukosztól, és 852 millió dollárért további 31 százalékos pakettet vesz a litván államtól, amely egyelőre 10 százaléknyi részvényt megtart. A fennmaradó papírok a vilniusi tőzsdén forognak. Az ügyletet legkésőbb 2007 első negyedében véglegesítik – közölte a PKN. Az állami részvénycsomag eladását a litván parlamentnek még jóvá kell hagynia. A PKN Orlen, amely az elmúlt években Németországban és Csehországban is vásárolt cégeket, a tranzakció révén a közép-európai térség legnagyobb olajvállalata lesz a finomított mennyiség, az árbevétel és a töltőállomások száma tekintetében. Emellett az orosz olaj legfőbb külföldi vásárlójává válik. Elemzők szerint azonban nem kizárt, hogy Moszkva leállítja az olajszállítást a litván finomítónak, miután nem tudta megakadályozni a Jukosz-érdekeltség eladását.

Brüsszel hozzájárul a BAA felvásárlásához

Az Európai Bizottság (EB) hozzájárult ahhoz, hogy a Grupo Ferrovial SA spanyol építőipari csoport megvásárolja a legnagyobb brit légikikötők mellett a ferihegyi repülőteret is üzemeltető brit BAA Plc-t. Az engedély mindössze azt jelenti, hogy a Ferrovial fenntarthatja 8,75 milliárd font (16,47 milliárd dollár) összegű ellenséges felvásárlási ajánlatát a brit cégre. Az EB azzal indokolta a döntést, hogy az akvizíció nem akadályozná a versenyt az Európai Gazdasági Térségben vagy annak jelentős részén. A BAA már korábban elutasította a felvásárlási ajánlatot és hétfőn közölte, hogy 750 millió fontot (1.41 milliárd dollárt) fizet a részvényeseknek, ha a Ferrovial vagy bármely más cég akvizíciós kísérlete meghiúsul.

Ecuadorban is államosítják az olajipart

Bolívia és Venezuela után Ecuador is a szénhidrogénipar állami kisajátításának útjára lépett. Alfredo Palacio, az ország államfője a múlt héten semmisnek nyilvánította az Occidental Petroleum Corp. amerikai olajvállalat kitermelési koncesszióját és átvette az ellenőrzést az érintett olajmezők fölött, lefoglalva az olajcég tulajdonában álló berendezéseket. A kormány azzal indokolta a lépést, hogy az Occidental – a negyedik legnagyobb amerikai olajvállalat – még 2000-ben hozzájárulása nélkül eladta a koncesszióba adott olajmező 40 százalékát a kanadai Encana olajcégnek. Az olajcég, amely a legnagyobb külföldi befektető Ecuadorban, a kisajátítás miatt egymilliárd dolláros kártérítési igényt nyújtott be a befektetési viták rendezésére létrehozott, Washingtonban székelő nemzetközi döntőbírósághoz (ISCID). Az ecuadori kormány szerint a panasz megalapozatlan, mivel a törvényeknek megfelelően járt el. A latin-amerikai országban azonban sokan aggódnak amiatt, hogy a lépés az amerikai–ecuadori kapcsolatok megromlásához vezet. A Bush-kormányzat máris bejelentette, hogy megszakítja a szabadkereskedelmi tárgyalásokat a quitói kormánnyal. A Latin-Amerikán végigsöprő államosítási hullám a szakértők szerint az olaj-, illetve gázkitermelés csökkenéséhez vezethet a kontinensen. Evo Morales, az újonnan megválasztott bolíviai elnök május 1-jén utasította a hadsereget, hogy foglalja el az ország gáz-, illetve olajmezőit, Venezuelában az olajcégek a kormány nyomására új vegyesvállalati megállapodásokat kötöttek, amely többségi részesedést biztosít a PDVSA állami olajcégnek. Az olajmultik pénzére a washingtoni törvényhozóknak is fáj a foguk, miután ezek az olajárak emelkedése nyomán mesés profitokat vágnak zsebre. A képviselőház most megszavazta az a demokrata indítványt, hogy egy bizonyos olajárszint fölött már ne legyen érvényes a Mexikó-öbölben működő olajcégeknek adott koncessziós díjkedvezmény, így visszamenőleg 10 milliárd dollárt kell fizetniük az államkincstárnak.

Üzleti utak dobták meg a BA nyereségét

A március 31-éig tartó üzleti év utolsó három hónapjában ugrásszerűen nőtt a harmadik legnagyobb európai légitársaság, a British Airways Plc (BA) nyeresége, miután a nagyobb nyereségrátát biztosító hosszabb távú üzleti utak számának emelkedése és az üzemanyagpótdíjak ellensúlyozták a kerozin árának növekedését. Ebben a negyedévben azonban tíz év után először a rövid távú európai utak is nyereséget hoztak, noha a fapados légitársaságok által támasztott verseny miatt árkedvezményekre kényszerültek – közölte a BA. A nettó nyereség az egy évvel korábbi egymillióról 80 millió fontra (151 millió dollár) nőtt, az árbevétel 13 százalékkal emelkedett. Üzemanyagra és olajféleségekre éves összehasonlításban 65 százalékkal többet, 444 millió fontot kellett költeniük, az összes költség 11 százalékkal, 2,029 milliárd fontra nőtt. Az átlagos jegyár viszont az üzemanyagpótdíjat nem számítva is 3,7 százalékkal emelkedett. Az év egészét tekintve 19,6 százalékkal, 451 millió fontra nőtt a nettó nyereség és 556 millióról 705 millió fontra az üzemi profit, bár a Reuters konszenzusa csak 695 millióra számított. A folyó üzleti évben a BA az árbevétel 5-6 százalékos emelkedésére számít, noha korábban csak 4-5 százalékot prognosztizált. A BA részvényei az adatok közzététele után 7,4 százalékot erősödtek. Az árfolyam az elmúlt 12 hónapban 25 százalékot emelkedett.

A külföldi befektetőkön állhat bosszút a Kreml

A Kreml megnehezíti a gázkitermelési koncessziók elnyerését, ha hátrányos feltételeket szabnak számára a WTO-csatlakozási tárgyalásokon.

Nem habozik a SABMiller

A világ második legnagyobb sörgyártója, a SABMiller Plc – Magyarországon a Dreher Sörgyárak Zrt. tulajdonosa – a korábbi évhez képest számottevően nagyobb nyereséget ért el a március 31-én véget ért üzleti évben, miután növelte eladásait és javította nyereségrátáját. A csoport EBITA-eredménye 23 százalékkal, 2,94 milliárd dollárra, az egyszeri kiadások és bevételek nélkül számított, úgynevezett korrigált profitja 22 százalékkal, 1,5 milliárd dollárra emelkedett. A nettó nyereség ugyanakkor 5,3 százalékkal csökkent az egy évvel korábbi egyszeri bevételek miatt. Az árbevétel a több latin-amerikai sörpiacon vezető szerepet játszó Bavaria SA kolumbiai sörgyár megvásárlása nyomán 19 százalékkal emelkedett. A cég vezetése idén az árbevétel és az értékesítés további növekedésére számít, miután az egyesült államokbeli és európai kereslet csökkenését ellensúlyozzák a feltörekvő piacok. A cég ugyanakkor figyelmeztetett, hogy az eredményeket rontja, hogy az Egyesült Államokban komoly árkedvezményekre kényszerül, ugyanakkor egyre többet kénytelen fizetni az energiahordozókért és az alumíniumért. A Londonban bejegyzett csoport részvényei a várakozásoknak megfelelő eredmények ellenére közel 2 százalékot estek tegnap az adatok közzététele nyomán, amit az elemzők a piac általános visszaesésének és a cég részvényei korábbi erősödésének tulajdonítanak.

SABMiller-adatok

(milliárd dollár) 2005* 2006* Árbevétel 12,901 15,307 EBITA 2,389 2,941 Adózás előtti eredmény 2,552 2,453 Adózott eredmény 1,52 1,44 * A március 31-ével végződő üzleti évben Forrás: Dow Jones, Bloomberg

A Grande Punto a sikerautó Európában

Európában 7,3 százalékkal, 1,27 millióra csökkentek a gépjárműeladások áprilisban, elsősorban mert a húsvéti ünnepek miatt kettővel, sőt Németországban hárommal kevesebb munkanap volt a hónapban, mint egy évvel ezelőtt – jelentette tegnap az ACEA európai autóipari szervezet. A sorból egyedül az olasz FIAT lóg ki, amelynek eladásai 12 százalékkal emelkedtek éves összehasonlításban. A siker – az olaszok vásárlási kedvének növekedése mellett – elsősorban az autógyár új modelljének, a rendkívül népszerű Grande Puntónak köszönhető, de az Alfa Romeo is kelendő volt. A FIAT-csoport piaci részesedése így 7,7 százalékra emelkedett a kontinensen. A Volkswagen 3,1 százalékkal visszaesett, mert bár a VW-márkákból többet adtak el, az Audi, a Seat és a Skoda értékesítése csökkent. A csoport azonban így is jobban teljesített az európai átlagnál. A Renault folytatta mélyrepülését: áprilisban 12,9 százalékkal estek az eladásai. Ugyancsak rosszul teljesített a DaimlerChrysler prémium márkája, a Mercedes-Benz, amely 8,8 százalékot esett, a Chrysler eladásai viszont 8,7 százalékkal emelkedtek, ugyanakkor a Smartból kevesebbet adtak el, mint az előző negyedévben. Az ázsiai autógyártók közül a japán Suzuki értékesítése 8,9 százalékkal, a Mazdáé 2,4 százalékkal, a dél-korai Kia Motorsé 0,8 százalékkal emelkedett. A Toyota eladásai 1 százalékkal csökkentek, de a csoport luxusmárkája, a Lexus értékesítése 63,4 százalékkal, 3205 darabra ugrott. A Nissan Motor továbbra is gyengélkedik: közel ötödével esett az értékesítés. A két vezető amerikai autógyár, a General Motors és a Ford Motor egyaránt kevesebb autót adott el áprilisban. A visszaesés 10,8, illetve 10,9 százalékos volt. A kilátások sem rózsásak: az autógyártók összesített részvényindexe esett az aggodalmak miatt, hogy az emelkedő nyersanyagárak, a krónikus túltermelés és az árháború nyomás alá helyezi a nyereségrátát.

Heteken belül szigorít az ECB

Márciusban a vártnál nagyobb arányban, 0,4 százalékkal nőtt az ipari termelés az eurózónában az előző hónaphoz képest és 3,8 százalékkal éves összehasonlításban. A piac csak 0,3, illetve 3,0 százalékra számított. Az Eurostat tegnap közzétett adatai megerősítik, hogy fellendülőben van a térség gazdasága. Az ipari kibocsátás növekedésében jelentős szerepet játszott az állóeszköz-termelés bővülése, ami alátámasztja az Európai Bizottság álláspontját, hogy a beruházások adják a fellendülés fő hajtóerejét. Az adatok erősítik azokat a várakozásokat, hogy az Európai Központi Bank (ECB) már júniusban emeli a jelenleg 2,5 százalékon álló irányadó kamatot. Otmar Issing, az ECB vezető közgazdásza tegnapi nyilatkozatában egyértelművé tette, hogy a kormányzótanács június 8-án a szigorítás mellett fog dönteni, ha az addigi adatok megerősítik a most kitapintható növekedési és inflációs tendenciákat. Hasonlóan foglalt állást az ECB kormányzótanácsának másik három tagja, Bini Smaghi, Klaus Liebscher és Christian Noyer is.