Gáti Tibor

A Goldman Sachs elnöke lesz az USA pénzügyminisztere

Henry M. Paulson, a Goldman Sachs befektetési bank elnöke veszi át John Snow-tól az USA pénzügyminisztériumának irányítását.

Nagyot emelt a szlovák jegybank

A szlovák jegybank tegnap 50 bázisponttal, 4 százalékra emelte az irányadó kamatlábat. Az idén ez már a második szigorítás volt: a jegybank februárban is 50 bázisponttal növelte a hitelköltségeket. A lépés nyomán a szlovák fizetőeszköz 37,68 koronára erősödött az euróval szemben a hétfői 37,72-ról. A fogyasztói árak áprilisban 0,3 százalékkal emelkedtek, a 12 havi infláció pedig változatlan, 4,5 százalékos maradt, ami a leggyorsabb ütem 2004 decembere óta. Az inflációs nyomás növekedését a bérek, a háztartási kiadások emelkedése és a magas olajárak idézik elő. Ivan Sramko, a jegybank kormányzója közölte: továbbra is megvalósíthatónak tartják a bank célkitűzését, hogy 2 százalékra szorítsák az inflációt 2007-re, bár elismerte, hogy az infláció ez év végén meg fogja haladni a jegybank áprilisban 2,8-ről 3,7 százalékra emelt célkitűzését is. A jegybanki kormányzó jelezte, hogy szükség esetén további monetáris szigorítás lehet az idén. Az ország tavaly novemberben csatlakozott az ERM–2 árfolyam-mechanizmushoz és a tervek szerint 2009-ben bevezeti a közös valutát. Ennek egyik feltétele, hogy az áremelkedés legfeljebb 1,5 százalékponttal haladhatja meg az eurózóna három legalacsonyabb inflációjú tagországának átlagát.

Nem változtat a kitermelési szinten az OPEC

A Kőolaj-exportáló Országok Szervezete (OPEC) várhatóan változatlanul hagyja a jelenleg érvényes, napi 28 millió hordós kitermelési kvótát és a lehető legtöbb nyersolajat hozza felszínre annak érdekében, hogy enyhítse az olajhiány kialakulásával kapcsolatos aggodalmakat – nyilatkozta Edmund Daukoru, az olajkartell elnöke. Az OPEC értekezlete holnap kezdődik a venezuelai fővárosban, és a magas árak közepette a szervezet több tagja, így Irán, Kuvait, az Egyesült Arab Emírségek és Algéria ellenzi a kvóta emelését. Az elnök szerint az olajexportáló országok nem kívánják olyan magasra tornászni az árakat, ami mellett a befektetők inkább alternatív energiaforrások fejlesztésére fordítják a pénzüket. A texasi könnyűolaj hordónkénti ára tegnap reggelre mindenesetre 71,77 dollárra emelkedett, és a Daukoru-nyilatkozat hatására is csak négy centtel csökkent. Az értekezlet helyszínéül szolgáló ország baloldali elnöke, az OPEC héjájaként számon tartott Hugo Chavez és olajminisztere, Rafael Ramirez ennek ellenére a kvóta csökkentésére szólította fel az olajexportáló országokat, mivel szerinte bőséges a kínálat a világpiacon.

Mittal és Mordasov osztozik az Arceloron?

Kudarcot vallhat a világ második legnagyobb acélgyártója, a Luxemburgban bejegyzett Arcelor SA próbálkozása, hogy az orosz Szeversztallal való fúzióval hiúsítsa meg a világelső Mittal Steel Co. felvásárlási kísérletét. Az indiai csoport európai igazgatója, Roeland Baan a Financial Timesnak nyilatkozva ugyanis közölte, hogy cége nem emeli ugyan az Arcelorra tett ajánlatát, viszont egy 40 százalék körüli kisebbségi részesedéssel is beéri az Arcelor és a Szeversztal egyesüléséből létrejövő cégben, ha a részvényesek egy része elfogadja az ajánlatot. Ez esetben a Mittal, és a Szeversztalban jelenleg 89,6 százalékos tulajdonos Alekszej Mordasov lenne az Arcelor két legnagyobb tulajdonosa, és a Mittal elég nagy pakettel rendelkezne ahhoz, hogy befolyását érvényesíteni tudja. Az Arcelor és az orosz acélgyártó között a hét végén létrejött megállapodás értelmében az előbbi 13 milliárd euróért megvásárolná az utóbbit, Mordasov pedig bevinné részesedését az Arcelorba, emellett 1,25 milliárd eurót fizetne, és mindezek fejében 32 százaléknyi részesedést kapna az egyesült cégben.

Fenntarthatatlan a globális egyensúlyhiány

Nem tartható fent a folyó fizetési mérlegek hiánya és az államháztartási hiányok által okozott globális egyensúlytalanság – figyelmeztetett Malcolm Knight, a Nemzetközi Fizetések Bankja (BIS) vezérigazgatója, aki uniós politikusok előtt beszélt Brüsszelben. Az Ázsia és az Egyesült Államok, valamint az Egyesült Államok és Európa között a folyó fizetési mérlegekben mindinkább növekvő hiányt és az USA óriási költségvetési hiányát végül a globális árfolyam-eltolódások fogják korrigálni. A kamatok emelkedése ugyancsak korrekciós eszközzé válhat – tette hozzá. Az egyensúlyhiányok fő okai között Knight a magas kínai megtakarítási rátát, az ázsiai valuták alulértékeltségét és az alacsony európai és amerikai kamatot említette meg. Az egyensúlytalanság csak akkor tartható fent, ha a befektetők továbbra is hajlandók dollárban jegyzett kötvényeket vásárolni, márpedig tudjuk, hogy ez nem fog vég nélkül folytatódni – hangsúlyozta. A vezető európai politikusok attól tartanak, hogy az erős euró kedvezőtlenül fog hatni az eurózóna éppen csak megkezdődött gazdasági fellendülésére. Knight az Egyesült Államokban deficitcsökkentést, Európában reformokat, Kínában pedig rugalmasabb kamatpolitikát sürgetett.

Történelmi veszteség a Vodafone-nál

Várhatóan jelentős kiadáscsökkentést és további leépítéseket jelent be ma a világ legnagyobb mobilszolgáltatója, a brit Vodafone Group Plc az éves eredményadatok közzétételével egyidőben. A csoport adózás előtti vesztesége becslések szerint az egyszeri tételekkel együtt meghaladja a 15 milliárd fontot, ami negatív csúcsot jelent a brit vállalati történelemben. A Vodafone központjában, a nagy-britanniai Newburyben 500 fő körüli leépítés várható a korábban már bejelentett 200 főn túlmenően, a világ más részein pedig további több száz alkalmazottat küldenek el. A cég szóvivője tegnap cáfolta a hatezer fős leépítésről szóló sajtóértesüléseket, de megerősítette, hogy a költségek csökkentése érdekében a tevékenységek egy részét más vállalatokhoz helyezik ki. A Lehman Brothers elemzése 10 százalékos létszámcsökkentésre és forráskihelyezés révén 15 százalékos költségcsökkentésre lát lehetőséget. A távközlései szektor más cégei, így az NTL, a Cable & Wireless és az Orange már korábban hasonló lépéseket jelentettek be.

Milliárdokat költ Németországban az AMD

Az Advanced Micro Devices Inc. (AMD) a következő három évben 2,5 milliárd dollárt fordít arra, hogy két drezdai gyára közül korszerűsítse a régebbit és bővítse az idén megnyitott újat, amelyben a múlt hónapban indult a próbaüzem. Az AMD összes németországi beruházása ezzel eléri a 8,1 milliárd dollárt. A társaság nem közölte, hogyan finanszírozza a beruházást, de ismeretes, hogy az első negyedév végén több mint 2,6 milliárd dollár állt rendelkezésére készpénzben és rövid távú befektetésekben. A cég januárban 500 millió dollár értékben adott el saját részvényeket, hogy a befolyó pénzből kifizesse adósságait és növelje tartalékait. A kaliforniai székhelyű AMD – az Intel Corp. egyetlen riválisa a személyi számítógépek mikroprocesszorainak gyártásában – Hector Ruiz vezérigazgató irányítása alatt az utóbbi időben folyamatosan növeli részesedését az Intel rovására, és négy év után először a piac több mint 20 százalékát mondhatja magáénak. A világ legnagyobb személyiszámítógép-gyártója, a Dell Inc. ebben a hónapban jelentette be, hogy AMD-chipeket épít a vállalati hálózatokhoz gyártott nagy teljesítményű szerverekbe. Az AMD részvényeinek árfolyama az elmúlt 12 hónapban közel duplájára emelkedett, miközben az Intel papírjaié mintegy harmadával esett.

Bizonytalanná válhat a szlovák eurócsatlakozás

Szlovákia várhatóan a valószínű kormányváltás után is ragaszkodik majd eredeti célkitűzéséhez, hogy 2009-ben csatlakozik az eurózónához, de sokan kételkednek benne, hogy az új vezetés is tartani fogja magát az ehhez szükséges költségvetési szigorhoz – írta elemzésében a Reuters. Szlovákia mind a gazdasági növekedés ütemét, mind az államháztartási hiány helyzetét tekintve messze a legjobban áll a négy közép-európai ország közül, és az Európai Bizottság, valamint az Európai Központi Bank (ECB) egyetértésével már fél évvel a korábban tervezett dátum előtt, tavaly novemberben belépett a valutaunió előszobájának tekintett ERM–2 árfolyam-mechanizmusba, azaz az euróhoz kötötte fizetőeszközét. A június 17-én esedékes parlamenti választás után azonban várhatóan a populista Smer párt alakít kormányt egy szélesebb koalíció élén, és nem kizárt, hogy ennek a Dzurinda-kormány által kidolgozott konvergenciaprogram látja kárát. Az esetleges fiskális lazítás hatásai a BNP Paribas közép-európai elemzője szerint 12–18 hónap múlva jelentkeznek. A Gazdasági Együttműködési és Fejlesztési Szervezet (OECD) múlt heti jelentésében már arra figyelmeztette Pozsonyt, hogy a jelenlegi kormány által tervezettnél is nagyobb szigorításra lesz szükség a büdzsében, mivel a nyugdíjreform a korábban gondoltnál nagyobb költségekkel jár majd. (A konvergenciaterv értelmében az államháztartási hiány a nyugdíjreform költségeit is figyelembe véve éppen a GDP 3,0 százalékára rúg jövőre.) A Nemzetközi Valutaalap ugyancsak a múlt héten közölte, hogy további erőfeszítésekre lesz szükség, különben Szlovákia könnyen búcsút mondhat éltanuló szerepének.

Bulgáriának is árat emelne a Gazprom

A Gazprom egyes hírek szerint azzal fenyegette meg Bulgáriát, hogy Ukrajnához hasonlóan le fogja állítani a gázszállítást, amennyiben nem hajlandók elfogadni az orosz gázóriás áremelését. A cég a korábban kötött hosszú lejáratú megállapodás módosítását szeretné elérni, de Szófia természetesen ellenáll ennek. Rumen Ovcsarov bolgár gazdasági és energiaügyi miniszter tíz napja Moszkvában Alekszej Millerrel, a Gazprom elnökével abban állapodott meg, hogy munkacsoportot hoznak létre, amely június végéig kompromisszumos megállapodást dolgoz ki a drasztikus áremelés elkerülése érdekében. A Gazprom a 2010-ig érvényes szerződés értelmében kétféle áron szállít Bulgáriának. Egyfelől földgázt ad az ezer köbméterenként 83 dollár tranzitdíj fejében, amiért Bulgária továbbítja a nyersanyagot Törökországnak, Görögországnak és Macedóniának. Az ezen felüli mennyiségért Szófia 257 dollárt fizet ezer köbméterenként. Az orosz fél még 2010 előtt fel akarja mondani a tranzitért gázt formulát. Szófia viszont attól tart, hogy Moszkva csökkenteni akarja a tranzitgáz mennyiségét és fokozottan igénybe venné a Fekete-tenger alatt ez év elején használatba helyezett Blue Stream nevű vezetéket. Bulgária jelenleg évi 2,73 milliárd köbméter földgázt kap Oroszországtól, ami az ország teljes szükségletének 90 százaléka. A Gazprom egyébként épp a napokban jelentette be, hogy 110-ről 160 dollárra emeli a Moldovának szállított gáz árát, nyilvánvaló ellenlépésként, amiért a volt szovjet köztársaság nemet mondott a Gazprom igényére, hogy 50-ről 100 százalékra emelje részesedését az ország földgázszállító cégében, a Moldovagazban.